Ferenc József nem tartozik legnépszerűbb királyaink közé. Ennek oka, hogy uralkodása kezdetét beárnyékolta az 1848/49-es szabadságharc leverése, és az azt követő önkényuralom időszaka, uralkodása vége pedig a Monarchiát elpusztító háborúba, majd ennek következtében a történelmi Magyarország feldarabolásába torkollott. |
 |  A francia származású eszt |
1897. június 2-án a fővárosi közgyűlés javaslatot fogadott el a Kerepesi úti temetőben felépítendő Kossuth-mauzóleumról. 1901 februárjában írták ki a pályázatot, és 1902. március 24-én döntött a zsűri. Az első díjat Gerster Kálmán (1850-1927) építész és Stróbl Alajos (1856-1926) szobrász „>1848< zöld koszorúban” jeligéjű pályázata kapta.
A régi térképeken, így a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött 18-19. századi térképeken - a maiakkal ellentétben - nem volt lefektetve egyértelműen, hogy az északi irány a térképlap tetején található, a déli pedig a térképlap alján. Mivel a térképszerkesztésnél korábban nem e szerint a szabály szerint dolgoztak, minden térképen meg kellett adni az égtájakat. Ezért vagy a keretmezőbe írták be az égtájak nevét, vagy szélrózsát (irányrózsát), később pedig északjelet rajzoltak a térképmezőbe.
Az ostrom első három hete viszonylagos nyugalomban telt a levéltárban, a várbeli kormányzati épületekkel és lakóházakkal ellentétben a Bécsi kapu téri palotát egyetlen bombatalálat sem érte. A biztonsági fotókat már korábban átszállították a Nemzeti Múzeumba, ezzel csökkentve az esélyét annak, hogy egy esetleges katasztrófa bekövetkeztekor az eredeti iratokkal együtt őrizve azok is megsemmisüljenek.
Szent István ereklyéje a középkor óta különös tiszteletnek örvendett. Hartvik püspök legendája szerint a Székesfehérvárott eltemetett István épen maradt jobbját egy Merkur nevű őrkanonok tulajdonította el és vitte Bihar megyei családi monostorába. László király az ereklye nyomára bukkanva a Berettyó partján apátságot alapított annak őrzésére. |
Az esemény
Az elvesztett világháború, az ország megszállása, a Tanácsköztársaság hónapjai és az ellenérdekű erők ténykedése, továbbá nem utolsósorban a győztes hatalmak által az országra kényszerítendő béketervezet politikai, gazdasági és társadalmi, köz- és magántörténeti megpróbáltatások sorát zúdították Magyarország polgáraira 1919/1920 fordulóján.
Wallenberg 1944 júliusától 1945. január közepéig a budapesti svéd követségen követségi titkárként dolgozott. A háborús embermentés olyan kiváló személyisége volt, aki életét önként kockáztatta másokért. A tömeges embermentést változatos eszközökkel végezte, önzetlen, humánus helytállása világszerte egyre inkább ismert. 1945 januárjában Wallenberget a szovjet biztonsági szervek elfogták, Moszkvába szállították. További sorsáról, haláláról teljesen konkrét bizonyosság máig nincsen.
Amikor 1848. december 31-én a magyar országgyűlés elhagyta Pest–Budát és áttelepült Debrecenbe, a magyar forradalom ügye veszni látszott. A sikeres osztrák hadmozdulatok, a törvényes kormány hiánya (gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848 őszén lemondott), majd az V. Ferdinánd helyébe lépő fiatal uralkodó, I. Ferenc József által a morvaországi Olmützben kiadott ún. oktrojált alkotmány, amely Magyarországot koronatartományként sorolta az osztrák birodalomba, mind azt látszottak igazolni, hogy március 15-e vívmányai rövid életűek.
Nyikita Szergejevics Hruscsov – a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke – és felesége, Nyina Hruscsova a párt- és kormányküldöttséggel együtt 1964. április 8-án egy háromnapos hivatalos látogatás keretein belül meglátogatta a Magyar Optikai Műveket.
