Ebben az időben Mezőtúr különleges helyzetben volt, hiszen az Oszmán Birodalom közigazgatásába illeszkedve a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A város egyszerre állt oszmán fennhatóság alatt és őrizte meg korábbi mezővárosi hagyományait, ami kettős közigazgatási helyzetet eredményezett. A korszakról fennmaradt oszmán–török nyelvű levéltári források különösen értékesek, mert részletesen bemutatják, hogyan működött a közigazgatás a gyakorlatban, nemcsak elméletben.

Előzmények

A szocialista emlékezetpolitika keretei között született jubileumi jegyzőkönyvek mellett megtekintésre ajánljuk a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai által összeállított 2025. december 2-án bemutatott második világháborús veszteségi adatbázisokat is, mely az alábbi adatvizualizációs oldalon keresztül is kutatható: https://frontvonal.vektorlab.hu/

A virtuális galéria az alábbi linken érhető el:

Az idei kiadványban összesen hét szerző adja közre legújabb kutatási eredményeit Az első tanulmány a kisnemesi bűnelkövetés legjellemzőbb formáit mutatja be Öcsöd és Gyoma példáján. A második tanulmány az 1932-es szolnoki árvíz eseményeit tárja elénk egy a levéltárunknak ajándékozott fényképalbum és más levéltári források felhasználásával. A következő írás a martfűi Cikta cipőgyár megtelepedését megelőző években a gyáralapítók nevében fellépő csalók és szélhámosok érdekfeszítő történetét dolgozza fel.

A hallgatóság megismerhette a cseh Bata cipőgyár alapítóját és örökösét, a vállalat üzletpolitikáját és térhódításának módszereit, továbbá korabeli sajtószemelvényekből a hazai kisiparosok reakcióit a külföldi versenytárs „inváziójára”. Az ipartörténeti előadás másik szálán olyan Rejtő Jenői alakok szerepeltek, akik az emberi hiszékenységet és becsvágyat kihasználva igyekeztek anyagi haszonra szert tenni és a Bata vállalat nevében követték el e csalásokat.