A hónap dokumentuma 2017. április

Kaposvár vásártartási privilégiuma

1703. április. 27.

 

A hónap forrásául választott Kaposvár mezővárosának adott vásártartási privilégium az Esterházy család levéltárában található. A kiváltságlevelet I. Lipót adományozta, hogy Kaposvár idővel a jelentősebb mezővárosok sorai közé emelkedhessen.

A török uralom alóli felszabadító háborút követően Kaposvár a hozzá tartozó uradalommal együtt herceg Esterházy Pál nádor tulajdonába került. A birtok életének újjászervezése céljából 1702-ben úrbéri szerződést kötött a várossal, melyben a lakosokat jelentős jobbágyi szolgáltatásokra kötelezte.1 Továbbá a fejlődés támogatása érdekében kérvényezte Kaposvár számára a vásártartási jogot. Mivel a 18. század elején Magyarországon a belső áruforgalom alacsony szinten állt, az egyes vidékeken szinte teljesen hiányzott, ezért a földesurak többsége szorgalmazta a vásártartási engedélyt a birtokaikon lévő településeik számára.2

A privilégium Kaposvárt vásártartási joggal ruházta fel, ez a kiváltság azonban nem sérthette más helyek heti vagy éves vásárjogát.3

A város évenként négy vásár tartására kapott engedélyt, a következő időpontokban:

  1. március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony,
  2. július 25. Szent Jakab Apostol,
  3. november 1. Mindenszentek,
  4. január 10. Remete Szent Pál,

valamint szükség szerint ezen ünnepek előtti és utáni napokon. Ezeken kívül hetivásárt is tarthatott, ugyanolyan jogokkal és szabadságokkal, melyeket a szabad királyi városok, mezővárosok is élveztek. A privilégium a vásárok feletti joghatóság gyakorlásával is felruházta a települést, amely az alábbiakat tartalmazta:

  1. az árukirakó helyekért, az állásokért helypénz szedése,
  2. fabódék, sátrak felállítása, bérbeadása,
  3. az eladott állatokért taxa szedése,
  4. áruadó szedése (a nemesek kivételével),
  5. a vásárok alkalmával a rend fenntartása,
  6. a mértékek, súlyok feletti felügyelet,
  7. a megye által limitált árak betartatása,
  8. bíráskodás a vásárban elkövetett kisebb bűncselekmények esetén.4

A mezővárosnak biztosítania kellett a szabad vásárlást, a személyek, javak és áruk biztonságát. A vásártartási jogot „más vásárokon és közhelyeken” is ki kellett hirdetni. Somogy megyében 1703. június 22-én Nemesdéden tartott közgyűlés deklarálta ezt a privilégiumot.5

Érdemes megemlíteni, hogy a későbbiekben a kaposvári vásártartási jog nem szerepel a város és földesúr között létrejött szerződésekben.6 Ennek egyik lehetséges oka, hogy a városban ezzel kapcsolatosan minden rendben volt. Egy másik lehetőség, amely a legvalószínűbbnek tűnik, hogy a település nem tulajdonított nagy jelentőséget a vásároknak.7

A 18–19. században gazdasági fejlődés mutatója a vásárok tartása volt. A városok egyik alapvető gazdasági funkciója az árucsere lebonyolítása volt, elsődlegesen az árutermelő parasztok, mezővárosi polgárok, a céhes iparosok és a kereskedők érdekeit szolgálták, hiszen az országos és hetivásárokon értékesítették termékeiket.

 

Készítette: Sneff Marianna

 

A latin nyelvű kiváltságlevelet Kállay István fordításában közöljük:

Mi, Lipót, Isten kegyelméből, választott, örök dicsőségű római császár, valamint Németország, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia stb. királya, Ausztria főhercege, Burgundia hercege stb. Emlékezetül adjuk jelen levelünkkel mindazoknak, kiket illet, hogy Mi galántai Esterházy Pál, a Szent Római Birodalom hercege, Fraknó örökös grófja, említett Magyar Királyságunk nádora, a kunok bírája, arany gyapjas lovag, Sopron, Moson, Pest, Pilis és Solt megyék főispánja, Csobánc várának örökletes kapitánya, Magyar Királyságunk erdélyi részeinek, az újvári végeknek főkapitánya, belső tanácsos és említett Magyar Királyságunk helytartója, legkedvesebb atyafink, a Somogy megyében fekvő Kaposvár mezőváros hasznára és javára tett alázatos kérésére és könyörgésére, mind az említett mezővárosra, mind a Somogy megyére, más környező, szomszédos helyekre, megyékre és mezővárosokra gondot viselve; különleges császári-királyi kegyelmünkből Kaposvár mezőváros lakóinak kegyesen megengedjük és engedélyezzük, hogy évente négy szabad vagy éves vásárt tartson Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szent Jakab apostol, Mindenszentek és Szent Pál első remete ünnepén, valamint az ünnepek előtti és utáni napokon, a szükséglet és az alkalom szerint. Ezenkívül, hogy az említett Kaposvár mezőváros vasárnapokon – az istentisztelet után – heti vásárt tartson, mindazon szabadságokkal és jogokkal, melyeket a mi szabad királyi városaink, más mezővárosok és helységek által tartott szabad és éves vásárok élveznek, megengedjük jelen oklevelünk erejével, mégis más szabad, szomszédos helyek heti vagy éves vásárainak sérelme nélkül. Ti pedig kereskedők, kalmárok, vásárosok és utazók, összesen és egyenként – kiket ezen oklevéllel biztosítunk – a Kaposvár mezővárosnak örökre megengedett, említett heti, éves szabad vásárokra, összes áruitokkal, jószágaitokkal és javaitokkal szabadon, biztonságban, minden félelem nélkül jöhettek, igyekezhettek; a kereskedés befejezve saját vagy az általatok kívánt helyre térhettek vissza. Javaitok és személyetek a mi védelmünk és gyámságunk alatt áll. Akarjuk, hogy ezt vásárokon és más közhelyeken mindenütt hirdessék ki.

Jelen oklevelünket nagy, titkos, függő, magyar királyi pecsétünkkel erősítjük meg; elolvasása után a bemutatónak parancsoljuk visszaadni. Kelt ausztriai Bécs városunkban, április 26-án, az Úrnak 1703. évében. Római uralkodásunk 45., magyar- és egyéb országi uralkodásunk 48., csehországi uralkodásunk 46. évében.

Lipót

Mátyássovszky László nyitrai püspök

Hunyady László.

1703. június 22-én Nemesdéden, Somogy megye közgyűlésén őfelsége jelen vásárkedvezménye ünnepélyesen publikáltatott általam, Madarász László Somogy megye hiteles jegyzője által.

Hátoldalon:

1703 vásár (kiváltságlevél) Kaposvár mezőváros részére, Esterházy Pál herceg, nádor kérelmére.

A dokumentum jelzete: MNL OL P 108. Rep. 35. Fasc. Q N° 375

 

 



1 Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, 1993, 114. o.

2 Magyarország története. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 2010, 568. o.

3 Lásd bővebben: Werbőczi István: Hármaskönyv. Bp., 1897, II. rész 10. cím. 238. o.

4 Kállay István: Kaposvár 1703. évi vásárprivilégiuma. In: Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1975, 72. o.

5 Szili Ferenc: Vásárok Somogy megyében (1700–1848). In: Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1987, 72. o.

6 Az 1712, 1764, 1767 és az 1782. évi szerződésekben sem.

7 Kállay István: Kaposvár 1703. évi vásárprivilégiuma. In: Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1975, 73. o.