A Tanácsköztársaság Zala megyében – tudományos konferencia

2019.04.01.
2019. március 27-én tartotta a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára tudományos konferenciáját a Tanácsköztársaság zalai történetéről. Az okot természetesen az évforduló szolgáltatta, hiszen csaknem napra pontosan 100 év telt el a korabeli események óta, ráadásul maga a konferencia is ugyanabban a teremben – Zala vármegye egykori közgyűlési termében – zajlott, ahol 1919. március 24-én a zalaegerszegi hatalomátvétel.

A rendezvényt köszöntötte Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere, aki beszédében kiemelte azt a példa értékű együttműködést, amely a város és a levéltár között zajlik, s amelynek keretében az önkormányzat támogatásával minden évben lehetőség nyílik konferenciák megrendezésére és várostörténeti kiadványok megjelentetésére.

Ezután Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának megnyitója hangzott el, aki hangsúlyozta, hogy intézményében több projekt is fut, amelyek a magyar történelem fontosabb eseményeit tárják fel, például a történelmi évfordulókhoz is igazodva. Így a Tanácsköztársaság történetének tudományos feldolgozása is zajlik, s kerül az érdeklődők elé ennek eredményeként majd kiadvány.

Ezt követően tíz előadás hangzott el, amelyek a szervezők elképzelése szerint igyekeztek körüljárni a téma minden fontosabb részletét. Nagy Szabolcs, a MNL Veszprém Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese felvezető előadásában a Tanácsköztársaság időszakában a dunántúli helyzetről adott átfogó képet, hangsúlyozva a regionális sajátosságokat és a fontosabb eseményeket. Ezt két párhuzamos tematikájú előadás követte a zalai levéltár két főlevéltárosa részéről. Paksy Zoltán a Tanácsköztársaság zalaegerszegi, Foki Ibolya pedig a nagykanizsai eseményeket foglalta össze, kiemelve a két város rivalizálását és az eltérő politikai sajátosságokat. Ezután Göncz László szlovéniai magyar történész a megye határterületén, a Muravidéken zajló történésekbe nyújtott bepillantást, az ott zajló izgalmas és szerteágazó események közül a leglényegesebbeket kiemelve. A következő előadó, Megyeri Anna a Göcseji Múzeum munkatársa a Tanácsköztársaság egyik zalai származású és munkásmozgalmi tevékenységét a megyében kezdő, országosan ismert személyiségének, Hamburger Jenő orvosnak az életpályáját mutatta be. Őt Bekő Tamás segédlevéltáros (MNL ZML) követte, aki a Nagykanizsán megszerveződő, de országos tevékenységet kifejtő Fabik-csoportról tartott előadást, amely a Szamuely Tibor vezette „Lenin fiúk” mintájára szerveződött terroralakulat volt. Ezután két előadás két társadalmi csoportot vizsgált. Simon Beáta könyvtáros (MNL ZML) a nők szerepét, Bakonyi Péter levéltáros (MNL ZML) pedig a tanárok és a tanítók tevékenységét mutatta be Zala megyében. Kulcsár Bálint levéltáros egy konkrét személy életútját vizsgálta, aki az események hátterében játszott fontos szerepet. Előadásának legérdekesebb részét azonban nem ez, hanem két későbbi bírósági perének bemutatása adta. S végül az utolsó előadó, Erős Krisztina levéltáros (MNL ZML) a Tanácsköztársaság későbbi, szocialista kori zalai kultuszát mutatta be.

Az előadások kivétel nélkül alapkutatásokra épültek és tematikájuk eddig nem publikált, komplex vizsgálatát adták. Az MNL Zala Megyei Levéltára ezért az előadásokat tanulmánykötetben kívánja megjelentetni, amelynek célja a Tanácsköztársaság zalai történetének átfogó tudományos feldolgozása és ismertetése.

A konferencia meghívója:

 

A Zalai Hírlap tudósítása a konferenciáról

A ZalaMédia tudósítása

 

A tudományos konferenciát támogatta:

Nemzeti Kulturális Alap

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkörmányzata

 

Utolsó frissítés:

2019.05.08.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges