Népfelkelés: az utolsó csepp a pohárban

RENDSZERVÁLTÁS? 1989
2009.06.29.
Grósz Károly őrjöngött. A pártszervezetek táviratokkal árasztották el a főtitkárt, még Németh Miklós is kénytelen volt elhatárolódni a történtektől. Húsz évvel ezelőtt 1989. január 28-án Pozsgay Imre államminiszter a 168 órának nyilatkozva kijelentette, hogy „1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés volt.”

Szatucsek Zoltán

Az interjú nemcsak nyilvánvalóvá tette, hogy a pártvezetésen belül nyílt hatalmi harc folyik, hanem az egész Kádár-rendszer politikai alapját is megkérdőjelezte. Érthető, hogy egész lavinát indított el, amelynek első állomása a  Politikai Bizottság (PB) január 31-i ülése volt, amelynek hosszú ideig titkosított hangfelvételéből most először közlünk részleteket.

Az interjú után

Pozsgay tudatosan választotta meg a pillanatot: Grósz éppen Davosban volt a világgazdasági fórumon, ott értesült a történtekről. Többen ajánlották neki, hogy azonnal jöjjön haza különgéppel. Már a repülőtérről felhívta Pozsgayt, és még aznap délután találkoztak. „Amint a hivatali szobájába léptem – emlékezett vissza később Pozsgay –, egy paksaméta papírt vágott az orrom elé, és azt mondta: nézd meg, mit főztél, mit kotyvasztottál! Özönlenek a megyékből a telexek, tiltakoznak az akciód ellen, ez a közvélemény. Erre azt válaszoltam, hogy te nagyon tévedsz, ez nem a közvélemény, ez a telextulajdonosok közvéleménye, a megyei pártbizottságok hangulatjelentése, és ők nyilván a dühüket továbbították.” Grósz dühe nem volt véletlen: az 1988. májusi pártértekezlet után a dolgok irányítása láthatóan kicsúszott a pártvezetés kezéből. Decemberi sportcsarnoki beszéde visszafelé sült el, elszigetelődött. A gazdaság romokban hevert, januárban harmincszázalékos áremelést kellett a lakosságnak elviselnie. A sajtó már nem számított az MSZMP tájékoztatási monopóliumának: a Panoráma, a 168 óra, a Gondolat-jel az „alternatívok” előretolt fellegvárai voltak. A Pozsgay-interjú szombaton került adásba, Grósz vasárnap érkezett haza és keddre hívta össze a Politikai Bizottságot.

A hangfelvételekről
A PB üléseiről a nyolcvanas évektől már nem szó szerinti jegyzőkönyvet vezettek, hanem magnókazettára vették fel az elhangzottakat. Az akkor még titkos jegyzőkönyv 1991 novemberében került a MOL birtokába. A levéltárban megkezdődött a megmentésük, másolat készült róluk, és a levéltár munkatársai leírták az elhangzottakat – utóbbi munka még jelenleg is tart. 2002-től feloldották titkos minősítésüket. 1989 valamennyi jegyzőkönyvének hangfelvételét a MOL és az Open Society Archives együttműködésében idén digitalizálják, és hamarosan elérhetők lesznek a MOL honlapján keresztül is.

A Politikai Bizottság ülése: január 31.

A főtitkár addigra már lehiggadt, reálpolitikusként a kiutat kereste. Tudta, hogy Pozsgay megbüntetésével tovább növelné annak népszerűségét, kizárása pedig pártszakadáshoz vezetne. Pozsgay szintén kerülte a konfrontációt, nem a PB-n akart megmérkőzni Grósszal. A PB sértett volt. Sértettek voltak az ortodox PB-tagok, mert nap mint nap érezték a hatalom olvadását, és sértettek voltak a reformerek, mert Pozsgay a pártot megkerülve előzte meg őket. Az ülés Grósz Károly hozzászólásával kezdődött, majd Pozsgay következett. Valamennyi megszólaló elítélte őt, Jassó Mihály szerint ez volt az utolsó csepp a pohárban, Tatai Ilona egyenesen összeesküvéssel vádolta meg, Nyers Rezső pedig olyan dolgokat mondott ki, ami vezető pártfórum előtt azelőtt sohasem hangozhatott volna el...

Hangfelvételek

   
   

 Grósz Károly

Pozsgay Imre

Nyers Rezső 

Magyar Elektronikus Könyvtár

 Index

 Magyar Virtuális Enciklopédia

 
 

Grósz Károly: „a Központi Bizottsághoz sok telex, tiltakozó levél és telefon érkezett. Megítélésük szerint a vezetés bizonytalan a Politikai Bizottság - elsősorban, ez több helyen név szerint is meg van nevezve - bizonytalan, nem képes a politikai folyamatokat irányítani. Elvi engedményeket tesz.”

Pozsgay Imre: „Ez az a minimális közmegegyezési alap, amely nem rontja a párt identitását, azokét sem rombolja össze, akik konkrétan ehhez a küzdelemhez fűzték életsorsukat, létüket és magatartásukat.”

Nyers Rezső: „'56 e a magyar kommunista mozgalom pillére vagy nem? Ha '56 a pillérünk, akkor én nem jósolnék ennek a mozgalomnak nagy jövőt, mert az nagyon gyenge pillér. És az '56-os határozataink és a történelmi értékelésünk is nagyon időhöz kötött és nagyon vitatott volt. Amíg jól mentek a dolgok eltűrték tőlünk ezt, amikor baj van, akkor ugyan azok, akik eltűrték elégedetlenek vele.”

Tatai Ilona: Pozsgay „ennek az egész nyilvánosságra hozatalnak a problematikáját is világosan látta, hogy ez a pártban, ezt fogja azon nyomban előidézni, amint ez a nyilatkozat elhangzik anélkül, hogy ez, bármiféle vitára lehetősége lett volna a Központi Bizottságnak is bármi féle vélemény alkotásra. Tehát, azonnal meg fogja osztani a párttagságot.”

Pozsgay Imre: „Ez a párt nem egységes, nem ez az akció osztotta meg. Én becsvágyam szerint esetleg még abban is gőzölöghetnék, hogy ily nagy tettet hajtottam végre, isten ments. Hérosztrátoszi vállalkozásaim sosem voltak. Ez a párt megosztott az alapoktól a csúcsig.”

 

 

 Ajánló

 

A teljes ülés anyaga - a hangfelvétel leirata

Open Society Archives: 1989 volt-e?

Központi Bizottság és Politikai Bizottság üléseinek jegyzőkönyve (MOL): Digitarchiv

 

 

Utolsó frissítés:

2018.01.08.

Kommentar hinzufügen

Zum Verfassen von Kommentaren bitte Anmelden oder Registrieren.