Ezen a délutánon a Kádár-korszak végére összpontosítunk. A kultúra 1989 előtt sem csupán a szocialista realizmust vagy a lapos propagandát jelentette Magyarország számára. A szocialista diktatúrák hivatalos kultúráján túl változatos, alternatív kulturális szféra virágzott ki, amely a legkülönfélébb mozgalmakból és műfajokból állt. A fiatalok számára az egyik legérdekesebb a zene világa volt: a késői Kádár-kor „földalatti” (underground) muzsikája, amelyben vagy nyíltan vagy jól elrejtve, de a rendszer ellen énekeltek.

Könyvbemutató

A Nyomot hagytak című kiállítás katalógusának bemutatója

Az első alkalommal a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) több mint 15 munkatársa 5 vagy 10 percnyi hozzászólásában a következő kérdésekre igyekszik választ adni:

1.       Milyen témában látunk lehetőséget munka/témacsoport alakítására?

Megértésüket köszönjük!

Kutatószolgálat

A kommunista diktatúra időszakában is kibeszéletlen maradt a téma, a rendszerváltást követően pedig az akkori eseményeknek már csak nagyon kevés szemtanúja élt. Ennek ellenére az 1916. őszi, a korabeli magyar szóhasználat szerint „példátlan orvtámadás” mind a mai napig befolyásolja a románokról kialakított, az „árulással” és a „hitszegéssel” összefüggő negatív sztereotípiáinkat.

Lord Rothermere angol sajtómágnás 1927-ben indította nevezetes sajtókampányát, amely a trianoni békeszerződés és a közép-európai helyzet tarthatatlanságára próbálta felhívni a figyelmet. Az akciót a magyar kormánytényezők is kínosnak érezték, de reménykedtek abban, hogy az beemeli a revízió szükségességét a nemzetközi köztudatba.

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Vasúti tisztviselőként dolgozó édesapja munkája miatt 1885-ben Galántára költöztek. Itt járt elemi iskolába és itt ismerkedett meg a falusi élettel, a népi kultúrával, a népdalokkal, amelyek hatással voltak későbbi munkásságára is. A gimnáziumot édesapja újabb áthelyezése miatt már Nagyszombatban végezte, és a zeneszerető családban felcseperedő fiúban egyre inkább megerősödött a zene iránti elköteleződés. Ezekre az évekre tehetőek első zeneszerzői, komponálási kísérletei.

1944-ben a II. világháború a vége felé közeledett, a szovjet Vörös Hadsereg már Magyarország területén nyomult előre. Az akkor 17 éves Marton Ernesztina egy családtagja révén kapcsolódott be az ügynöki feladatokba, egy “román kém” felderítése során.