Milyen célból készültek ezek a térképek, milyen jelek és jelrendszerek segítik az egységes értelmezését, milyen érdekességeket lehet felfedezni rajtuk, amelyek az elkészülésük idejéről mesélnek? Ezen kérdések mentén haladva vizsgáltuk meg Lázár deák térképének másolatát, mely Magyarország első fennmaradt nyomtatott térképe; a Homann Atlaszt, mely a földrajzi felfedezések korának csillagászati és térképészeti ismeretetit rögzíti; a kéziratos térképek legszebb darabjait, melyeket id.

2020. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján nyílt meg a jászfényszarusi Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság és a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára közös vándorkiállítása a TISZApART moziban, mely a 18. századi jeles geodéta, a Jászság és a Kunság hites földmérőjének jellegzetes munkáit mutatja be. A tárlat február 20-ig tekinthető meg a mozi és kávézó nyitvatartási idejében.

Először a levéltár működésével, a helyben őrzött iratok típusaival és kifejezetten Jászfényszarura vonatkozó írott forrásainkkal ismerkedtek meg a gyerekek, majd a foglalkozás második felében térképgyűjteményeinkbe kaphattak betekintést és felfedezhették ezek sajátos jegyeit.

Horváth Gergő levéltáros írása a Redemptio 2016. áprilisi számában olvasható.