XVIII. – Az államhatalom felsőbb szervei 1945-

XVIII. fondfőcsoport

 

Évkör: (1944) 1945–2010
Terjedelem: 298,20 ifm

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a fondfőcsoporthoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson az „Elhelyezés a levéltári struktúrában” gombra!

 

A törvényhozás működésével kapcsolatban egészen az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásától a rendszerváltozást követő és ma is működő Országgyűlésig őrizzük az elmúlt több, mint 70 év alapvető forrásait.

Az 1944. december 21-én Debrecenben megalakult, majd 1945. április 2-án budapesti, június 14-én dunántúli képviselőkkel is kiegészült Ideiglenes Nemzetgyűlés csak 1944. december 21–22-én, illetve 1945. szeptember 5. és 13. között ülésezett. A XVIII-3 jelzetű és 1944–1945 évkörű fond az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének apparátusára vonatkozó és az egyes bizottságok által létrehozott iratokat tartalmazza. Az anyag az 1956. évi levéltári tűz miatt nagyon töredékes. Az iratok kutatása igen egyszerű, mivel összterjedelmük nem haladja meg a 0,29 ifm-t.

A Nemzetgyűlés (XVIII-1) iratai 1, 68 ifm-t tesznek ki. Az 1945. november 4-ei illetve az 1947. augusztus 31-ei általános választások közötti időszakban működött testület iratanyaga igen hiányos, ennek ellenére a korszak koalíciós viszonyainak, politikai küzdelmeinek nélkülözhetetlen forrásbázisa. Iktatott iratokat, bizottsági jegyzőkönyveket, képviselő-választással kapcsolatos nyilvántartást tartalmaz és külön kötetben a Nemzetgyűlés 1-148. sz. jegyzőkönyveit. Kutatni az anyaghoz tartozó iktató- és mutatókönyv, illetve a raktári jegyzék alapján lehet.

Az Országgyűlés 1947–1990 közötti irategyüttese (XVIII-6) 116 ifm terjedelmű. Általános iratai (1947–1962) a törvények előkészítésével, az egyes bizottságok jelentéseivel, a képviselők különböző ügyeivel kapcsolatosak, illetve itt találhatóak meg választási eredménykimutatások, választási jegyzőkönyvek, képviselői megbízólevelek. A fond egyik nagy része az Országgyűlés elnökeinek és alelnökeinek iratait tartalmazza, legnagyobb mennyiségű irategyüttesét pedig az országgyűlési bizottságok iratai teszik ki. A fond iratai raktári jegyzék alapján, egyenkénti átnézéssel kutathatóak. Az 1949–1988 között keletkezett, rövidített, hitelesített országgyűlési jegyzőkönyvekkel egybekötve, hiteles pecséttel lezárva kezelték a törvények eredeti példányait, ezért az említett jegyzőkönyvek az Országos Levéltár N szekciójában találhatóak meg.

A XVIII-15 fond a rendszerváltozást követő Országgyűlés törvényhozási iratait tartalmazza. Az általános iratok (képviselői kérdőívek, esküokmányok) mellett, az elnökök és alelnökök iratain túl ciklusonként kutathatóak az egyes bizottságok ülésjegyzőkönyvei és iktatott iratai. Külön állagonként megtalálhatóak a korszak határozatai, jegyzőkönyvei és irományai is. Az iratok az eredeti segédletekkel és raktári jegyzékekkel kutathatóak.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete alapján, 1945. április 17-én jött létre a Nemzeti Főtanács (XVIII-4), mely az államfői hatalom rendezéséig – 1946 februárjáig – az államfőt megillető ügyekben járt el. Kinevezési jogokat gyakorolt, kegyelmezési ügyekben döntött, nyugellátásokról és egyes diplomáciai ügyekben határozott. A 0,24 ifm mennyiségű irathoz darabszintű jegyzék, a testület ülésjegyzőkönyveihez napirendi jegyzék készült.

Az 1946–1949 között működő Köztársasági Elnöki Hivatal (XVIII-8) működése során keletkezett iratok elpusztultak. Összesen egy doboznyi irat maradt fenn, mely főleg hadifogoly hazahozatali kérelmeket, panaszügyeket és egyes bírósági, népbírósági ügyeket tartalmaz.

1949 és 1989 között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (XVIII-2) testületként gyakorolta az általában az egyszemélyi államfőket megillető jogokat, kollektív államfői funkciót töltött be, ezen felül bizonyos korlátozásokkal az Országgyűlést helyettesítő jogkörrel is rendelkezett. Az Országgyűlés saját tagjai közül választotta meg a 21 tagú testületet, amelynek négy tisztségviselője volt: elnöke, két elnökhelyettese és titkára. A feladatkörében keletkezett iratok közül különösen jelentősek a testületi ülések jegyzőkönyvei, a testület által hozott határozatok. Kimagasló forrásértékkel bír az Elnöki Tanács által adományozott állami kitüntetések irategyüttese. Protokolláris tevékenységét az államközi látogatások dokumentumain, a Magyarországra akkreditált nagykövetek megbízóleveinek átadásakor keletkezett iratokon keresztül lehet megismerni. A tanácsok felügyeletével kapcsolatos iratok a testület titkárságán kialakított rendben és nem teljességükben kerültek a levéltárba. Ezen irategyüttesben találhatóak tanácsi jelentések és határozatok; tanácsi választásra vonatkozó iratok, tanácsrendeletek, tanácsi testületek ülésjegyzőkönyvei és a tanácsrendszerre vonatkozó statisztikák. Az anyagok a raktári jegyzék alapján kutathatók. A kitüntetési iratokhoz név szerinti kartonrendszer készült.

1990 követő időszakból egyelőre Magyarország első köztársasági elnökének Göncz Árpádnak iratai kerültek Levéltárba (XVIII-13-b), aki 1990 és 2000 között tíz éven keresztül, két cikluson át töltötte be az államfői tisztséget.

Az országgyűlési biztosok (ombudsmanok), mintegy kétszáz éves, svéd gyökerű intézményét Magyarországon az Alkotmány 1989. október 23-án kihirdetett átfogó módosítása és a biztosokról szóló 1993. évi törvények hívták életre. Az Országgyűlési Biztos Hivatala (XVIII-14) az ombudsmanok feladataival kapcsolatos ügyvitel és előkészítés közös szervezeteként működött 1995–2011 között. A fondon belül az Állampolgári Jogok Biztosának és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának működése során keletkezett maradandó értékű iratai találhatók.

Az Alkotmánybíróság (1989–1999; 34,32 fm) iratanyaga az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszok ügyében hozott alkotmánybírósági határozatok döntés-előkészítő anyagát és az Alkotmánybíróság Teljes üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazza. Az 1990. május 2. után keletkezett iratok a levéltári törvény alapján az Alkotmánybíróság engedélyével kutathatóak.