Jelenlegi hely
A hét dokumentuma
2016.12.12.
A két világháború közötti időszakban a magyar–olasz gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyüléséhez hozzájárult a Magyar–Olasz Bank 1920-ban történt megalapítása is. A pénzintézetet egy szindikátus hozta létre, amelyet Camillio Castiglioni (Trieszt, 1879. október 22. – Róma, 1957. december 18.) trieszti bankár vezetett, aki egyúttal a bank első elnöke is lett.
Ferenc József halála és temetése
2016.11.29.
„1916. november 11-én a halál átlépte a schönbrunni kastély küszöbét és megritkult őszi fák között elindult az egyszerű katonaágy felé” – írja 1938-ban amúgy „semmilyen értelemben szakmailag megalapozott teljesítménynek nem tekinthető” munkájában Perlaky Lajos plébános a császár betegsége kapcsán. 1916. november 30-án, a Monarchia temetési menetén minden bizonnyal több ezer magyar vett részt, de a magyar politikai elit nem csupán temetni akart.
2016.11.08.
Szent Márton születésének 1700. évfordulójára a Szombathelyi Egyházmegye és a Pannonhalmi Főapátság jubileumi emlékévet hirdetett tiszteletére. Az ünnepségek záró eseményeire november első napjaiban kerül sor. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára egy aprósággal szeretne hozzájárulni az ünnepléshez.
A Pesti Állatkert állatállományának beszerzéséhez
2016.10.26.
1866-ban, 150 évvel ezelőtt nyílt meg Budapesten a Pesti Állatkert. Az ott bemutatott állatok egy részét vásárlás révén szerezték be. Ugyan a schönbrunni állatkertből (Rejtő Jenő Wendriner Aladár oroszlánjának mintájára) oroszlánt nem kaptak, de több más példányt császári-királyi állat- és vadaskertekből szállítottak Pestre.
2016.10.15.
A 19. századi, ausztrál őslakosokat megörökítő fényképek Árpássy Imre (1857–1920) fényképalbumában maradtak fenn, aki ausztráliai útján vásárolta a portrékat és a csoportképeket.
2016.10.07.
Ahogy egyik korábbi cikkünkben is olvasható volt, a feltalálók számos nehézséggel küzdöttek találmányaik elismertetése során. Ezen a héten azt mutatjuk be, milyen kifogásokkal éltek Bíró József László leghíresebb találmányával szemben Magyarországon a szabadalmaztatási eljárás során.
ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
2016.09.19.
Az 1981-es esztendőt az Egyesült Nemzetek Szervezete a Rokkantak Nemzetközi Évének deklarálta, amelynek hatására hazánkban szeptember 18-át a „Rokkantak Napjá”-vá nyilvánították. Ez alkalomból az első világháborúban sérülést szenvedett hadirokkantakra emlékezve válogatott levéltári dokumentumokat mutatunk be.
2016.09.09.
A XIX. századi magyar politikusok közül sokan származásukból és/vagy tanulmányaikból adódóan több nyelven is beszéltek. Kossuth Lajos életrajzából kiderül, hogy az iskolában németül, a börtönben angolul, az emigrációban törökül és olaszul tanult. Ezúttal hagyatékának török vonatkozású emlékeit mutatjuk be, amelyek részint saját, részint emigránstársai nyelvtanulását kívánták elősegíteni.
A Tanulmányi Alap
2016.09.06.
A 2016/2017. évi tanév kezdetén bemutatjuk, miként biztosították a 18. század végén az államilag irányított oktatásügy pénzügyi hátterét. Mária Terézia magyar királynő gazdagon díszített, pergamenre írt, titkos pecsétjével megerősített oklevélben fektette le az ún. Tanulmányi Alap megalapítását.
2016.08.29.
A 490 éve, 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a Magyar Királyság történelmében. A történészek évtizedek óta próbálják kideríteni, pontosan mi is történt azon a nyári délutánon, mi volt az előzménye és a következménye a csatának. Csak szakmai körökben ismert azonban, hogy a mohácsi csata, Európában szokatlan módon, a 18–19. században a magyar levéltári rendezés egyik határköve is lett. A magyarországi levéltárak Mohács előtti gyűjteményei ma az intézmények legértékesebb, legféltettebb darabjait rejtik.
