MNL Fejér Vármegyei Levéltára

 Fekete János (galánthai báró) főlevéltárnok, korábbi főjegyző, a régiségtár őre

A fekete halál, más néven pestis hosszú évszázadokon keresztül az egyik legfélelmetesebb betegségnek számított. A pestisnek több pandémiává alakuló hulláma volt, az első igazán jelentős i. sz. 1348-ban tört ki és két év alatt végigsöpört Európán. Csupán az újkorban öt pestisjárvány is érintette Fejér megyét, az 1738 és 1740 között tombolt (a járvány emlékét őrzi a székesfehérvári Pestispincék közterület).

Csákvár kapcsán a Vérteshez tartozó Haraszt-hegyet, a tanösvényeket vagy a meseszép kilátókat említik, pedig a település határában rejtőzik egy olyan hely, amelynek jelentőségét világszerte ismerik a kutatók: ez Csákvár község határában lévő Báracházi-barlang. A Guba-hegy oldalában húzódó szűkszájú barlangot Csákvári-barlangként, Báracháza-barlangként, Csákvár-Baracházi barlangként és Esterházy-barlangként is ismerik.

A levéltár egyik ékessége a Kopp Ferencz által készített belső ólomüveg ablaksor, amely a levéltár dísztermét ékesíti. Ezek a címeres, színezett üvegtáblák felfoghatók Fejér vármegye történetének tárgyi emlékeiként, mivel a vármegyéhez kötődő nemesi család címerei örökítik meg. A Kopp-féle ólomüveg ablakok bemutatása előtt érdemes magáról az üvegművészet történetéről is beszélni.

Idén Luca napja, vagyis december 13-a péntekre esett, így a lucaszék (másként lucaszéke, boszorkányszék) készítésére vállalkozók baljóslatú napon kezdhették meg a munkájukat (Szent Luciáról és a Luca napjához kötődő szokáskoszorúról szóló bejegyzésünket itt olvashatják: https://mnl.gov.hu/mnl/fml/hirek/luca_napja.).