Megszűnt, majd tovább élt?
- Read more about Megszűnt, majd tovább élt?
- Log in or register to post comments
A 2019 tavaszán megvásárolt irategyüttes három dokumentumból áll: az első a lugosi bírák (Adámszky Mihály bíró, Madarász Mihály és Bánházi László esküdtek) bizonyságlevele a gyilkosságról, a második a gyilkosság másnapján, 1835 május 7-én felvett helyszínelés dokumentuma (korabeli szóhasználattal látlelet), a harmadik pedig a tettes beismerő vallomása. A forrásokból kiderül, már 1835-ben is milyen erőszakoskodásokhoz vezetett a húsvéti locsolkodás során elfogyasztott túlzott alkoholmennyiség.
„A mi pedig a’ Házassági szeretetet illeti, annak okából ő kegyelme tőllem semmi joakaratot nem érdemel, minthogy ő kegyelme azt sokképpen meg rontotta…” – írta a feleség az 1760-as évek derekán. Mi lehetett az oka, hogy ilyen keserűen nyilatkozott Barcsay Ágnes az Erdélyi Guberniumnak írt levelében?
„Torony dombra nem való…”
A legtöbb európai fővárosban és nagyobb városban már az 1920-as években korszerű vasbeton lelátókat építettek. Magyarországon ezzel szemben a fagerenda használata terjedt el, amely nagyon sérülékeny volt. A Ferencvárosi Torna Club 1911-ben átadott Üllői úti pályáján az A és B tribün is megsérült a második világháború alatt. A hivatalos álláspont szerint azonban nem volt szükséges újjáépíteni a stadiont, elég volt csupán a hibákat kijavítani. 1947. május 5-én a 87.
Azok, akik az 1930-as évek nemzetközi kapcsolatait kutatják, hozzászokhattak, hogy az ekkor keletkezett diplomáciai jelentések terjedelmesek és részletekben gazdagok, így első ránézésre minden bizonnyal nem tartanák érdekesnek vagy különlegesnek a közölt dokumentumot: egy feltűnően rövid, mindössze két egymondatos bekezdésből álló gépirat, amely a tartalmát tekintve nem is a diplomáciatörténet legjelentősebb eseményeit taglalja – ezért a legtöbben bizonyára könnyen átsiklanának felette a vaskos iratcsomók átvizsgálása során.
Az Aradon kivégzett honvédtisztek emlékezete mindig kiemelt szerepet játszott 1848–1849 kultuszán belül. A hozzájuk köthető tárgyi emlékeket már a kivégzésüket követő évtizedekben elkezdték összegyűjteni, a börtönben kelt irataik publikálása is megindult a 19. század végén. Fontos mérföldkövet jelentett Katona Tamás munkássága, aki 1979 és 2002 között négy kiadást megélt, Az aradi vértanúk című művében tudományos igényességgel gyűjtötte össze és publikálta a velük kapcsolatos iratokat.
A nemességszerzők
Napóleon későbbi karrierje már hamar eldőlt: a nyolcgyermekes családban született fiút korán a katonai pálya felé terelték. A hadi iskolák elvégzését követően 1786-tól kezdetben helyőrségekben szolgált. A francia forradalom kitörése után sikerrel harcolt a királypártiak ellen, és egyre feljebb emelkedett a ranglétrán: a Direktórium időszakában 1795-től a francia hadsereg parancsnoka lett. Győzedelmes hadjáratainak híre bejárta egész Európát.