Beszámoló az IPM workshopról

Meghívott előadó, aki az előadásokat és a workshopot tartotta:

• Dr. Pascal Querner a bécsi Természettudományi Múzeumból érkezett
• integrált kártevő-mentesítési eljárás (röviden IPM) szakértőjeként előadásokat tartson az ország állományvédelmi felelőseinek számára
• az előadások angol nyelvűek voltak, azonban két remek szakmabeli kolléga felváltva fordította az elhangzottakat
• Dr. Pascal Querner minden feltett kérdésre szívesen válaszolt
• ebben a három napban sok olyan számomra még új ismerettel bővíthettem a tudásomatDr. Querner agyon élvezetes, interaktív elemekkel tarkított előadásokat tartott.

• Az első nap bevezető részében megtudhattuk mit is jelent pontosan az IPM, megnéztük a gyakorlatban az előforduló károsodásokat és megismerkedtünk a kezelési módszerekkel is, többek között a Néprajzi Múzeum nitrogénkamráját és fagyasztókamráját is megnézhettük közelebbről.
• A második napon a kártevő monitorozásról szóló előadás után raktárlátogatásra mentünk, ahol az előadáson elhangzottakat csoportmunkában figyelhettük meg és dolgozhattuk fel.
• Délután következett a számomra legszuperebb rész, bogarak/rovarok azonosítása nagyító, és szakirodalomból származó képek segítségével. Még saját rovartablót készítését is megtanulhattuk, amihez a csipeszen kívül hungarocell, gombostű, némi ragasztó és apróra vágott kartonlapok kellenek, no meg jó szem és sok idő. Most már azt is tudom, hogy ha magam nem boldogulok a beazonosítással, fordulhatok a Google Lens internetes alkalmazáshoz is segítségért.
•  „megismerkedtünk” a többi lehetséges kártevővel is, úgymint rágcsálók, madarak, denevérek, pókok, fatetű, hüllők, kétéltűek.
• Az utolsó nap mintegy összefoglalása volt az elmúlt két napnak. Megvizsgáltuk az OMRRK épületeit kívülről is kártevők szempontjából, illetve sok szót ejtettünk az ezüstös ősrovar különböző fajtáiról, hisz Ausztriában már sajnos nagy gondot okoz a gyűjteményekben ez a két ezüstös ősrovar fajta megjelenése, elszaporodása és jelentős kártétele.
• Hazánkban még csak elvétve találkozhatunk vele, de jobb felkészülni az esetleges behurcolására és elterjedésére.
• Hazahozhattunk pár csapdát (sima ragasztós és feromonos csapdát), a saját rovartablónkat, írásos anyagokat, amik segítik a beazonosítást és egy csipeszt is.
• Végül ismét megbeszéltük a megelőzés fontosságát, melyhez én is, hallgatótársaimmal együtt aktívan hozzá tudunk majd járulni a saját intézményeinkben azzal, hogy megszervezzük és megvalósítjuk az integrált kártevő mentesítést.

Baumann-Farkas Barbara
restaurátor és állományvédelmi felelős