XX. – A jogszolgáltatás felsőbb szervei 1945-

XX. fondfőcsoport

Évkör: 1945–1996
Terjedelem: 1545,96 ifm

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a fondfőcsoporthoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson az „Elhelyezés a levéltári struktúrában” gombra!

 

A törvényhozás és a közigazgatás fentebb ismertetett központi szerveinek iratai mellett komoly forrásértéket képviselnek a jogszolgáltatás felső szerveinek iratanyagai.

A Magyar Kúria (XX-3) 1945 és 1949 között keletkezett irataiból 24,54 fm került a levéltár kezelésébe. A XX-3-b elnöki iratok állag tartalmazza a Magyar Kúria belsőműködésével kapcsolatos iratokat, valamint a teljes üléseken hozott határozatokat és döntvényeket, amelyek irányt mutattak az alsóbb szintű bíróságok ítélkezési gyakorlatának.  A XX-3-a állag a fellebbezett polgári és büntető peres ügyek iratait tartalmazza. Az iratok az eredeti irattári rendszernek megfelelően a lajstromszámok növekvő rendjében vannak lerakva. Az eredeti segédkönyvek, a névmutatók és a lajstromkönyvek hiánytalanul rendelkezésre állnak, s ezek segítségével lehet kutatni.

1945 és 1950 között a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatok jelentős részét a 81/1945. ME sz. rendelettel létrehozott rendkívüli különbíróságok, a  népbíróságok látták el. Hatáskörükbe tartozott a háborús és népellenes bűntettek, az állami és társadalmi rend elleni bűntettek, a hűtlenség, a lázadás stb. eseteiben való ítélkezés. A népbíróságok ítéleteivel szembeni egyetlen fellebbviteli fórum a Népbíróságok Országos Tanácsa (XX-4; 21,87 fm) volt, amelynek elnöke egyúttal felügyeletet gyakorolt valamennyi népbíróság felett. A Népfőügyészség iratanyaga (XX-1; 1945–1950; 26,45 fm), mely a népfőügyésznek a Népbíróságok Országos Tanácsához fellebbezett ügyekben keletkezett vádképviseleti iratait és saját igazgatási tartalmazza, szerencsésen kiegészíti a népbírósági perek iratanyagát. A korabeli segédkönyvek és raktári jegyzékek segítik a kutatást.

A bírósági szervezetnek az 1949. évi alkotmány szellemében történt átszervezése során a Kúria jogutódaként jött létre a Legfelsőbb Bíróság (XX-5), mely 1950 elején átvette az akkor megszüntetett Népbíróságok Országos Tanácsa feladatkörét is. 1950-1999 között keletkezett iratai 785,89 fm terjedelemben kerültek a levéltárba. A Legfelsőbb Bíróság egyrészt elvi irányítást gyakorolt az összes bíróság bírói működése és ítélkezési gyakorlata tekintetében, másrészt másod-, illetve harmadfokú fellebbviteli, perorvoslati feladatokat is ellátott.  Az XX-5-a (1945-1996; 93,87 fm Elnöki iratok állag a Legfelsőbb Bíróság saját belső működésével és ítélkezési gyakorlatával, valamint a megyei bíróságoknak adott elvi iránymutatásával kapcsolatos iratokat tartalmazza. A magyarországi ítélkezési gyakorlat és szemlélet változását — tükrözik a büntető és polgári ügyekben a XX-5-b Polgári és Büntető Kollégium (1950-1952; 29,26 fm), a XX-5-d Büntető Kollégium (1953-1999; 207,6 fm), a XX-5-c Polgári Kollégium (1953-1999; 214,11 fm) állagok. A Központi Gazdasági Döntőbizottság feladatait átvevő XX-5-i Gazdasági Kollégium (1973-1999; 152,37 fm) az állami gazdasági szereplők közötti jogvitás ügyeket. A fenti állagok iratai az eredeti segédletek, illetve raktári jegyzék alapján kutathatók. A Munkaügyi Döntőbizottságok szerepét átvevő megyei bírósági munkaügyi kollégiumok fellebbviteli fórumaként működő XX-5-j Munkaügyi Kollégium (1973-1999; 38,39 fm) állag iratanyaga a munkaadók és munkavállalók közötti peres ügyei iratait tartalmazza. Ugyanakkor már megalakulásától kezdve adva volt a törvényi lehetőség, hogy a legfőbb ügyész vagy az igazságügyminiszter, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke kezdeményezésére egyes ügyekben első fokon járjon el. Ennek megfelelően az 1957. évi 25. tvr. Népbírósági Tanács felállítását rendelte el a Legfelsőbb Bíróságon, amely egyrészt első fokon járt el az "ellenforradalmi" bűntettek, valamint az állam rendje és a közbiztonság ellen elkövetett "bűntettek" miatt indított bűnügyekben. Másrészt pedig elbírálta a megyei bíróságok népbírósági tanácsai által hozott határozatok ellen bejelentett fellebbezéseket.  A fond XX-5-h állaga (1950-1990; 9,84 fm) magába foglalja a Büntető Kollégium és a Népbírósági Tanács egykor minősített (TÜK) iratait. Ez az állag tartalmazza a Nagy Imre miniszterelnök és társai, Déry Tibor és társai, Ádám György és társai, Kardos László és társai, Varga Domonkos és társai, B. Szabó István és társai, Erdős Péter és társai, Lőcsei Pál és társai, Pruha József és Földvári Rudolf ügyében 1957 után keletkezett operatív, vizsgálati és bírósági iratokat. A XX-5-g (157-1960; 2,43 fm) állag a Népbírósági Tanács nem minősített peres iratait tartalmazza, amelyek a forradalom ismert és kevésbé ismert szereplőinek periratait tartalmazza.  A XX-5-h és XX-5-g állagokról darabszintű jegyzék segíti a kutatást.

A Legfőbb Államügyészség (XX-2; 21,90 fm) 1945-ben lépett a korábbi Koronaügyészség helyébe. 1953-ban szervezték át Legfőbb Ügyészséggé (XX-10), amelynek 727,7 fm terjedelmű, 1999-ig terjedő irat együttese komoly forrásértékkel rendelkezik. Legfőbb Ügyészség Politikai Osztály állag (XX-10-k; 1953-1990; 41,75 fm) tartalmazza a Nagy Imre-kormány által megindított rehabilitációs ügyekkel, valamint az 1956-os forradalom megtorlásával kapcsolatos iratokat. Az iratokat az eredeti segédletek, illetve raktári jegyzékek alapján lehet kutatni.

A szocializmus 1948–1972 közötti időszakára, a gazdasági szervek közötti jogviták államigazgatási úton történő kezelésére, az igazságszolgáltatás speciális formájára tartalmaz adatokat a Gazdasági Főtanács Titkárságán szervezett Egyeztető Bizottság (XX-7; 1948–1949; 0,72 ifm), a Közületi Egyeztető Bizottság (XX-8; 1949–1950; 0,72 fm) iratanyaga. Valamint a Központi Gazdasági Döntőbizottság (XX-6; 1950–1972; 49,58 fm) irat együttese, amely raktári jegyzék alapján kutatható.