Levéltári vízjeltitkok
LEVÉLTÁRI VÍZJELTITKOK
700 év papír- és vízjelkincse a Magyar Országos Levéltárban
A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság az első magyarországi vízjeles papíroklevél kibocsátásának 700. évfordulója alkalmából rendezett, 2010. április 8-án megnyitott kiállítása a Nemzet Levéltárában őrzött iratok segítségével ad áttekintést az elmúlt századok papír- és vízjelkincséről.
Az első magyarországi vízjeles papíroklevelet Gentilis de Monteflorum - más néven Gentile Portino da Montefiori (†Avignon, 1312) római bíboros, pápai legátus bocsátotta ki Károly Róbert pozsonyi királyi udvarában. Sokáig vízjelnélkülinek tartották a levél papírját, csak 2009-es, alapos filigranológiai vizsgálata derítette ki, hogy mégis tartalmaz vízjelet. A közepes méretű szimbólum-vízjel motívuma álló alakú sárkányt ábrázol. A nagy valószínűséggel az itáliai Fabriano papírmalmában készült papíroklevél döntő hatással volt a magyar történelem további alakulása szempontjából, és 1310-ben megkezdődött Magyarországon is a papír használata.
A PAPÍR háromdimenziós, hajlékony, rugalmas, ív alakú, vékony lap, amelynek három térbeli kiterjedése van: szélesség, hosszúság és vastagság. Írás- és nyomathordozó, 700 éve egyetemes és nemzeti kultúránk egyik legfontosabb anyaga.
A különféle papírtípusok műszaki, fizikai és optikai tulajdonságaik alapján különböznek egymástól. Felhasználási céljuk eltérõ. Négy nagy csoportjuk: ÍRÓPAPÍROK (okmány-, bankposta-, könyvelési-, irodai, kulõr, flórposta, átütõírógép-, irka-, hangjegy- és postai szállító papír), NYOMÓPAPÍROK (magasnyomó-, ofszet-, mélynyomó-, újság-nyomó-, tekercs- és ívnyomó-, regény-nyomó-, plakát-, biblia-nyomó-, pehelysúlyú, műnyomó-, térképnyomó-, illusztrációs nyomó-, sokszorosító- és belövõpapír), CSOMAGOLÓPAPÍROK (nátron-, szuperior-, finom csomagoló-, iskolakék-, középfinom-dohány-, fotó-, zsineg-, gyári csomagoló- és selyempapír), KÜLÖNLEGES PAPÍROK (merített, bankjegy-, bélyeg-, kötvény-, átnyomó-, másoló-, fény-másoló-, itatós-, átíró-, stencil- és karbonpapír).
A VÍZJEL a papír alkotórésze, az átvilágított papír átnézetében négyzetmétertömeg és törésmutató változás következtében láthatóvá váló jel. Optikai kód, a papír azonosító jele, névjegye, megszemélyesítõje, ablak egy különleges világra.
Az alábbiakban magyar uralkodók és fejedelmek papíroklevelei, a Magyar Kamarai Levéltár vízjeles okiratai, XVIII. századi papír- és vízjelritkaságok, a papírmalmokkal kapcsolatos rendeletek és ügyiratok, jellegzetes XIX. és XX. századi vízjelek láthatóak. Külön térképeken tájékozódhatunk az első hazai papírmalmokról, majd századról századra haladva követhetjük nyomon a papírmalmok, papírgyárak alapítását.
XIV. századi magyarországi vízjelek
XV. századi magyarországi vízjelek
XVI. századi papír- és vízjelemlékek
XVII. századi különleges papír- és vízjelemlékeink
XVIII. századi papír- és vízjelritkaságok
Papírkészítéssel kapcsolatos XVIII. századi iratok
Jellegzetes XIX. századi vízjelek
