Olvasókönyvek

Ortutay András (válogatta és szerkesztette) Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv Ortutay András (válogatta és szerkesztette)
Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

ISBN 963 7190 07 4
Megjelent: Tatabánya, 1988
Terjedelem: 342 oldal
Méret: 125 x 195 mm
Kötésmód: kartonált, ragasztókötött
Fogyasztói ár: 45 Ft
Több mint negyedszázados múltja van a megyetörténeti olvasókönyvek megjelenésének Magyarországon. Komárom megye esetében most teszünk először kísérletet arra, hogy szűk keretek között áttekintsük megyénk történetének legérdekesebb, legjellemzőbb dokumentumait. Az anyaggyűjtést végző és szerkesztő a forráskiadványok, sajtó felhasználása mellett elsősorban a Komárom Megyei Levéltár anyagára támaszkodott, hiszen a megyetörténet dokumentumai mellett a levéltár ismertetésére is törekedett. Ez a magyarázata annak, hogy az olvasóban elkerülhetetlenül marad majd hiányérzet, s a szerkesztő sem tudta mindkét feladatát hiánytalanul megoldani. Olvasókönyvünk jellegénél fogva és a közölt források sajátosságaiból következően nem vállalkozhattunk minden esetben a teljes dokumentum közlésére. A magyar nyelvű iratok publikálásakor a korabeli helyesírást is követjük, ettől a mondatok központozásakor és azokban az esetekben térünk el, amikor egy-egy szóalak korabeli írása a mai olvasó számára már értelemzavaró lehet, és nehezíti a szöveg megértését. A dokumentumok eredeti nyelvét, amennyiben az nem magyar, külön jelöltük. A források magyarázatára, értékelésére nem törekedtünk.
  
Bencze Csaba Attila (válogatta és szerkesztette) Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alattBencze Csaba Attila (válogatta és szerkesztette)
Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei, 6.
ISSN 1216-710 X;6
Kiadó: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom
Megjelent: 2000
Terjedelem: 274 oldal
Méret: 145 x 200 mm
Kötésmód: kartonált, ragasztókötött
Fogyasztói ár: 75 Ft
Olvasókönyvet tart most kezében a Tisztelt Olvasó, de nem szokványos értelemben vett olvasmányos kiadványt, hanem egy olyan gyűjteményt, amely összességében – legalábbis szándékaink szerint – kor- és körképet adhat az érdeklődőknek az egykori Esztergom és Komárom vármegyék köztörténetéről, eleink életéről, munkájáról, napi küzdelmeiről és gondolatairól múltunk egyik kiemelkedő pillanatában, 1848/49-ben.
Bár „olvasókönyvünk” – a levéltári kiadványok eme újabb típusa – már szélesebb körhöz szól, mint a klasszikus, szigorú szakmai követelmények alapján összeállított forráskötet, a közölt dokumentumok ebben az esetben is ugyanúgy szöveghűek. Természetes, hogy ebben a formában sem maradhat el a forrásmegjelölés, melynek révén bármely dokumentum visszakereshető.
Kötetünk jellegéből adódóan nem lehet célunk a tudományos forrásközlés teljes apparátusát alkalmazni, s az sem, hogy szakirodalmi, könyvészeti utalásokkal töltsük meg az amúgy is szűkös oldalszámot. A forrásmegjelölés után közölt legszükségesebb magyarázatokat viszont azért tartottuk fontosnak, mert kötetünket elsősorban iskolai használatra szántuk, így bizonyos összefüggéseket jeleznünk kellett. Jeleznünk, de nem mélységeiben kifejtenünk, az ugyanis a tanulókra, diákokra várna.
Itt illő elmondani, hogy a kiadvány tartalmának tervezésében nagy segítséget jelentettek a szaktanárokkal folytatott beszélgetések, az általános iskolák és gimnáziumok történelemoktatásra vonatkozó tantervei, illetve a helytörténeti szakkörök jelzett igényei. Külön köszönet illeti Sitku Pál esztergomi tanár urat, aki személyesen átnézte és oktatási szempontból véleményezte a kötetbe tervezett dokumentumokat.
Valamennyi itt közölt forrásanyag a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának fondjaiban található (szakszerű rövidítése: MNL KEML), ezért a forrásmegjelölésnél ezt külön nem is tüntetjük fel.
Az olvasónak bizonyára feltűnik majd, hogy a 151 dokumentum nagyobb része Esztergom megyére, vagy Esztergom szabad királyi (rövidítve: szab. kir.) városra vonatkozik és csak töredék Komárom megyére, illetve a községekre. Ennek oka, hogy Komárom megye iratai a trianoni békeszerződés értelmében Szlovákiát (pontosabban: Cseh-Szlovákiát) illették, így azokat ma Nyitraivánkán őrzik. Levéltárunkban csak Komárom vármegye 1848. évi jegyzőkönyvének fogalmazvány-példánya maradt fenn ebből az időszakból, illetve azok a levelek, melyeket Komárom megye Esztergom megyének, vagy a szab. kir. városnak címzett.
Ami a mai kettős megye községeit illeti, az ok részben ugyanaz, részben pedig, hogy a szabadságharc leverése után a községek igyekeztek megszabadulni azoktól a forradalmi időszakban keletkezett irataiktól, amelyek esetleg terhelő bizonyítékul szolgálhattak volna a megtorló hatalom kezében. Jól példázza ezt Nyergesújfalu leveleskönyve, amelyben Kossuth nevét később – úgy tudjuk, felsőbb parancsra – kitörölték, illetve vastagon áthúzták.
A viszontagságos idők ellenére Esztergom megye és a szabad királyi város 1848/49-es történései elég jól rekonstruálhatók a megyei levéltárban őrzött forrásokból, amelyekből most csupán szemléltetésként meríthetünk. De méltán reméljük, olvasókönyvünk további kutakodásra serkenti mind a tanárokat, mind pedig a diákokat.
Olvasókönyvet tart most kezében a Tisztelt Olvasó, de nem szokványos értelemben vett olvasmányos kiadványt, hanem egy olyan gyűjteményt, amely összességében – legalábbis szándékaink szerint – kor- és körképet adhat az érdeklődőknek az egykori Esztergom és Komárom vármegyék köztörténetéről, eleink életéről, munkájáról, napi küzdelmeiről és gondolatairól múltunk egyik kiemelkedő pillanatában, 1848/49-ben.
Bár „olvasókönyvünk” – a levéltári kiadványok eme újabb típusa – már szélesebb körhöz szól, mint a klasszikus, szigorú szakmai követelmények alapján összeállított forráskötet, a közölt dokumentumok ebben az esetben is ugyanúgy szöveghűek. Természetes, hogy ebben a formában sem maradhat el a forrásmegjelölés, melynek révén bármely dokumentum visszakereshető.
Kötetünk jellegéből adódóan nem lehet célunk a tudományos forrásközlés teljes apparátusát alkalmazni, s az sem, hogy szakirodalmi, könyvészeti utalásokkal töltsük meg az amúgy is szűkös oldalszámot. A forrásmegjelölés után közölt legszükségesebb magyarázatokat viszont azért tartottuk fontosnak, mert kötetünket elsősorban iskolai használatra szántuk, így bizonyos összefüggéseket jeleznünk kellett. Jeleznünk, de nem mélységeiben kifejtenünk, az ugyanis a tanulókra, diákokra várna.
Itt illő elmondani, hogy a kiadvány tartalmának tervezésében nagy segítséget jelentettek a szaktanárokkal folytatott beszélgetések, az általános iskolák és gimnáziumok történelemoktatásra vonatkozó tantervei, illetve a helytörténeti szakkörök jelzett igényei. Külön köszönet illeti Sitku Pál esztergomi tanár urat, aki személyesen átnézte és oktatási szempontból véleményezte a kötetbe tervezett dokumentumokat.
Valamennyi itt közölt forrásanyag a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának fondjaiban található (szakszerű rövidítése: MNL KEML), ezért a forrásmegjelölésnél ezt külön nem is tüntetjük fel.
Az olvasónak bizonyára feltűnik majd, hogy a 151 dokumentum nagyobb része Esztergom megyére, vagy Esztergom szabad királyi (rövidítve: szab. kir.) városra vonatkozik és csak töredék Komárom megyére, illetve a községekre. Ennek oka, hogy Komárom megye iratai a trianoni békeszerződés értelmében Szlovákiát (pontosabban: Cseh-Szlovákiát) illették, így azokat ma Nyitraivánkán őrzik. Levéltárunkban csak Komárom vármegye 1848. évi jegyzőkönyvének fogalmazvány-példánya maradt fenn ebből az időszakból, illetve azok a levelek, melyeket Komárom megye Esztergom megyének, vagy a szab. kir. városnak címzett.
Ami a mai kettős megye községeit illeti, az ok részben ugyanaz, részben pedig, hogy a szabadságharc leverése után a községek igyekeztek megszabadulni azoktól a forradalmi időszakban keletkezett irataiktól, amelyek esetleg terhelő bizonyítékul szolgálhattak volna a megtorló hatalom kezében. Jól példázza ezt Nyergesújfalu leveleskönyve, amelyben Kossuth nevét később – úgy tudjuk, felsőbb parancsra – kitörölték, illetve vastagon áthúzták.
A viszontagságos idők ellenére Esztergom megye és a szabad királyi város 1848/49-es történései elég jól rekonstruálhatók a megyei levéltárban őrzött forrásokból, amelyekből most csupán szemléltetésként meríthetünk. De méltán reméljük, olvasókönyvünk további kutakodásra serkenti mind a tanárokat, mind pedig a diákokat.