Levéltárunk új blogjának indulására meghirdetett sajtótájékoztatónkat nagy örömünkre a média élénk érdeklődése kísérte, a részletes beszámolónkat az alábbiakban olvashatják. A 2022. július 4-én, hétfőn megtartott sajtótájékoztatón Gusztiné Dr. Toronyi Judit igazgató asszony elmondta, hogy levéltárunk 6. történeti blogjaként mindenki számára elérhető Salgótarján várossá nyilvánításának 100. évfordulójára készült történeti blog. Jelenleg 9 menüpontban találnak tartalmakat. Salgótarján kronológiája, képviselő-testületi jegyzőkönyvek 1873-tól, címerek, térképek, épülettörténetek, tervrajzok, virtuális kiállítások, interaktív prezentációk, és az ismereteket visszajelző tudáspróbával zárul a blog. 

 

 

Sebestyén Kálmán igazgatóhelyettes a blog elkészítésének főbb szempontjairól adott egy áttekintő ismertetést: „Az évfordulóra készülve több lehetőséget mérlegeltünk, mellyel hozzá tudnánk járulni a 100 év megünnepléséhez. Természetesen szóba került a nyomtatott kiadvány: a kronológia folytatása, a képviselő-testületi jegyzőkönyvek kiadása, iratválogatás közzététele meghatározott szempontok szerint. Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy mindezt megvalósíthatjuk elektronikus formában, szélesebb körű hozzáférést biztosítva anyagainkhoz. Így született meg ez a blog, mely a levéltári anyag folyamatos feldolgozásának eredménye, illetve lehetőség a további eredmények közzétételére. Bővíthető és bővítendő anyag. A folyamatosságot hangsúlyozva emeltük be a menüpontok közé a már nyomtatásban megjelent, vagy a honlapunkon korábban közzétett anyagainkat is. Úgy gondoltuk, másik előnye az elektronikus formának, hogy nem szorít az idő, mint a nyomdai előállításnál. A kollégák az egyéb szakmai feladatok mellett, sőt, mint eddig is, szabadidejük terhére is tudják szerkeszteni, ellenőrizni a további anyagokat. Ezért indítjuk el a még nem teljes menüpontok ellenére is a blogot. Úgy ítéljük meg, hogy nem feladatunk kész várostörténetet, vagy szélesebb értelemben településtörténetet közre adni, hanem ehhez egyfajta alapszövetet kell felvázolnunk az őrzésünkben lévő iratok bemutatásával. Információtárat és játszóházat képzeltünk el egy helyen. Megjelenítve, érzékeltetve azt a folyamatot, melyet húsz évvel ezelőtt Pataki Gábor művészettörténész Molnár Iscsu István grafikusművész Városom című kiállításának megnyitóján mondott:

 

 

 

Lőrincz Melinda levéltáros asszisztens elsőként a nyitóképről beszélt:. „A nyitókép egy fotómontázs, mely jól érzékelteti a városképben bekövetkezett építészeti változásokat. A jobb oldalon látható a múlt, a működő gyárak, a füstös kéményekkel, a zsinagóga épületével, míg a bal oldalon, a jelen, a városháza, a múzeum épületével, és a toronyházakkal. Középen a nemrég felújított Főplébánia templom helyezkedik el, mely mindkét képen megtalálható volt, ez fejezi ki az állandóságot, a mozgó vonatok és az egymásba futó sín pedig a múlt és a jelen közötti folytonosságot, a változást szimbolizálják.. 

A címerek menüpontban a város összes címere megtekinthető, mindegyikhez tartozik egy leírás is, illetve aki jobban el szeretne merülni a témában, az a Salgótarján Városi Tanács Titkárságának iratanyagát is tanulmányozhatja, ebből tettünk közzé olyan levelezéseket, melyek a város címerével kapcsolatosak.

A Térképek menüpontot is tudatosan úgy építettük fel, hogy a 100 év amennyire lehet, itt is megjelenjen. Az érdeklődők 1926 és 2002 közötti időszakból találnak itt anyagokat. Amire felhívnánk a figyelmet az az 1926-os városrendezési térkép. A térkép 75 db A/3-as méretű szelvényből áll, 12 oszlopban és 18 sorban elhelyezve. A szelvényeket digitalizáltuk, összeillesztettük, a térkép így egyben is megtekinthető egy nagyító segítségével, szépen kirajzolódik a város szerkezete. Aki szeretné, a szelvényeket egyenként is megvizsgálhatja a galériában, teljes nagyításban, ezeken az utcanevek is jól olvashatóak.

A virtuális kiállítások menüpont ad lehetőséget a fotógalériákban való elmélyülésre. A városi építkezésekre helyeztük a hangsúlyt, 1950-es, 1960-as, 1970-es évek nagyobb építkezései, beruházásai között lehet kalandozni, továbbá a képaláírásokból értékes információkhoz lehet hozzájutni.”

 

Szepessyné Judik Dorottya főlevéltáros-tanácsnok mutatta be a Kronológia menüpontot: „A digitális világban egyre népszerűbbé váló történeti blogokba műfajukból adódóan számos elem, tartalom építhető be. A látványos, vizuális forrásokat is tartalmazó elemek mellett a történelem egyik legfontosabb segédtudománya, a kronológia is megjeleníthető a blogokban. Miért is tartjuk mi ezt fontosnak? Annak megállapításához és elbeszéléséhez, hogy mikor és hogyan történtek, zajlottak a múltbeli események, megkerülhetetlen az egymást követő események sorrendjének helyes ismerete. Aki Salgótarján város történetét szeretné megismerni a kezdetektől 2000-ig, segítségül hívhatja a Salgótarján 100 blog Kronológia menüpontját.

Ebben a menüpontban a levéltárunk gondozásában, Dupák Gábor és Cs. Sebestyén Kálmán összeállításában, korábban megjelent Salgótarján történeti kronológiákat tesszük digitálisan elérhetővé, illetve kibővítjük 1978-tól 2000-ig. Mire támaszkodtunk a kronológia összeállításánál? Három forrástípust hívtunk segítségül: a könyvészeti-, a sajtó- és a levéltári forrásokat. Jelen pillanatban 1960-ig érhető el, és ezt folyamatosan terjesztjük ki 2000-ig.

Azt mondhatnánk, ez szükséges, de unalmas. Mi azonban megtörjük a hagyományos kronológiai kereteket, azzal, hogy olyan eseményeket is közzéteszünk, melyek Salgótarján jeles személyeihez, a város fontosabb sport-, civil- és művelődési eseményeihez kapcsolódnak. Továbbá a híd szerepét osztottuk rá azzal, hogy a Salgótarján 100 blog Képviselő-testületi jegyzőkönyvek, Épülettörténet, Virtuális Kiállítások, Interaktív prezentációk és a Tudáspróba menüpontok tartalmi komponenseinek nélkülözhetetlen információs hátterét adja.”

 

Majd Sebestyén Kálmán főlevéltáros gondolatait hallhatták a Képviselő-testületi jegyzőkönyvek menüponttal kapcsolatosan: „A település fő döntéshozó testülete volt a képviselő-testület az 1871. évi községi törvény után. Szerepe az 1920-as évek végén csökkent, a megyei jogú város idején pedig háttérbe szorult. A nagyközség és a város időszaka között egyéb ellentmondás is van ezzel kapcsolatban. Az 1900-as évek elejéig nagyon kevés iratanyag maradt meg a község működéséről, az is szűk témakörökben. Ezért legfontosabb forrásunk a képviselő-testületi jegyzőkönyv. 1922 után viszont a jegyzőkönyvek nem maradtak fenn, 1944-ben a városi közigazgatás kitelepítésekor eltűntek. Viszont jelentős mennyiségben rendelkezésünkre áll a polgármesteri hivatal iratanyaga. Így ebből tudjuk kiszűrni nagyrészt a képviselő-testületi ülések témáit. A napirendi pontok szövegét egyszerűsítettük – főként a századforduló előtti időszakban –, bár a korra jellemző fordulatokat igyekeztünk megtartani, amennyiben az nem értelemzavaró. Zárójelben közöljük a képviselő-testület által hozott határozat vagy döntés lényegét, illetve jelezzük, ha hosszabb – fél-, egy oldalnál több – indoklás is kapcsolódik hozzá.” 

Továbbá a Tervrajzok menüpontba is az ő kalauzolásában nyerhettek betekintést: „A városi rang elnyerésével a korábbi közigazgatási feladatok kibővültek. Többek között ilyen volt az építési engedélyek kiadása. Ellátására, és a város működtetésére létrejött a műszaki tanácsos vezette csoport. A képviselő-testület építési bizottsága és e csoport együttműködésében indult meg a település fejlesztése is. A polgármesteri hivatal anyagában fennmaradt tervrajzok közül olyanokat teszünk közzé, mely vagy a kor jellegzetességeit mutatják, vagy emblematikus épületek terveit tartalmazzák. Minden tervrajzot azért nem tudunk bemutatni, mert sokszor csak „vázlat” formában maradt meg, illetve rossz állapotban (nagyon szakadt, sötét, elmosódott stb.). Öt csoportot állítottunk fel, hogy áttekinthetőbb legyen ez a menüpont: a Fő utca és környéke az üveggyártól az Acélgyári útig; az újtelepi építkezések a Tarján-patakon túli területen, a bányateleptől északra; a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt Acélgyár-környéki és salgóbányai építkezései; a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt központi bányatelepi és egyéb salgótarjáni telepein folyó építkezések; végül pedig a város déli részén az üveggyári és Hirsch és Frank gyár környéki építkezésekről fennmaradt tervrajzok. A rajzok egyes részleteit, ugyanúgy, mint a térképeknél, ki is lehet nagyítani.”

 

Sebestyénné Batta Ágnes levéltáros elmondta, hogy az Épülettörténet menüpont két részből áll: az 1922 előtt készült intézmények, és az 1922-44 közötti épületek szerepelnek benne; mindkettő a Genially felületén íródott. „Alapul szolgált a Dornyay-féle útikalauz, a Dupák Gábor által szerkesztett „A régi Salgótarján képes levelezőlapokon” című kiadvány, és a Salgótarjáni Új Almanach kötetei. Emellett felhasználtuk dr. Förster Kálmán visszaemlékezéseit és levéltári forrásokat is. A több rétegben elhelyezett információk között térképes és játékos feladatok ellenőrzik az elsajátított ismereteket. Külön köszönet illeti Kovács Bodor Sándort, aki Förster Kálmánról szóló, hiánypótló dokumentumfilmjét rendelkezésünkre bocsátotta, továbbá Juhász László képeslap-gyűjteményével segítette a képek válogatását. A fiatalabb látogatók ismereteket szerezhetnek ma is látható épületeinkről, és azokról is, amelyeknek már csak a helyét jelölhettük meg. 

Az Interaktív prezentációk menüpontban az érdeklődők szintén informatív tartalmakat találnak. Ide került a „Történetek a 100 éves városról” című anyag, amelynek különlegessége, hogy rövid filmhíradó-részleteket láthatunk Salgótarjánról. Az első néhány film még néma, a legelső 1919-ről szól. A „Néhány esemény, pillanatfelvétel Salgótarján 100 évéből” című válogatás 10 fordulópontot emel ki, ehhez is kapcsolódnak feladatok. Ide került két digitális szabaduló-szoba is. Az „Ipartörténeti Múzeumban” az Öblösüveggyárról, az Acélgyárról, a Tűzhelygyárról és a bányáról találnak filmeket, és ehhez kapcsolódó kérdéseket az érdeklődők. A diákoknak szóló anyag általános iskolában is használható, egyszerűbb, de sokoldalúbb feladványokat tartalmaz (földrajz, történelem, köztéri szobrok, művészek).

A Tudáspróba menüpont alatt a Learningapps felületen szerkesztett játékokat találunk. A feladatok megoldása nem igényel regisztrációt, a felhasználó azonnal visszajelzést kap az eredményéről.  Sokféle feladattípus jelenik meg: idővonal, térképes feladat, keresztrejtvény, akasztófa, Legyen ön is milliomos!-jellegű feleletválasztós kvíz, memória-játék, párkereső játék. A feladatok célja a térbeli és időbeli tájékozódás képességének fejlesztése, az analitikus és szintetizáló gondolkodási műveletek, valamint a logikus gondolkodás elősegítése, az olvasási és szövegértési képességek erősítése, memória-fejlesztés. Bízunk benne, hogy az elkészült tartalmakat a felnőtt, érdeklődő lakosság is hasznosítani tudja, az általános és középiskolai tanárok pedig beépíthetik hon-és népismeret, történelem és társadalomismeret vagy osztályfőnöki órákba, akár projekt-feladatként is. A blog kereszt-referenciákat kínál a többi menüponttal, így a látogató komplexebb képet kaphat városunk történetéről.”

 

Végül Gusztiné Dr. Toronyi Judit igazgató asszony megosztotta a média képviselőivel, hogy a szerkesztés során nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy minél változatosabb megjelenítési formákat és technikákat alkalmazzunk, ezzel is növelve az általunk összegyűjtött és bemutatott anyagok megismerésének, tanulmányozásának lehetőségét. 

Az új blog honlapunk történeti blogjaink menüpontjából érhető el. TOVÁBB A BLOGHOZ>>>