Hét dokumentuma

Lázár (VII.) János a Lázár család sarja volt, az egyik legősibb székely családé. A család gyalakuti ágából származó Lázár János a Nagyenyedi Református Kollégiumban Pápai Páriz Ferenctől tanult, majd 1719-ben az erdélyi kormányszékhez felesküdve hivatali pályára lépett. 1728 januárjától 1731-ig a marburgi egyetemen tanult. Hazatérése után kiterjedt levelezést folytatott a külföldi és erdélyi tudósokkal, valamint erdélyi püspökökkel. Édesapja halála után mostohaapja a tudós Köleséri Sámuel (1663–1732).

Balatonalmádi a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém megyében található, területe 49,89 km². Dél-kelet felől a Balaton határolja, dél-nyugati irányban Alsóörssel szomszédos, észak-nyugatra a Balaton-felvidék övezi, észak-keleten pedig Balatonfűzfővel határos. Balatonalmádihoz tartozik még Vörösberény, Budatava és Káptalanfüred település is. A település amfiteátrumszerű elhelyezkedése egyedülálló a Balaton mellett, sokan az olasz–francia Riviérához hasonlítják.

A 18. század egyik legsokkolóbb és legmegdöbbentőbb eseménye volt 1755. november 1-jén Lisszabonban: a Richter-skála szerinti 8,5–9 erősségűre becsült földrengés rázta meg a várost, amely a pusztító erejű cumanival együtt romba döntötte Portugália fővárosát, és több tízezer lakos halálát okozta. 

Előbb gyűjtőállomásokra vitték őket, majd lezárt vagonban megtett másfél napos utazás után az ország belsejében lévő zárt táborokba, a Hortobágyi Állami Gazdaság valamelyik telephelyére (Árkus-tanya, Borsóstanya, Borzas-Mihályhalma, Ebes, Elep, Kónyatanya, Lenintanya, Tedej, Tiszaszentimre-Kilences-tanya, Kócs, Lászlómajor, Kormópuszta).

Selye János, a stresszelmélet világszerte ismert kutatója, 1907-ben Bécsben született. Édesapja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt, akit az első világháború után áthelyeztek Komáromba, ezért Selye János középiskoláit Magyarországon, Komáromban végezte, majd a prágai egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat, de Párizsban és Rómában is tanult. Orvosi diplomát Prágában szerzett 1929-ben, pályája is Prágában az Egyetem Patológiai Intézetében indult. 1929 és 1932 között a prágai egyetemen oktatott.

„A Ludas Matyinak, mint szatirikus lapnak szinte korlátlan lehetőségei vannak arra, hogy viccel, gúnnyal, a szatíra bátor, éles fegyverével mutassa meg társadalmunk még meglévő rendellenességeit, segítséget nyújtson a hibák megszüntetéséhez, de ugyanakkor helyes témaválasztásával a hibák bátor feltárásán keresztül nevelje is a dolgozókat." - derül ki egy, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldött feljegyzésből.

A tuberkulózis világnapjára emlékezve levéltári források közreadásával mutatjuk be a tbc, mint első számú közegészségügyi probléma visszaszorítására tett szigorú intézkedéseket az 1950-es évek elején.

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően hazánkban hirtelen megnőtt a szépirodalmi, ismeretterjesztő munkák iránti vásárlói igény. Sorra alakultak új könyvkiadók, és a következő egy-két évtizedben a korábban alapított, patinás nyomdáink átalakultak részvénytársaságokká (Singer és Wolfner Kiadó, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. stb.).

Az angol származású Benjamin Thompson 1753. március 26-án született Woburnban (Massachusetts). Apja korán meghalt, anyja elhagyta. Tizenhárom évesen kezdett dolgozni, 19 évesen elvett egy nála jóval idősebb, de jelentős anyagiakkal rendelkező özvegyet, akivel Rumfordban (ma: Concord) telepedett le. A függetlenségi háborúban (1775–1783) a brit korona híveként honfitársai után kémkedett, ezért menekülnie kellett.