A Jászkun kerületben 1793-ban és 1796-ban is felmérték a népiskolába[1] járó gyermekek számát, megpróbáltak választ találni arra a kérdésre, hogy sokan miért nem látogatják a tanintézeteket és megkíséreltek megoldást találni arra is, hogyan lehetne arra ösztönözni, sőt kényszeríteni a redemptus gazdákat, hogy fiaikat iskolába járassák.[2] Írásomban e két felmérés dokumentumait fogom bemutatni, ám a források értelmezéséhez elengedhetetlen, h

A konferenciát a szervezők azért hívták életre, hogy felhívják a szakma és a közönség figyelmét a Károlyi családdal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekre, illetve bemutassák a 2017. évben Nyíregyházán megjelent Károlyi Sándor és felesége Barkóczy Krisztina levelezését feldolgozó forráskiadvány 2. kötetét. („…az Isten is azt segíti, aki iparkodik.”: Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz. 2. kötet, Kovács Ágnes és Fogarassy Zoltán szerkesztésében.

Tolna megye kisebb-nagyobb településein működő protestáns közösségek az 1760-as években a közgyűlési iratok tanúságai szerint számos alkalommal fordultak a vármegyéhez jobbára ékes magyar nyelven megfogalmazott kérelmekkel a viharban, vagy villámcsapás által okozott tűzben, vagy csak az épület régisége folytán megrongálódott, düledező, tető nélküli, illetve a gyülekezet létszámának megnövekedése folytán kicsivé vált templom, oratorium, kórus építése vagy bővítése ügyében, továbbá harangláb helyreállítása céljából.

A rendezvényt a Levéltári délutánok házigazdája, Szőts Zoltán Oszkár történész-levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezető-helyettese, az Újkor.hu főszerkesztője nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a 21. század közgyűjteményei új kihívások előtt állnak. Igaz ez a levéltárakra is, amelyeknek közművelődési funkciója felértékelődött, színvonalas programok szervezésével kívánják megszólítani a potenciális érdeklődőket. Ezt szolgálja a 2016.

Az 1780. március 25-én Bécsben kelt alapítólevelet többen összekeverik a „Ratio educationis”-szal, pedig az tartalmában, terjedelmében és külalakjában is jelentősen eltér tőle. Ez utóbbi a Magyar Királyság oktatásügyének első szabályozó rendelete volt. Az 1776. augusztus 5-én kiadott uralkodói rendelet a tanügy szervezeti kereteiről szólt, majd ezt követte 1777-ben a „Ratio Educationis totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas” címen kiadott rendelet.