I világháború emlékév

Tisza István (1861-1918) politikai pályáját rajongás és gyűlölet övezte, de ő mindig a maga útját járta, eszméibe, tetteibe vetett, kálvinista küldetéstudaton alapuló hite vezette. A „csóvás ember" pontosan és mindenki másnál korábban érzékelte, hogy a küszöbön álló háború élethalál-harc lesz, nem csupán a Monarchia, de a történeti Magyarország számára is.

Czeglédy Antal rákospalotai községi elemi népiskolai tanító 1914. július 7. és augusztus 7. között, tehát éppen az első világháború kirobbanásának idején, részben tanulmányi céllal, részben pedig egy „rokonsági ügy" tisztázása végett Párizsban, illetve Dél-Franciaországban tartózkodott. Lehetőségeihez mérten ott sok mindent megtekintett, és számos képeslapot is küldött a barátainak.

A Ferenc Ferdinánd elleni merényletet követő vizsgálat feltárta a fegyvereket biztosító belgrádi körökkel fennállt kapcsolatokat, ugyanakkor a külügyminisztérium osztályfőnöke, Friedrich von Wiesner tanácsos július 13-án azt jelentette Bécsbe, hogy s

„A trónörökös pár ellen bomba és revolvermerényletet követtett (sic!) el Nedelko Caprinovics nyomdász és Gavo Princip diák" - jelentette express táviratában Kádár detektív 1914.

A szarajevói merénylet híre néhány óra leforgása alatt eljutott Bécsbe és Budapestre, majd Európa többi fővárosába is. A tragédia megdöbbentette, sőt megrázta nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közvéleményt is. Az európai uralkodók és kormányok sorra fejezték ki részvétüket, beleértve a szerb kormányt is, amely határozottan tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.