„Szeretnék hazamenni, de végleg…”

BARTÓK BÉLA ÚJRATEMETÉSE
Szerző: L. Balogh Béni
2013.05.17.
Bartók Béla hamvait – több, mint huszonöt évvel azután, hogy a hazahozatal ötlete hivatalosan felmerült – 1988 nyarán hozták haza az Egyesült Államokból, és helyezték örök nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Bartók Béla, 1943

1945. szeptember 26-án a New York-i West Side Hospitalban, 64 éves korában, hosszas betegeskedés után elhunyt Bartók Béla. A világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató a nácizmus térhódítása elől 1940 őszén emigrált az Egyesült Államokba. A magyarországi kaotikus viszonyokról érkezett riasztó hírek hatására a háború befejezését követően sem tért vissza, bár egyik levelében ezt írta: „szeretnék hazamenni, de végleg...". Ez a vágya csak jóval halála után teljesült, hamvainak 1988. július 7-jei újratemetésével.

Magyarország viharos 20. századi történelmét - némi túlzással - az újratemetések korának is nevezhetnénk. Ha az idegen földön, száműzetésben elhunyt neves magyar személyiségek itthoni újratemetését (a teljesség igénye nélkül) számba vesszük, tekintélyt parancsoló névsor áll össze. Időrendben a sort II. Rákóczi Ferenc hamvainak Isztambulból való hazahozatala nyitotta meg 1906-ban. (Kossuth Lajos 1894-es temetését azért nem említjük, mivel Torinóban, ahol elhunyt, nem temették el, a hamvait egyenesen Budapestre szállították.) Ezt követte 1962-ben a hét évvel korábban, Angliában elhunyt Károlyi Mihály újratemetése. A rendszerváltás körüli évek számos egykori emigráns hamvainak hazahozatalára adtak alkalmat: 1988 - Bartók Béla; 1990 - Kéthly Anna; 1991 - Jászi Oszkár, Mészáros Lázár, Mindszenty József; 1993 - Horthy Miklós, Kállay Miklós.

Bartók Béla feleségével,
Pásztory Dittával

Az alábbiakban Bartók Béla újratemetésének előzményeit foglaljuk össze röviden. A levéltárban található külügyi iratok tanúsága szerint a hamvak hazahozatalának gondolata már a hatvanas évek elején felvetődött. A Magyarországon élő özvegy, Pásztory Ditta és ifj. Bartók Béla levélben fordultak Kádár Jánoshoz, kérve, hogy a magyar kormány intézkedjen a hamvak hazaszállításáról. Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1963. augusztus 27-i ülésén hozzájárult ehhez. A hazahozatal terve minden bizonnyal az Egyesült Államokban élő Bartók Péternek - Bartók Béla kisebbik fiának - az ellenzése miatt bukott meg.

Szigeti Józseffel és

Benny Goodmannel,
New York, 1940

Az ötlet több mint másfél évtized múlva merült fel ismét, a közelgő 1981-es Bartók-centenárium kapcsán. A hatalom részéről olyan sanda meggondolások is felmerültek, hogy az újratemetéssel megosztják a nyugati magyar emigrációt, elősegítve - amint egy feljegyzés írja - „a szülőföldhöz lojális emigráció leválását a szélsőjobboldalról". 1979 decemberében Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetségének főtitkára Szántó Miklós társaságában megbeszélést folytatott ifj. Bartók Bélával, aki jelezte, hogy mostohaöccse, Bartók Péter mindig is ellenezte a hamvak hazahozatalát. Ő maga azonban - ha a család a hazaszállítás mellett dönt - szívesen részt venne a lebonyolításban, az eljárás New York-i szervezésében és kísérné a koporsót is. A Farkasréti temetőt ajánlotta a hamvak elhelyezésére, ahol a Bartók-család több tagja is nyugszik. Kifejtette, hogy a temetésen olyan típusú embernek kellene beszélnie, mint Illyés Gyula. Javasolta, hogy minél előbb szerezzék meg Pásztory Ditta írásos hozzájárulását. A Művelődési Minisztérium és a Külügyminisztérium a következő évben kezdeményezte a hamvak hazahozatalát, amely ezúttal is főként Bartók Péter ellenzése miatt hiúsult meg.

Bartók Béla fiával, Péterrel

Az újabb terv Bartók halálának közelgő 40. évfordulója alkalmából született. Kocziha Miklós New York-i főkonzul 1984. január 26-án a helybeli Juilliard Zeneiskolában a Magyar Népköztársaság ajándékaként átadta Bartók Béla fejszobrát. A ceremónián jelen volt ifj. Bartók Béla is, akinek tiszteletére a főkonzul vacsorát adott. Kocziha felvetette a hamvak hazaszállításának gondolatát, de meglepetésére vendége negatívan viszonyult az ötlethez. Ifj. Bartók Béla elmondta, hogy tapasztalatai szerint nemzeti nagyjaink sírjai elhanyagoltak a Kerepesi temetőben, és szerinte édesapja hamvainak nyughelyére is ez a sors várna. Véleményét arra alapozta, hogy apja emlékére nem hoztak létre Magyarországon olyan nemzetközi társaságot, mint például Liszt Ferenc vagy Kodály Zoltán esetében. Nem tudjuk pontosan, ezenkívül mi motiválhatta még ifj. Bartók Bélát korábbi álláspontjának megváltoztatásában. Lehetséges - amint erre az iratokban találunk is közvetett utalást -, hogy a zeneszerző nagyobbik fia (másokkal együtt) ekkor úgy vélte: a hamvak hazahozatalával Bartók Bélát „nemzetiesítenék", holott éppen ellenkezőleg, „nemzetköziesíteni" kellene.

Bartók Béla és Kodály Zoltán, 1908

A kérdés azonban nem került le a napirendről, és hamarosan, már 1986-ban fordulat következett be a Bartók-örökösök álláspontjában. Bartók Péter a leköszönő New York-i magyar főkonzulnak, Kocziha Miklósnak 1986. augusztus 30-án írott válaszlevelében nem zárkózott el édesapja hamvainak hazaszállítása elől. Kifejtette, őt is régóta foglalkoztatja a kérdés. 1962-ben hallott először egy ilyen javaslatot. Akkor „több időt kért" a kérdés átgondolására, „mert - mint írta - nem szeretem azt a gondolatot, hogy egy ember sírját kinyissák, a koporsóját elszállítsák." Az ezt követő húsz év viszont (családi okok miatt) nem volt alkalmas arra, „hogy ilyen kérdésről nyugodtan lehessen gondolkodni". Kifejtette: „előttem nem afelett van nehézség, New York vagy Magyarország a megfelelőbb hely Édesapám sírhelyének; az zavart engem, hogy egy áthelyezéssel a nyugalmát zavarnánk meg."

Koncertplakát, 1938

Az események ezt követően felgyorsultak. 1987. március 3-án Bartók Péter látogatást tett az új New York-i főkonzulnál, Dr. Bánlaki Györgynél, akivel két és fél órás megbeszélést folytatott. A főkonzul jelentése szerint elmondta, hogy a hamvak hazaszállításával kapcsolatban neki semmilyen politikai problémája nincs, hanem emberi kételyei vannak. Lelke mélyén azonban érzi, hogy Budapest az egyetlen hely, ahol a hamvak hosszú távra megnyugtató módon méltó körülmények közé kerülnének, ahol kellő kegyelet és megbecsülés venné azokat körül. Megemlítette, ha a hamvakat végül hazaszállítják, azt szeretné, hogy ő és bátyja végigkísérhessék az úton.

Néhány héttel később, egy magyarországi „családi jellegű" utazása során fivérével, ifj. Bartók Bélával együtt a Művelődési Minisztériumba is ellátogatott, ahol kifejtették: apjuk földi maradványainak itthon lenne a helyük. Konkrét kívánságokat is megfogalmaztak, így például azt, hogy az 1988-ban sorra kerülő újratemetésen a hamvakat „ne politikai temetőben", hanem a Farkasrétiben, Bartók Béla anyjának és testvérének sírja közelében helyezzék el.

Ifj. Bartók Béla az apja
New York-i sírjánál

Az újratemetésre vonatkozó végleges döntést (mivel Pásztory Ditta már 1982-ben elhunyt) a két testvér hozta meg Bartók Péter újabb, 1987. őszi magyarországi látogatása idején. Szeptember 7-én a Művelődési Minisztériumban hivatalosan is bejelentették, hogy a következő évben haza kívánják hozni édesapjuk hamvait. Szándékukat Csehák Judit miniszterelnök-helyettesnél tett látogatásuk során is megerősítették. Részletes elképzeléseiket ifj. Bartók Béla néhány hét múlva ismertette a magyar hatóságokkal. Eszerint az Egyesült Államokban minden ügyet úgy intéznek, hogy az 1988. június 25-én New Yorkból induló Cunnard hajó szállítsa a koporsót a franciaországi Cherbourgba, mivel el akarják kerülni a repülőutat. A tengeri utazás 6-7 napig fog tartani, és a koporsót a két testvér kíséri. Cherbourgból - biztonsági okok miatt - nem közúti, hanem vasúti szállítást kérnek. A hazaszállítással kapcsolatos költségeket ők kívánják fedezni. Már meg is állapodtak Borsos Miklós szobrászművésszel, aki vállalta, hogy elkészíti a sírnál felállítandó emlékművet. Egyházi temetést rendeznek, a beszédet dr. Ferencz József unitárius püspök tartaná. A temetési szertartást az állami protokollra bízzák, de a végső tervezetet látni kívánják.

Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1987. december 1-jei ülésén tudomásul vette, hogy a család beleegyezett a hamvak hazahozatalába. Határozott arról, hogy a Művelődési Minisztérium - a Külügyminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Fővárosi Tanács, a Zeneművészeti Főiskola és ifj. Bartók Béla bevonásával - gondoskodjék a hamvak hazaszállításáról és intézze az itthoni feladatokat, a Külügyminisztérium és a New York-i főkonzulátus pedig adjon segítséget az exhumáláshoz szükséges engedélyek megszerzéséhez és az utazás megszervezéséhez.

Az alábbiakban közöljük Bartók Béla hamvai magyarországi fogadtatásának és temetésének 1988. július 1-jén kelt forgatókönyvét.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Külügyminisztérium, Protokoll Főosztály általános iratok (XIX-J-1-p), 18. doboz, sz. n. Tárgy: Bartók Béla hamvai magyarországi eltemetése.

 

Ajánló Bartók Béla életének és munkásságának tanulmányozásához:

A képek forrásai:
http://www.origo.hu/bartok/20060330bartoksorozat.html
http://www.zti.hu/bartok/exhibition/

Utolsó frissítés:

2018.01.02.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges