A magyarországi reformáció történetéhez hozzátartozik (bár el szoktunk róla feledkezni), hogy az nem a lutheri, hanem leginkább a melanchtoni hittételeken alapult. Ezek a hittételek a katolikus kegytárgyakkal szemben például megengedőbb álláspontot képviseltek, mint Luther tételei, és a Magyar Királyságban a reformáció elterjedésében nagy szerepet játszottak.

Ennek hatására gróf Pálffy Miklós kancellár 1759. október 25-én terjedelmes tervezetet nyújtott be az udvarhoz. Ebben arról biztosította a királynőt, hogy a lovagias magyar nemzetet lelkesíteni fogja a királyi kegy, és még odaadóbb ragaszkodásra fogja serkenteni uralkodója iránt. A kancellár meg volt győződve arról, hogy a felállítandó intézmény gyümölcsözően fog hatni a magyar ifjúság nevelésére, aki magasabb kultúrát, finomabb ízlést és gondolkodásmódot fog így elsajátítani.

Ma, az internetes azonnali információszerzés korában el se tudjuk képzelni, milyen forradalmi újdonság volt az 1893. február 15-én először megszólaló telefonhírmondó, Puskás Tivadar (1844–1893) telefonhálózatra kiépített hírmondó szolgálata. Ez volt az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és az internet őse.

Valószínűleg ő lehetett Magyarország egyik első sportcelebritása, ahogy akkor mondták: sportprimadonnája. Aktív társasági életet élt, a sajtóban gyakran jelentek meg róla cikkek, színésznő-feleségei voltak, szerette az elegáns ruhákat, saját autója is volt. Orthról többen is úgy tartották, hogy korának legjobbja, sőt, egyenesen minden idők legjobb magyar labdarúgója volt.

Kaán Károly 1867. július 12-én született Nagykanizsán, ahol középiskolai tanulmányait is végezte. 1885 és 1889 között a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti akadémián tanult, erdész végzettséget 1890-ben nyert. Állami szolgálatát 1889-ben a Besztercebányai Erdőigazgatóságnál kezdte meg mint műszaki díjnok. 1891-től erdőmérnök gyakornokként, 1892-től már erdészjelöltként, végül 1895-től erdészként dolgozott.

Az 1874-ben létrehozott Országos Levéltár igen szerény létszámmal, 16 fővel kezdte meg működését 1875-ben. A levéltári személyzet ekkor fogalmazói (3 fő, mind igazgató) és kezelői (10 fő) szakból, valamint szolgákból (3 fő) állt. Az intézményben először a levéltárba kerülő régi hivatalok (helytartótanács, kúria, kincstár) korábbi alkalmazottai dolgoztak. A nyugdíjba vonultak vagy elhalálozottak álláshelyeit új – fiatal – munkatársakkal kellett feltölteni.

A Magyar Királyi Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságát (egykorú rövidítéssel a KEOKH-t) az 1930. évi XXVIII. törvénycikk hozta létre. Pásztóy Ámon belügyminiszteri titkár Scitovszky Béla belügyminiszter utasítására tanulmányozta a svájci idegenrendészeti rendszert, majd ennek ismeretében készítette el annak magyar változatát.

A Magyar Posta Zrt. jogelődje 1867. május 1-jén jött létre Magyar Királyi Posta néven. A megalakulásra nyilvánvaló módon az osztrák–magyar kiegyezés adott lehetőséget, mindazonáltal a közös ügyek fenntartása mellett egy teljesen önálló nemzeti közintézményként kezdte meg működését. Jóllehet a Magyar Királyi Posta 1867-ben alakult, a postaszolgálat dinamikus fejlődésével számos egyéb szolgáltatásra is igény volt, nem pusztán a levelek, képeslapok vagy levelezőlapok továbbítására.

Czetz János (1822–1904) a fiatal császári-királyi tisztek közé tartozott, ők a szabadságharc idején nagyjából a húszas éveik végén, a harmincas éveik elején játak. Életüket a politikai változások következtében kialakult háborús helyzet alapjaiban változtatta meg.