Nádasdy Tamás nádor levelei

2012.07.20.
A magyar politikatörténet kevés olyan személyiséggel rendelkezik, akik politikusként sikerrel őrizték meg becsületüket és tiszta lelkiismeretüket. Az éppen 450 évvel ezelőtt elhunyt nádor, Nádasdy Tamás ezen kevesek közé tartozott.

 

Nádasdy Tamás életútja szorosan kötődött a Magyar Királyság középkori és kora újkori történetének legsúlyosabb, egyben az ország történeti változásainak legmeghatározóbb korszakához és eseményeihez. Nádasdy Tamás a Jagelló-kor gyermekeként középnemesi családba született. Tanulmányait feltehetően nagyatyja, Török István költségén igen gondosan tervezték meg. A hazai iskolákat követően évekig tanult Grazban, Bolognában és Rómában, ahonnan a magyar kortársak közül az egyik legműveltebbként tért vissza. Politikai pályafutását nagy mértékben segítette elő, hogy Itáliából a pápai legátus, Cajetano de Vio bíboros kíséretében tért haza 1523-ban, majd maga a legátus ajánlotta az általa már akkor tehetségesnek tartott ifjút az uralkodó figyelmébe, aki őt titkárként alkalmazta. Az udvarban alapozta meg később oly fontos szerepet játszott kapcsolatait, szerzett nagyon is hasznosnak bizonyuló barátokat. Támogatója ekkor Szalkai László váci püspök, később esztergomi érsek volt, valamint Bornemissza János budai várnagy, királyi kincstartó. Szalkai az udvarban Mária királyné pártjához tartozott, aki ekkor meghatározó szerepet játszott az ország politikai irányainak meghatározásában. Nádasdy ekkor szerzett barátai között találjuk Maylád Istvánt, későbbi sógorát, aki Nádasdy húgát, Annát vette feleségül, és Szalay Jánost. Mindkettőjükkel életük végéig fennmaradt a kapcsolat.


Nádasdy Tamás portréja 1560-ból

A megözvegyült királyné mellett számos tehetséges, humanista műveltségű politikus csoportosult, akik felismerték, hogy az oszmánoknak a közép-európai régió egyetlen nagyhatalma, a Német-Római Birodalom állhat egyedül ellen, és a Magyar Királyság védelme és esetleges visszafoglalása csak az ő segítségükkel valósítható meg. Nádasdynak is fontos szerepe volt az ezekben a hónapokban még nagyon csekély területtel és befolyással rendelkező Habsburg-pártiaknak nevezett csoportosulásban. A királyné őt küldte Bécsbe, hogy hivatalosan tudassa Ferdinánd herceggel a király halálhírét, és egyben tájékoztassa az ország helyzetéről, valamint azokról a lehetséges politikai lépésekről, amelyek segítségével érvényesítheti a Habsburg-Jagelló szerződésben foglaltak szerinti trónigényét. Nádasdy szerepe ezt követően az volt, hogy Ferdinánd számára megnyerje a lehetséges és befolyásos főurakat, szélesebb politikai bázisra helyezze trónigényét, hogy azt követően ténylegesen is elfoglalhassa az országot. Tevékenysége hamarosan kezdett sikerrel járni, hiszen a koronát magánál tartó Perényi Péter, Török Bálint és más befolyásos, nagy familiárisi bázissal rendelkező főurat Ferdinánd mellé állított. Egyben a három barátnak, Nádasdynak, Szalaynak és Mayládnak sikerült Mária királyné számára csellel megszerezni Bornemissza János kincstárnoktól a Budáról elmenekített kincseket. Az elhunyt Bornemissza ugyanis csak a törvényesen megkoronázott királynak volt hajlandó átadni a kincstár megmaradt részét, de éppen e kincsekre volt szükség ahhoz, hogy Ferdinánd seregei élén Magyarországra jöhessen, és új, részben a király hátrahagyott vagyona révén szerzett híveitől övezve megkoronáztassa magát. Nádasdy, Maylád és Szalay ezért eltitkolta Bornemissza halálát, és egy hamisított végrendelettel bizonyították, hogy a kincstárnoknál lévő kincsek Máriát illetik. Az ezt követő hadjárat során Nádasdy is tevékenyen részt vett az ország Ferdinánd számára történő elfoglalásában, és Esztergom, Visegrád bevételét követően Budára vonult be, aminek várnagya, vagyis a vár valódi vezetője lett. E tisztében védte azt Ferdinánd számára 1529-ben is, amikor a török seregek élés a szultán néhány napi ágyúzást követően bevette, és azt Jánosnak adta át. Nádasdy a biztos halál elől úgy menekült meg, hogy egy szál deszkán az éj leple alatt átevezett a pesti oldalra, hogy ott János kezére adja magát. Megmenekülésében fontos szerepet játszott a Magyar Királyságba jött velencei kalandor, Lodovico Gritti is, aki az olaszul jól beszélő, János táborában is ismert, és tehetségesnek tartott Nádasdyt pártfogásába vette. Nádasdy — úgy tűnik — komolyan vette még ebben a korszakban is a hűséget, mivel (jóllehet az élete függött azon, hogy János táborába áll), levélben fordult Ferdinándhoz, hogy oldja fel hűségesküje alól, mivel kényszerűségből pártot kell változtatnia.Első fontos megbízásai diplomáciai jellegűek voltak, mivel II. Lajos őt küldte 1526 júniusának végén Ferdinánd herceghez, Mária testvéréhez, hogy tőle a magyarországi hadjáratra induló I. Szülejmán ellen pénzt, segítséget szerezzen. Mire Nádasdy a sikertelenül zárult tárgyalásokról hazaérkezett, már lezajlott a katasztrofális vereséggel végződött mohácsi ütközet, legfőbb támogatója, Szalkai érsek is a harcmezőn maradt. Mária királyné és a budai udvar Pozsonyba menekült, köztük az ütközetet túlélt Szalay János és Maylád István is, akikhez csatlakozott Nádasdy.

 

Szapolyai János felmenti Nádasdy Tamást a neki tett kizárólagos hűségesküje alól. Buda, 1531. január 5.
Magyar Kamara Archivuma  – Acta Publica (E 142) – Fasc. 27. No. 47.

 

A Magyar Királyság legbefolyásosabb személyiségévé váló Gritti, bírva a Porta támogatását is hamarosan szinte teljhatalmú ura lett az országnak, és mellette Nádasdy is egyre magasabb posztokra emelkedett, mind több birtokot szerzett. A tehetséges Nádasdy ugyanis vélhetően az igen kis támogatottsággal rendelkező Gritti befolyásos segítőjévé vált. Amikor kormányzóvá választotta Szapolyai Grittit, az ideiglenesen Isztambulba távozó velencei még alkormányzóvá is kinevezte Nádasdyt. A mind nagyobb hatalommal, ellenfeleivel mind kérlelhetetlenebbül leszámoló Gritti, valamint a két király közt a mindig többet ígérőhöz álló urak miatt kialakult belpolitikai káoszban azok a király nélküli országgyűlések igyekeztek segítséget jelenteni, amelyeknek egyik szervezője éppen Nádasdy volt. A magyarországi széthúzásban utat kutató Nádasdy ezen közben értékes szolgálatokat tett János királynak is, hiszen sikeresen védte Buda várát 1530-ban Ferdinánd csapataival szemben, amivel végképp sikerült meggyőznie Szapolyait, hogy értékes hívévé vált. Részben erre hivatkozva, részben pedig a színleg a Ferdinánd-párti főurak megnyerésére indult Nádasdy részére állította ki János azt az oklevelet, amelyben Nádasdyt mentesítette addigi lekötelezett állapotától, és esküje alól felmentette. Nádasdy 1531-ben ugyanis részben igyekezett egy ügyes politikai taktikával mind messzebbre kerülni Szapolyaitól és Grittitől, részben pedig azt igyekezett elérni, hogy a hatalmas Kanizsay vagyon örökösét, a mohácsi halottakat eltemettető Kanizsay Dorottya leányát, Orsolyát mindkét uralkodó fiúsítsa meg, és így a vagyon a Kanizsay Orsolyának elígért Nádasdy kezére kerülhet. Mindkét célját el is érte, mivel Jánostól annak reményében, hogy további híveket fog Ferdinándtól átcsábítani az ő pártjára 1532 júniusában nyerte el az erről szóló oklevelet, míg Ferdinándtól abban az oklevélben nyert erre ígéretet, amelyben egyben végleges visszaállásának feltételeit is rögzítette (1534. augusztus 6.).

Ferdinánd híveként az óvatos Nádasdy csak 1536-ban, egy évvel Kanizsay Orsolyával kötött házassága után jelent meg az udvarban, ahol ezt követően igen aktív politikai szerepet vállalt. Még ebben az évben királyi tanácsossá és tárnokmesterré, majd 1537-ben horvát-szlavón bánná, Vas vármegye főispánjává nevezték ki. Hamarosan az ország rendi főméltóságai között a második helyen álló országbírói tisztet is megkapta, majd Buda elestét követően 1542-ben a Dunántúl országos főkapitányává nevezték ki, és legfontosabb feladata a veszélybe került országrész védelme volt. Az 1543-ban erre a területre vezetett oszmán hadjárat sikerét ugyan nem tudta meghiúsítani, de 1544-től kezdve szisztematikusan megkezdte a védelem megszervezését.

 

 

Nádasdy Tamás nádorrá való kinevezéséről tudósítja feleségét, Kanizsai Orsolyát. Pozsony, 1554. április 15.
Magyar Kamara Archivuma  – Archivum familiae Nádasdi (E 185) – Nádasdy Tamás levelei Nádasdy Tamásnéhoz

Felmérette például a Rábát annak érdekében, hogy az jobban védhető legyen, majd második főkapitánysága idején sikeresen szervezte meg Szigetvár hátországát, hogy az védhető legyen, hiszen az ekkorra már szinte hátország nélküli erődként létezett. Mindeközben szinte egyetlen magyarországi főúrként nagy befolyást szerzett a bécsi udvarban is, ahol kiváló kapcsolatokat teremtett mind az uralkodóval, mind pedig annak befolyásos tanácsadóival és hadi szakértőivel. Az 1553-ban meghalt Révay Ferenc nádori helytartó helyére a következő évben az ország akarata szerint nádorrá nevezték ki, ami egyben politikai pályafutásának csúcspontját jelentette. Ő volt az utolsó olyan nádor, aki bírósági funkciói mellett érvényesíteni tudta a nádor országos főkapitányi tisztével járó jogokat is, oly annyira, hogy a magyarországi hadjáratra érkezett, idegen csapatok felett rendelkező Sforza Pallavicininek is parancsolhatott. Sikeres nádorságának csak 1562. július 2-án bekövetkezett halála vetett véget, melyet az egész Európában ekkor pusztító pestisjárvány okozott. Politikai pályafutása, eredményei, melyeket ebben a nehéz időszakban sikerült elérnie, a magyar történelem kiemelkedő alakjává tették őt, aki forrásaink szerint egyben erkölcsi tartásával is példát mutathatott kortársainak.

 

Nádasdy Ferenc síremléke Lékán
A szerző felvétele

Utolsó frissítés:

2017.10.03.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges