A hónap dokumentuma 2017. március
Kossuth Lajos levele a Szigetvári Olvasó Egylet elnökének
1870. március 4.
A március hónap dokumentumának Kossuth Lajos értekezésnek is beillő levelét választottam, amelyet a Szigetvári Olvasó Egylet Elnökének címzett. A téma aktualitását az 1848-as márciusi események adták, melyekhez kapcsolódóan Kossuth, mint a magyar szabadságharc szellemi vezére, máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot.
1869-ben Szigetvári Olvasó Egylet Kossuth Lajost választotta meg tiszteletbeli elnökévé és fiait, Ferencet és Lajost tiszteletbeli tagokká. Kossuth Lajos elfogadta a „névleges Elnöki tisztet”. A Habsburg-monarchiától 1849-ben rövid időre függetlenné vált magyar állam egykori „kormányzó elnöke” a turini emigrációból, 1870. március 4-én hétoldalas köszönőlevelet intézett a Szigetvári Olvasó Egylet elnökéhez, Barvart Antalhoz1. „Kossuthnak számtalan hasonló levele maradt fenn emigrációs idejéből, amikor minden apró kis társadalmi megtiszteltetés alkalom számára, hogy a száműzetésben sűrűsödő gondolatait, elmélkedéseit kifejtse. Minden megnyilatkozásának indító oka és alapja közös: a Habsburg-házzal és Ausztriával, mint idegen állammal való mindenféle együttélés heves ellenzése.”2
Kossuth némely nyílt levelében foglalkozott az illető város, vagy község múltjával is. Szigetvárt, mely 1950-ig Somogy megyéhez tartozott, összeforrasztotta Zrínyi önfeláldozásával.
A levelet Kossuth kérésének megfelelően felolvasták az 1870. március 10-én megtartott közgyűlésen és elhatározták, hogy az egylet irattárában megőrzik és ugyanakkor határozatot hoztak a sokszorosításáról. Bárvárth Antal azonban a saját nevére szóló levelet nem adta át az egyletnek. Csak halála után fia, Bárvárth Károly juttatta el Vargha Károly főjegyzőhöz az első világháború idején, a város részére való megőrzés végett. Azonban Vargha is magánál tartotta. Halála után a fia találta meg iratai között és 1931-ben felajánlotta a Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum Egyesületnek.3
A dokumentum betűhű és formahű átirata.
Barvart Antal urnak a Szigetvári Olvasó Egylet4 Elnökének Szigetvárott
Turin5 Martius 4ik napján 1870
Tisztelt Elnök Ur!
Válasszal tartozom a Szigetvári Olvasó Egylet nevében hozzám intézett becses levélre, melyel azon derék Egylet tiszteletbeli Elnökévé lett megválasztásom tudtomra adatott.
Elnézést kérek válaszom késedelméért.
A nemzeti büszkeségnek, a nemzeti bánatnak érzelem vihara hullámzik fel a honfi kebelben a hely nevének olvasásánál, hol becses levelök kelt.
A vallásos kegyelet pedig melyel Önök a 48-as időkről emlékeznek viszapillantásra, s a viszapillantás öszehasonlitásokra ösztönöz.
Mennyi dicsőséget beszél e név: Szigetvár! melyet hervadhatatlan dicskoszorú veszen körül Hazánknak, a Kereszténységnek, az Europai polgárisodásnak évkönyveiben!
De mennyi fájdalmas emlékezet csatlakozik e Dicsőséghez! s mennyi tanúlság hangzik (bár ne hiában hangzanék) a Magyar Nemzethez e fájdalmas emlékezetből!
Engedjék meg Önök, kik ama földet lakják, melybe Zrínyinek, s 2500 többnyire „névtelen” félisteneinek földi porai vegyülvén engedjék meg Önök, hogy a tanúlság kedvéért viszavezessem emlékezetöket régi dolgokra, miket ismernek, de miknek tanúlsága el nem avúlt.
A történelem „az élet mestere, az igazságnak világa”. Jó néha felfrissíteni az emlékezetet.
A viadal, mely 304 év előtt Zrínyi sasfészkéből a nagy Szoliman6 rengeteg hada ellen vivatott, forduló pontot képez Európa történelmében.
Ott halt meg Szoliman az egy hónapon át hiában vivott fészek előtt. Megölte a méreg és a düh, hogy a „Szigetvári kémény mégsem akar kiégni, s e viadal kürtje még sem zendül meg”. Szoliman halála lezárta a harczias Szultánok bámulatos sorát. Kik rövid harmadfél század alatt, ama 400 sátoraljából, melyel Orthogrul7 a Sangár8 partján megtelepedett oly rémületes hatalmat tudtak kifejteni, hogy kétségessé tennék, vajjon a félhold, vagy a kereszt fogja e reá nyomni pecsétjét Europa jövendőjére.
Szoliman halála e kétségnek véget vetett. A harczias Szultánok kemény korszakára, a Szerail Szultánok puha korszaka következett. A Török hanyatlása Szigetvárnál kezdődött. A Szigetvári véráldozat, uralmat biztosított a Kereszténységnek Európában.
De hazánknak enyhet nem hozott. A Török uralma nem gyengült meg általa hazánkban. Gyengülés helyett terjedt az és erősödött.
A Haza nem lőn megmentve. Europa mentelme roppant nagy eredmény volt ugyan, de csak közvetett csak végeredmény, mint az lenni szokott a történelem korszakos lépteinél.
Ki hát az – ha nem a Haza – akinek közvetlenül fenmaradást adott, életet biztositott a Szigetvári véráldozat? – Az Osztrák Ház!
Kinek – ha nem a Hazának – javára haltak meg Zrínyi s neves és névtelen félisten társai? – Az Osztrák Háznak!
„Csodára volt szükség” – írja Richelieu Bíbornok9 – hogy az Osztrák ház fenmaradhasson, Szigetvár hősies védelme volt a csoda, mely őt megmenté.”
Simonides10 egy gyönyörű sirverset szerzett a 300 Spártai emlékére, kik Leonidással11 a Thermopyláknál12 meghaltanak. E sirvers kerekded leforditásán ekkorig megtört minden tehetség. De hozzávetőleg értelme ez: „Vándor! Mond meg Spártának hogy meghaltunk, engedelmeskedve a Haza szent törvényeinek.”
Ha Simonidest akarná utánozni, ki a Szigetvári Leonidásra, s társaira a dicső halálban sirverset irand, Sparta helyett nem Magyarországot, hanem a Bécsi Burgot kellend írnia, s „a haza szent törvényei” helyett „hűséget az Osztrák ház iránt”.
Ez valódi értelme a Szigetvári áldozatnak.
Meg is hálálták maradékaiban a határtalan hűséget, melyel magát Zrínyi feláldozá, meghálálták az irtózatig. Legközelebbi örökösét egy megmérgezett retekkel ölte meg Wallenstein13, azon pokoli terv egyik választott végrehajtója, melyet „Magyarországnak Cseh lábra helyezése” iránt Bécsben egy Cabinet tanács megállapított, határozatokba foglalt, II. Ferdinánd14 saját kezűleg aláírt, Hormayr15 a titkos levéltárban felfedezett16, s nyilvánosságra hozott. Egy másik Zrínyit17 vadászat közben elejtett egy vadkan, mely „puska alakban” – mint mondják a mai napig is látható egy bizonyos titkos muzeumban. Egy harmadik Zrínyi18 a vesztőhelyen vérzett el Bécsújhelyen, külföldi bírák által elitélve, egy minden isteni és emberi igazságot lábbal taposó eljárás mellett, melynek ellenébe, midőn az ember természetes jogaira hivatkoznék azt felelték neki, hogy a természet törvénye nem Magyarország törvénye. Kastélyai feldúlattak Horvátországban, s gazdag ezüst asztali készlete, már használatban volt Bécsben az udvari ebédeknél, mielőtt a gúnyoros vádkereset ellene csak megis indíttaték. Özvegye19 megtébolyodva börtönben halt meg. Fiát pedig, Boldizsárt20, az utolsó Zrínyit, csupán azért mert nem hitték, hogy megbocsáthassa amit attyával tettek, föld alá zárták Rattenbergben21, ott táplálták egy nyíláson át kenyérrel, vízzel 20 éven át, sötétben egy mécs világa nélkül, egy emberi lény látása, egy emberi hang hallása nélkül, míg megszünt ember lenni, elfelejtett beszélni, elveszté eszét, el tagjai használatát – s meghalt. Így háláltatott meg a Szigetvári Leonidás önfeláldozása.
Láz futkoz végig idegeimen az emlékezetek megújítása közben. És eszembe jutott Mária Terézia panasza, hogy nem volt hely hová biztonságban le hajthatná fejét, midőn anyává létét várta. És eszembe jutt a „vitam et sanquinem”22 mely őt és házát megmenté. És el vonúlnak lelkiszemeim előtt azon időknek véres árnyai, midőn az Irr költönek23 reánk is illő szavai szerint „árulás volt a Hazát szeretni, s védeni halál”. Eszembe jutt Arad – ez Magyar Golgotha24, s a Pesti Uj épület25 és a bitófák erdeje, s Kuffstein26, Josephstadt27, s a honban fulladásig zsúfolt börtönök, és a Magyarok ezrei szétszórva és földszinén mint egy második Izrael; és a rettenetes 19 év!! És felütöm az 1791:10ik törvény czikket28 és öszehasonlítom vele az Osztrák birodalom egyik felévé süllyedt Magyar államot és bizony, bizony mondom: a Zrínyiek sorsa, a Nemzet sorsának tüköre!
De hát nézzük csak: eltávolíthatatlan kénytelenség volt e, hogy Zrínyi és társai a hűség ama […] hőssei feláldoztassanak?
Nem volt kénytelenség. 24 nappal Szigetvár elesése előtt Maximilián Császár és Király29 a Rábcza30 völgyében állott 120 ezeret meghaladott sereggel31, jóval többet, mint a mennyivel Szoliman Szigetvárt vívta; kivel hát, mint jól jegyzi meg Szalay bízvást meg mérkőzhetett volna. De Zrínyi felmentésére még csak egy mozdulatot sem tőn. Még csak egy tűntetést sem. Veszni hagyta. Mint veszni hagyta a hős Kerecsényit32 Gyula várával, és Jenőt33, s a most már gyászos emlékű Világosvárt34. És veszni hagyta Babócsát, Vízvárt, Csurgót, és Somogy és Zala többi erősségeit.
És miért mindez? Azért mert a Magyar király nem Magyarország védelmét tekintette főbbérdekének, hanem azt hogy épségben tartsa seregét Bécs fedezhetése végett. A feje vesztett Török had nem ment Bécsnek; a magyar király hát dúlni hagyta Magyarországot s egy kardcsapás nélkül haza ment... Bécsbe!
Nem jól van az urak! Barátaim! nagyon nem jól van, ha egy Nemzet fejedelmének más érdekei vannak, mint a Nemzetnek. Kivált, ha azon más, azon idegen érdekek, a politicában az irányt adók.
Pedig ez így volt sokszor, később is. Nem sokszor – mindig. És így van ma is.
[…]
A további részben Kossuth az aktuális politikai helyzetet nem általánosan, hanem konkréten, szenvedélyes hangon bírálja. Eme eszmefuttatása során a kiegyezéssel kapcsolatos magyar politikai helyzettel foglalkozott, pontról-pontra bebizonyította, hogy most már nem csak a Zrínyiek az idegen uralom áldozatai, hanem az egész magyar nemzet.35
Az eszmetársulat lánczolata levél helyett értekezést íratott velem. Ohajtanám, hogy az olvasó, s más hasonló Egyletetek, a felolvasásokat szokásba hoznák. Nagyon hatályos eszközei ezek, a Közértelmiség fejlesztésének. Vegyék Önök Uraim! töllem kit névleges Elnökükké megválasztani szivesek voltak, e levelet ily felolvasási kisérlet gyanánt. De térem még így sem marad a viszapillantásra, s öszehasonlításra, melyre Önök kegyeletes ragaszkodása által 48ki törvényekhez magamat levelem elején ösztönöztetve mondottam.
Pedig ez öszehasonlitás nem volna felesleges. Mert némely „hatalmas” emberek furcsa játékot űznek a 48ki törvények szellemeivel. Mint az „inquisitio”36 űzött az emberszeretet vallásával. Még azok is a 48ki törvények hiveinek vallják magukat, kik – mint például az igazságügyi Ministerek, a nemzet bíróválasztási jogának elkobzásánál tevé – a 48ki törvények betűit is; szellemét is, irányát is agyon verik.
Megis fogom tenni ez öszehasonlitást közel alkalommal. Meg lehet nem önökhöz intézkedem. Mert öreg kezemre sok válasz tartozása vár. De ha nyilvánosságra nem jőne a mit írni fogok, gonddal leszek, hogy Önöknek is tudomására jusson; s a szó melyet levelem kezdetén le írnék be váltva legye.
És most Isten legjobb áldása legyen Önökkel. Fogadják legőszintébb köszönetemet a megtiszteltetésért, melyet tudtomra adtak, s én igen szívesen elfogadok. Tartsák meg továbbra is jóindulatukban
hű szolgájukat
Kossuth Lajost
Jelzete: MNL SML XV. 26. Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteménye
Készítette: Jakab Georgina
1 Kováts Valéria Bárvárth Antalként említi a Szigetvári Olvasó Egylet elnökét.
2 Dümmerth Dezső: Történetkutatás és nyelvkérdés a magyar–Habsburg viszony tükrében. Filológiai Közlöny 12. évf. (1966) 3–4. 391. p.
3 Kováts Valéria: Közlemények a Zrínyi Miklós Múzeum levéltári anyagából. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) Pécs, 1960. 176. p. (továbbiakban Kováts).
4 Uo. A Szigetvári Olvasó Egylet 1867. január 28-én alakult. „Célja ezen egyletnek Szigetvár becsületes polgárainak szórakozást és mulatságot szerezni a társadalmi életet és művelődést előmozdítani."
5 Ma Torinó
6 Szulejmán.
7 Ertugrul (1198–1281): oguz-török nemzetségfő, a legendák szerint I. Oszmánnak, az Oszmán Birodalom alapítójának apja volt. 1227-ben a törzs vezére lett, miután az apja, Szulejmán az Eufrátesz folyóba fulladt.
8 A Sakarya Törökország harmadik leghosszabb folyója.
9 Richelieu bíboros (1766–1822), XIII. Lajos francia király államminisztere.
10 Szimónidész (Kr. e. 557/556 – Kr. e. 468/467) ókori görög költő, akinek életművéből mindössze 150 töredék maradt ránk. Legismertebb epigrammája a görög-perzsa háború spártai hőseinek állít emléket: A thermopülai hősök sírfelirata.
11 Kr. e. 480. augusztus 11-én vette kezdetét a thermopülai hegyszorosban vívott ütközet, ahol az I. Leonidasz spártai király vezette 5–7000 fős görög sereg megpróbálta feltartóztatni Xerxész perzsa nagykirály százezres haderejét.
12 Thermopülai-szoros.
13 Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (1583–1634) cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején.
14 II. Ferdinánd (1578–1637) német-római császár, magyar és cseh király.
16 A Hormayr által szerkesztett bécsi folyóiratban-valóban megtaláltuk azt a közleményt 1828-ból, melyre Kossuth még 1870-ben is emlékezett. Egy 1619-ből való titkos bécsi tanácskozás leírása ez, Bethlen Gábor meginduló hadjárata idején, melyet a közlés szerint egy Bethlen-párti titkos jelenlévő készített. A szöveg ugyan nem „Magyarország cseh lábra helyezéséről" beszél, de azt mondja el, miként bízták meg Wallenstein herceget a magyarság kiirtását célzó határozatok végrehajtásával. Nézzük, mit mond a szöveg. Dümmerth Dezső: Történetkutatás és nyelvkérdés a magyar–Habsburg viszony tükrében. Filológiai Közlöny 12. évf. (1966) 3–4. p. 392.
17 Zrínyi Miklós, gróf (1620–1664) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
18 Zrínyi IV. Péter (1621–1671) horvát bán, a Wesselényi-összeesküvés résztvevője, Zrínyi Ilona édesapja, II. Rákóczi Ferenc nagyapja. 1671. április 30-án végezték ki Bécsújhelyen a Wesselényi Ferenc-féle főúri összeesküvés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt, Nádasdy Ferenc országbírót és Frangepán Ferencet.
19 Férje, Zrínyi Péter kivégzésének hírére Frangepán Katalin elméje elborult. Az özvegy 1673. november 16-án halt meg egy grazi zárdában.
20 Zrínyi Péter és Frangepán Katalin egyetlen fiát, János Antalt a bécsi udvar a családnevétől is megfosztotta. Gnade Antal néven sorozták be katonának. 1683-ban minden alap nélkül megvádolták, hogy a király élete ellen tör. Börtönbe vetették, és húsz éven át rabként sínylődött, előbb a tiroli Rattenburg várában, később Kufsteinban. Itt megőrült, és 1703-ban, ötvenéves korában meghalt. Ő volt a Zrínyi család utolsó sarja.
21 Rattenberg település Ausztriában, Tirolban a Kufsteini járásban található.
22 „Életünket és vérünket” (latin).
23 Thomas Moore ír származású, angol nyelvű költő, író.
24 Az emigrációban élő Kossuth "magyar Golgothának" nevezte el Aradot, ahol már 1861-ben gyűjtés indult egy méltó emlékmű felállítására.
25 Újépület Aedificium Regium Nóvum (kincstári nagyépület) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület neve volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt. Felépítésére II. József adott utasítást. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után tömegével zárták ide a magyar hazafiakat. 1849. október 6-án az épület falánál végezték ki Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány miniszterelnökét, az aradi vértanúk kivégzésével azonos napon. A kiegyezés után felmerült az épület nyomda, majd városi árvaház céljára való hasznosítása, végül is az épületet 1897-ben lebontották. A szomszédságában időközben épülő Országház hatására a környék felértékelődött. Az épület helyén alakították ki Palóczy Antal tervei szerint a Szabadság teret.
26 Az 1848 utáni megtorlás legfontosabb színtere Kufstein és Arad.
27 Josephstadti várbörtön.
28 1790/91. évi X. törvénycikk: Magyarország és a hozzákapcsolt részek függetlenségéről: Az ország karainak és rendeinek alázatos előterjesztésére, Ő szent felsége is kegyesen elismerni méltóztatott, hogy ámbár a felséges ausztriai ház nőágának az 1723:I. tc. és II. czikkelyek által a magyar királyságban és a hozzá kapcsolt részekben megállapitott örökösödése ugyanazt a fejedelmet illeti, a kit a megállapitott trónöröklési rend szerint a Németországban és azon kivül fekvő, elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul birtoklandó többi ország és tartományokban illet: mindazonáltal Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel együtt, szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg (bele értve mindenféle kormányszékeit) független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánynyal biró, s ennél fogva az 1715:III. tc., valamint az 1741:VIII. tc. és XI. czikkelyek rendelésének megfelelően, törvényesen megkoronázott örökös királyától, és igy Ő szent felségétől s örököseitől, Magyarország királyaitól, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányozandó ország. https://1000ev.hu/index.php
29 Miksa (1527–1576) magyar és cseh király, II. Miksa néven német-római császár.
30 A Répce és a Rábca ugyanaz a folyó. A Répce a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől Rábca a neve. Győrben torkollik a Mosoni-Dunába.
31 I. Miksa 1565 februárjában háborút indított a török Magyarországról való kiűzése érdekében. Az idős Szulejmán szultán 1566 tavaszán egy hatalmas – több mint 100 000 fős – sereggel a Magyar Királyság ellen indult. A törökök harci célja elsősorban Gyula, Szigetvár és Eger elfoglalása volt. Miksa azonban jól felkészült, mivel egy igen tekintélyes összeget szavaztatott meg a birodalmi gyűléssel, melynek folytán 86 000 fős hadsereg védte a körülbelül 1000 kilométer hosszú határvonalat. A Győr mellett várakozó császári fősereg azonban elszalasztotta a lehetőséget a felvonuló ellenség megtámadására, s így Szigetvár hős védőinek esélye sem volt a vár megvédésére.
32 Kerecsényi László szigetvári, később gyulai várkapitány.
33 A borosjenői vár műemlék Romániában, Arad megyében. 1564-ben elfoglalták a törökök.
34 Világos: falu Romániában, Arad megyében. 1566-ban foglalták el a törökök és kisebb megszakításokkal a 17. század végéig birtokolták. Különösen a világosi fegyverletételről közismert.
35 Kováts 177. p.
36 inkvizíció: a hit és az erkölcs tisztaságának védelmére létrehozott egyházi bírósági intézmény a középkorban. http://lexikon.katolikus.hu/I/inkvizíció.html
