MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

A régi raktárban rejtvényes sétálólap segítségével fedezték fel a gyerekek, mit gyűjt a levéltár, hogyan tárolja ezeket az anyagokat, mitől kell és hogyan lehet megvédeni az iratokat. A restaurátor műhelyben a téma hasonló volt, ám itt a nebulók megismerkedhettek a papírrestaurátor munkájával, eszközeivel is. Megtudták, hogyan hozhatók az iratok jobb állapotba, sőt egyes technikát, eszközt maguk is kipróbálhattak.

Levéltárunkban nemcsak diák, de felnőtt csoportok látogatására is van lehetőség, ahol munkatársaink raktár- és iratbemutatóval, családkutatást segítő előadással, illetve a csoport igényéhez igazodó történelmi, helytörténeti témájú foglalkozásokkal gondoskodnak a minőségi kulturális időtöltésről. A szolgáltatás térítésmentes, de a látogatás időpontját legalább 2 héttel korábban telefonon célszerű egyeztetni az alábbi elérhetőségen: 36 (30) 117-5137.

1849. március 5-én zajlott le a szolnoki ütközet, mely a történészek mai álláspontja szerint a végül vereséggel végződő téli hadjárat lezárása volt. Korábban azonban a sikeres ütközetet és Szolnok bevételét egy új támadó hadjárat lehetséges kiindulópontjának tekintették. A haditett önálló életet kezdett élni, köszönhetően Damjanich tábornoknak is, aki azt kezdetektől a saját kizárólagos, meghatározó győzelmének tekintette.

Az oszmán megszállás rövid történeti áttekintését követően szó esett az akkori közigazgatási rendszerről, a megszállt területeken folyó gazdálkodásról, kereskedelemről, vásárok tartásáról és az adóztatásról. A filológiai végzettséggel rendelkező előadó kutatásainak középpontjában azok az oszmán-török nyelvű, a 16-17. században keletkezett források állnak, melyekből az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára is őriz mintegy háromszáz darabot.

Az űrkorszak első évtizedei

Ebben az időben Mezőtúr különleges helyzetben volt, hiszen az Oszmán Birodalom közigazgatásába illeszkedve a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A város egyszerre állt oszmán fennhatóság alatt és őrizte meg korábbi mezővárosi hagyományait, ami kettős közigazgatási helyzetet eredményezett. A korszakról fennmaradt oszmán–török nyelvű levéltári források különösen értékesek, mert részletesen bemutatják, hogyan működött a közigazgatás a gyakorlatban, nemcsak elméletben.

Előzmények