Egyrészt azért, mert a második világháborút követően ez volt az első, az ország egészére kiterjedő, valódi választás. Ezt megelőzően ugyanis az 1944 végén létrehozott Ideiglenes Nemzetgyűlésbe még nem szabályos választás útján, hanem közfelkiáltással delegálták az elsőként színre lépő pártok politikusait. Legtöbbet a Magyar Kommunista Párt, kevesebbet a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt, a legkevesebbet pedig a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt, illetve a pártonkívüliek.

Ezeket a színükről csak „kékcédulának” nevezett nyomtatványokat nagy számban töltötték ki hamis adatokkal, majd kiosztották beavatott kommunista káderek között, akik azután szavazókörről-szavazókörre járva több helyen is megkíséreltek leszavazni pártjukra.