A levéltár raktáraiban először a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár történetével, illetékességével és gyűjtőkörével, továbbá közigazgatási feladataival, szolgáltatásaival és tudományos tevékenységével ismerkedtek meg a diákok. Ezt követően levéltári gyűjteményünk olyan értékes darabjait tekinthették meg, melyek szervesen kapcsolódnak megyénk történelméhez, így Mária Terézia 1754.
Az első nap délelőttjén a gyerekcsoport a levéltár tevékenységével, a raktári renddel, valamint különleges levéltári dokumentumokkal ismerkedett meg. Délután a raktári állományvédelem és az iratokat pusztító környezeti hatások, biológiai kártevők álltak a foglalkozás középpontjában. Levéltárunk restaurátora jellemző példákon keresztül mutatta be, milyen károsodások érhetik a dokumentumokat, és az is kiderült, hogyan segíthetnek a mérőműszerek a megfelelő raktári klíma fenntartásában.
Az első nap délelőttjén a megyénkben észlelt földrengések írásos forrásai alapján játékos feladatokon keresztül tapasztalhatták meg a gyerekek, milyen az, ha mozog a föld, majd a levéltár térképgyűjteményét felhasználva vízrajzi ismereteiket gyarapíthatták Lázár deák ÉK-DNY-i tájolású térképétől kezdve a Tisza szabályozási munkálatait is dokumentáló kataszteri térképekig. Délután a 18–19. századi alsófokú iskolák működésébe nyertek betekintést a nebulók, ahol kiderült, hogy semmi sem úgy működött, ahogy ma megszokott.
A foglalkozások első felében a gyerekek megtudhatták, hogy a levéltárak nemcsak történelmi eseményekkel, hanem természeti jelenségekkel kapcsolatos iratokat is őriznek. Több irat is megörökítette például a 18-19. században megyénkben észlelt földrengéseket, azok hatását és a különböző épületekben keletkezett károkat. A gyerekek játékos mozgásos feladatokon keresztül tapasztalhatták meg, hogyan hatnak egymásra a kéreglemezek, és az is kiderült, hogy miért nem esett kár a Jászság vályogépületeiben a rengések idején.
A sok szemléltető eszközzel tapinthatóvá váló ismereteket a foglalkozás végén játékkártyákkal rendszereztük. A csoportos vetélkedő izgalmait is túlszárnyalta azonban a nem is olyan távoli múltban használt mechanikus írógép kipróbálásának lehetősége.
A Magyar Nemzeti Levéltár egyik kiemelt célja, hogy a társadalmi felelőss
Milyen célból készültek ezek a térképek, milyen jelek és jelrendszerek segítik az egységes értelmezését, milyen érdekességeket lehet felfedezni rajtuk, amelyek az elkészülésük idejéről mesélnek? Ezen kérdések mentén haladva vizsgáltuk meg Lázár deák térképének másolatát, mely Magyarország első fennmaradt nyomtatott térképe; a Homann Atlaszt, mely a földrajzi felfedezések korának csillagászati és térképészeti ismeretetit rögzíti; a kéziratos térképek legszebb darabjait, melyeket id.
