„Róma mindnyájunk édesanyja”
- Weiterlesen über „Róma mindnyájunk édesanyja”
- Zum Verfassen von Kommentaren bitte Anmelden oder Registrieren.
Nyelvválasztó
Keresés
Belépés
Mitgliedsinstitute
menu
A levéltári tudományos folyóirat gondolata
Kezdjük a sort gróf Thököly Imre levelével, amelyet 9 éves korában, 1667. január 18-án írt Bornemissza Anna erdélyi fejedelemasszonynak Karkon, (Karakó, Boroskrakkó, ma Cricau, Románia) az anyja, Gyulaffy Mária révén örökölt családi birtokon.. Ebben megköszönte a fejedelemnétől kapott déligyümölcsöket, egyúttal – a kor szokásának megfelelően – ajánlotta szolgálatait.
Kegyelmes Asszonyom!
Különleges tartalma lehetett talán az oka, hogy a Batthyány család levéltárában nem a Missiles, hanem a köztörténet szempontjából fontosnak ítélt iratok számára létrehozott Memorabilia sorozatban tartották megőrzésre méltónak. A magyar nyelvemléknek minősülő levelet, hogy a nyelvtörténészek és nyelvtörténeti kutatás számára is hozzáférhetővé váljon, Iványi Béla 1947-ben a Magyar Nyelv 43. évfolyamában betűhív átírásban közölte.
1937. július 17-én egy előző nap Monte-Carlóban feladott küldemény érkezett a párizsi magyar követségre Binder-Kotrba Károly konzulnak címezve (a címzésben a konzul neve tévesen „Dinder”-ként szerepel). A borítékban egy kitöltött vízumigénylő, egy befizetési bizonylat és egy kísérőlevél volt – Salvador Dalítól.
A közel kétszáz versből álló lírai életművet hátra hagyó Kölcsey Ferenc huszonhat évesen, 1816. szeptember 30-án barátja, Gulácsy Gábor emlékkönyvébe feljegyzett egy költeményt (ugyanezen címen: Gulácsy Gábor emlékkönyvébe). A vers csak a 20. század elején vált közismertté.
Magyarországon 1850-ben vezették be a földadót. Az adó alapjául szolgáló földterület nagyságát, művelési ágát és tulajdonosát a kataszteri felmérés munkálatai során határozták meg. A műszaki felmérés időigényes volta miatt előbb ideiglenes földadót állapítottak meg. Ehhez egy gyorsan elkészíthető, de nem részletes, vagyis nem telkenkénti (ún. dűlőnkénti, konkretuális) felmérés készült. A munkálatokat a bécsi kataszteri főigazgatóság irányította a kerületi, illetve tartományi adóbizottmányokon keresztül.
Albert Edward walesi herceg (a későbbi VII. Edward) a 19. század utolsó harmadában összesen öt alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt Magyarországon. Az ugyancsak Edward nevet viselő unokája a múlt század harmincas éveiben mind a látogatások számában, mind a kalandok formáiban némileg elmaradt élvhajhász nagyapjától, de – Vadász Sándor szóhasználatát idézve – közös volt bennük, hogy a Duna két partján lebonyolított sűrű programjuk „séták, szórakozások és mulatozások fűzéréből állt”.
A középkori Arad mezőváros kedvező helyen alakult ki: a Maros partján feküdt, így fontos stratégiai helynek számított. A városkát az oszmán hódoltság időszakában megerősítették. A 16. század végén egy kisebb erődöt is építettek, amely köré cölöpsáncot emeltek. A zentai csatát (1697) követően a Habsburg hadvezetés ebből a négyszögletű palánkvárból alakította ki az újabb aradi várat, amelyet új sáncokkal vettek körül és új bástyákkal erősítettek meg, és falait egy vizesárok-rendszer fogta körbe.
Cím: 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.
Általános postacím: 1250 Budapest, Postafiók 3.
E-mail: titkarsag@mnl.gov.hu
Bécsi kapu tér központi telefonszáma: +36 1 225 2800
Óbudai épület központi telefonszáma: +36 1 437 0660
Információs Iroda (Kutatószolgálat): info@mnl.gov.hu
Tel.: +36 1 225 2843, +36 1 225 2844
Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2020/002162
Engedélyszám: E/2020/000419