 Szűcstermékek | Már az ókorban is találhatunk olyan példákat – akár a Bibliában is – mely védi a fogyasztók érdekeit a túlkapásoktól, törvény tiltja az árak méltánytalan emelését, büntetik a csaló vagy hitvány portékát árusító kereskedőket. |
A kiegyezés után az állami költségvetésre nézve meghagyták az osztrák kormány által 1867. évre készített költségvetést, mivel a kormány az év folyamán vette át az igazgatást, és még nem terjeszthetett elő Magyarországra nézve önálló költségvetést. Az osztrák és magyar pénzügyminiszterek között 1867. március 8-án létrejött, és az 1867. március 13-án tartott minisztertanács által jóváhagyott megegyezés értelmében azonban a magyar- és erdélyországi költségvetést 1867. |
Az 1944. október 15-i Horthy-féle kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel katonai, politikai eseményei a történelem iránt érdeklődők számára ismertek, az már kevésbé, hogy a történtek milyen hatással voltak a gazdasági életre. Ennek jobb megismerésében lehet segítségünkre a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet fondjában – ezen belül Wünscher Frigyes vezérigazgató személyi irataiban – fennmaradt dokumentum.
|
 | A 18. században a felvilágosodás egyik fontos vezérelvének számított a türelem, a tolerancia gondolata. Ezt elsősorban vallási értelemben használták, vagyis a nem katolikus (egykorú kifejezéssel akatolikus), tehát más vallásúakkal szembeni türelmet, egyenjogúságuk elfogadását jelentette. A gyakorlatban mindez másként nézett ki: a 18. század első felében is több helyen erőszakosan üldözték az akatolikusokat. |
Károlyi Ferenc 1705. július 20-án született Olcsván, gróf Károlyi Sándor és Barkóczi Krisztina gyermekeként. Keresztnevét feltehetően – bár bizonyítani nem tudjuk – a vezérlő fejedelem iránti tiszteletből kaphatta. Szülei a hatalmas Károlyi-vagyon kormányzására, és nagyhatalmú atyja politikai örökségének átvételére gyermekéveitől kezdve tudatosan nevelték. A Zemplén megyétől Csongrád megyéig terjedő, a 18. század végén már 400 000 holdra rúgó, birtokok irányításának feladata is kemény feladat lett volna.
II. József apjától, Lotharingiai Ferenc császártól örökölte Falkenstein grófságot, ez a cím titulatúrájának végén szerepel. Ez a rang tehát mindig is megillette. A kérdés helyesen ezért így hangzana: járt-e II. József Falkenstein grófjaként Magyarországon? A válasz egyértelmű: az 1765 óta német-római császár csakis külföldön – Franciaországban, Oroszországban, Itáliában, Hollandiában – bújt e rangja mögé, ilyen „inkognitónevet” a Habsburg birodalomban sosem használt. |
III. Károly magyar királyt váratlanul, mindössze 55 évesen érte a halál 1740. október 20-án. Az öröklés kérdése már életében komoly gondot jelentett a számára: az 1716-ban született fia egy éven belül elhalálozott, őt csak lányok követték, 1717-ben Mária Terézia, 1718-ban Mária Anna, majd hat évvel később Mária Amália. A Habsburg-öröklési rend viszont az elsőszülöttség elvén és a férfiági örökösödésen alapult. Károly, tartva attól, hogy nem születik fiúutóda, már 1713-ban egy családi törvényt hirdetett ki. Az ún.
A Turóc vármegyéből származó Hadik családról a XVI. századtól vannak forrásaink. A kisnemes családokra jellemző módon a Hadik család fiúgyermekei közül is sokan választották a papi, illetve katonai hivatást. A család 1733.
Az úgynevezett Temesi Bánság visszacsatolása (reinkorporációja) a 18. század folyamán vitás kérdésnek számított a magyar rendek (akik a Tripartitumban foglalt jogaikra hivatkozva szerették volna a visszakebelezést) és a bécsi udvar között.
| A Magyar Királyságban még csak a vásári (tombolaszerű) árukisorsolások voltak szokásban, amelyeken osztrák porcelán- és tükörárukat lehetett nyerni, amikor Bécsben már szabadon lehetett fogadni egy genovai üzletember által üzemeltetett sorsjátékra. A játék, amelyet lottónak (korabeli magyar kifejezéssel lutrinak, kis lutrinak) neveztek, ebből az itáliai városállamból származott. A genovai nagytanács leköszönő öt tagja helyére kisorsolták a következőket, először 120, majd később 90 jelölt közül. |
