Térképtár

S szekció

Évkör: 1588–20. század (2007)
Terjedelem: 310,42 ifm

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson az „Elhelyezés a levéltári struktúrában” gombra!

Kapcsolódó online adatbázis:
Térképtár
 

A Térképtár és a Tervtár kialakítása azonos elvek szerint történt meg.

Az itt található anyag gerincét a levéltár különböző állagaiban őrzött iratok mellől kiemelt térképek és tervrajzok alkotják. A legkorábbi kiemeléseknél, az alakjuknál fogva az iratokkal együtt nem tárolható térképek és tervek kerültek e gyűjteménybe, vagyis teljesen esetleges, csak mérettől függő volt, hogy egy adott iratképző (hatóság, hivatal, család stb.) térképeit, illetve terveit hol helyezték el. Tervszerű gyarapítást jelentett 1925–1930 között az építésztörténeti gyűjtemény létrehozására tett javaslat, amelynek előkészítő bizottsága a közhatóságoknál, közhivataloknál és magánszemélyeknél gyűjtést szervezett a tervek, tervsorozatok átvételére. Bár a tervezett külön gyűjtemény végül nem jött létre, az akció keretében – ajándékozás és vásárlás útján – nagyobb mennyiségű terv került a levéltárba. A két szekció anyaga a második világháború után az Országos Levéltárba került anyagok rendezése során nyerte el mai arculatát. A családi levéltárak rendezése és repertorizálása során a térkép- és a tervanyagot következetesen kiemelték, és ahogy az 1526 Előtti Gyűjteményben, itt is megőrizték az egyes fondképzők külön egységét. Ez a kutatás szempontjából annyit jelent, hogy egy-egy családi levéltári anyagból kiemelt térkép vagy terv az adott szekcióban önálló törzsszámon, a fondképző címe alapján kutatható. A családi levéltári anyagokból maradéktalanul kiemelték a térképeket és terveket. Ugyanez elmondható a P szekció egyesületi, testületi, intézményi anyagára is. Nem ilyen tiszta a kép azonban a feudalizmus kori és polgári kori hivatalok esetében. Bár jelentős mennyiségű térképet és tervet emeltek ki a kamarai, a helytartótanácsi iratanyagokból, a Regnicolaris Levéltárból vagy a Földművelésügyi Minisztérium fondjából, a kiemelés nem következetes és teljes, így a kutatás sok esetben az eredeti fondképző anyagában is szükséges. Bár a térképek és tervek az említett iratképzőknél mellékletként keletkeztek, gyakran az iratképző nem tüntette fel megfelelő helyen ezt, és így a térképek és tervek kapcsolata az eredeti irattal megszakadt.

A Térképtár és a Tervtár az előbbiekben ismertetett módon kialakított, a kormányhatósági és a családi levéltárakból kiemelt sorozatok két nagy csoportja mellett jelentős forrásértékű, speciális irategyütteseket őriz.

A Térképtárban található a hivatalok közül a Königliche Kameralische Mappirungs-Direction (Királyi Kamarai Térképészeti Igazgatóság) iratanyaga, továbbá a Vízrajzi Intézet irat- és térképanyaga, az Országos Földméréstani Intézet iratainak fennmaradt töredéke. Külön kell szólni a kisebb sorozatok, mesterséges gyűjtemények mellett a kataszteri térképekről. A II. József-féle kataszteri felmérés térképei (1786–1789) elsősorban az Arad, Békés és Csongrád megye községeiről készült 224 térképet jelentik. A térképekből és iratokból álló kataszteri gyűjtemény a szekció mennyiségileg legnagyobb anyaga. A több mint 3600 darabos, az ország egész területéről 1851–1918 között készült, kéziratos és kőnyomatos térképek gyűjteménye 190,36 fm, kataszteri felvételek során keletkezett iratanyaggal (elsősorban jegyzőkönyvekkel) egészül ki.

A Térképtárról az 1956-ban megjelent, gyűjteményeket ismertető alapleltár óta újabb alapleltár vagy repertórium nem jelent meg, a Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa sorozatban azonban ez idáig a helytartótanácsi és a kamarai térképek ismertetése látott napvilágot, és – a számítógépes feldolgozás szándékával – folyamatosan készülnek az anyagot darabszinten leíró katalóguslapok, amelyek az egyes egységekről készült jegyzékek mellett a kutatást elősegítik.

A Tervtár két nagy, fentebb említett sorozata mellett nagy értékű hagyatékokat is magába foglal, mint pl. a Schikedanz-Herczog, a Gerster, a Feszl vagy a Pecz Samu hagyatékot. A Tervtárról, a Térképtárhoz hasonlóan, 1956 óta nem jelent meg újabb általános ismertetés. A kutatást sorozat cédulamutató segíti: az egyik a helységek, a másik a szerző neve szerint rendezett. A T 1–60 közötti törzsszámokhoz kétkötetes, gépelt raktári jegyzék nyújt eligazítást a kutatóteremben. További három egységhez, a kamarai tervekhez, az Erdélyi kormányhatósági levéltárakból kiemelt tervekhez és a jezsuita rendi tervekhez kéziratos raktári jegyzék készült.