Esztergom, 1892. február 21. -1942. március 10.

Esztergom és környéke ipartörténetéhez és építéstörténetéhez is fontos adalékokkal szolgálhatnak Fazekas Kálmán építési vállalkozó iratai.

A fennmaradt iratok szerint az 1930-as évek közepén még Romanek Miklóssal közös vállalkozása volt, majd önállósult. Kisebb munkák után (Dömös, református egyházközség igazgató-tanítói lakása; Pilismarót, Hangya-szövetkezet toldalék építése; Visegrád, Gizellatelepi major; Epöl, kéttantermes elemi iskola és tanítói lakás) után az 1935 után jelentősebb megbízatásokat is elnyert. Útépítések (Bajna-Epöl vicinális közút műtárgyainak munkái; Felsőgalla-tarjáni vicinális közúthoz szükséges műtárgyak; Esztergom-Pilisszentlélek-Dobogókő vicinális közút 2375 km szelvényében készített betonozás), az esztergomi Kolos Kórház szülészeti és fertőző osztályának építése mellett állami, vármegyei és egyházi megbízásokat is elnyert (Esztergomban az OITI Kerületi Pénztárának – a későbbi „SZTK” – épülete; Esztergom, Magyar Királyi Államrendőrség székházának javítási munkái; Esztergom, nagylaktanya tatarozása és a vármegyeháza átalakítása; Esztergom, Simor Kórház és papi otthon felújítása.)

Esztergom környékén is tevékenykedett (többek között Dömös, Epöl, Nyergesújfalu, Sárisáp, Pilismarót) sőt a megyehatáron túl is kapott munkákat. Visegrádon például a Horthy Miklós Munkásszanatórium, a községháza és a Mátray-villa felújítása illetve építése fűződik nevéhez.

Fazekas Kálmán szépen fejlődő vállalkozását és személyes sorsát a 2. világháború kitörése törte ketté: 1939 őszén behívták katonának, és bár négy hónap múlva leszerelték, megromlott egészségi állapota miatt a következő évben nagyon visszaesett az üzletmenet. Kevés munkát és egyre több fizetési felszólítást kapott. 1941-re ugyan stabilizálódni látszott a helyzete, de 1942 márciusában feltehetően hirtelen hunyt el – rengeteg adósságot és lezáratlan ügyeket hagyva maga után.

Az építési munkákkal kapcsolatos iratokon, költségvetéseken, számlákon és a viszonylag kisszámú, de annál érdekesebb tervrajzokon, vázlatokon kívül Fazekas Kálmán személyesebb iratait is tartalmazza a fond (levelek, képes levelezőlapok, közüzemi – - áram és telefon - számlák, néhány üvegnegatív és papírkép), valamint konkrét építkezésekhez nem besorolható számlák és prospektusok egészítik ki az irategyüttest.

A bemutatott iratok jelzete: MNL KEML XIV.29. Fazekas Kálmán építési vállalkozó iratai (1910) 1924-1942 és év nélkül

Ahol eltérő jelzetű iratot mutatunk be, azt külön jelezzük.