Az írás megmarad - Új arculatot kapott az MNL

2019.08.30.
A Magyar Nemzeti Levéltár 2019. szeptember 1-én vizuális arculatváltáson esett át. Az új profil a tervezői szándék szerint a történelmi múlt és a levéltárszakma digitális jövőjének jegyeit egyesíti: egyszerre fejezi ki az ország legnagyobb és legrégebbi közgyűjteményét megillető státuszt, miközben egy 21. századi modern, szolgáltató intézmény képét sugározza. Az arculatváltás stratégiai célja, hogy egy új, karakteres márka segítségével szólítsa meg a digitáliskultúra-fogyasztó réteget, mélyítve ezzel az intézmény társadalmi beágyazottságát.

2012. október 1-jén a több mint 250 éves Magyar Országos Levéltár és a megyei levéltárak integrációjával létrejött a Magyar Nemzeti Levéltár. Az új intézmény 700 dolgozójával és több mint 300 iratfolyókilométer iratanyagával az egyik legnagyobb kulturális intézmény Magyarországon. Az Országos Levéltár mellett most friss arculatot kaptak a megyei tagintézmények is.

„Az új arculat időszerűségét elsősorban a levéltárszakma digitális átalakulása indokolja: fel kell készülnünk arra, hogy egyre kevesebb papírral, és egyre több elektronikus információval fogunk dolgozni. Fontos, hogy időben kezdjük el a felkészülést a változásra, és ne hozzuk nehéz helyzetbe az utódainkat. Ezért mindenképpen készülünk a 21. század második felére, az elektronikus adatok kezelésére. A digitális-kultúrát fogyasztó állampolgárt ugyanolyan színvonalon kell kiszolgálnunk az elektronikus adatokkal, mint elődeit a papíralapúval. Ahogyan az 1109-ben írott első oklevelünket megőriztük közel ezer éven át, úgy az elektronikus iratok hosszú távú őrzésének feltételeit is meg kell teremtenünk. Szerettük volna, ha belső átalakulási folyamatainkat híven tükrözi intézményünk emblémája, és egy vonzó márka segítségével hívja fel az emberek figyelmét arra a szerteágazó tevékenységre, amely a múlt örökségének megőrzésére és átadására irányul.„– mondta Dr. Szabó Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója.

Az új logó választott forma- és színvilága több jelentésrétegen keresztül igyekszik kifejezni a tevékenységi kört, amely a Magyar Nemzeti Levéltár alapfeladataihoz köthető. Ennek eszközei a több helyen megjelenő mappa/lapfül szimbólum, a választott betűtípusok stílusa, a szürke árnyalatai és a nemzeti trikolór színei.

 




A logó figurális részének koncepciója a dokumentum-archiválás egyik legelterjedtebb jelképére, az irattartó mappára épül. A főként piktogram-változatban ismert szimbólum az informatika, az operációs rendszerek, szoftverek világát idézi. Az új emblémát az intézménynevet megjelenítő mnl betűsor, és a Magyar Nemzeti Levéltár felirat egészíti ki. A logó patinás betűtípusa 19. századi nyomtatványaink világát eleveníti fel. Történelmi-kulturális beágyazottsága miatt esett rá a választás, mivel többek között a 12 pont, az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalását is ezzel a betűtípussal nyomtatták.

Az „l” betű felső talpának meghosszabbításával létrejövő lapfül ív és az alsó, vele azonos vastagságú vonal a kompozíció kereteként szolgál. A lapfül melletti döntött vonások - melyek a nemzeti trikolór színeit viselik - további lapfülek, melyek a mappában sorba rendezett iratokra, közös kulturális örökségünkre utalnak.

Az MNL megújult arculatának fontos elemét képezi a színvilág, melynek meghatározásánál a levéltárszakmát jellemző árnyalatok kerültek előtérbe: a színpszichológia szerint leginkább a megbízhatóságot, precizitást, pontosságot sugárzó szürke/szürkéskék szín, melyet a levéltár jövőjét jelentő digitális és technológiai szektor színeként is ismerünk. A kialakított dizájnban fontos szerepet kapott a trikolór, mely az intézmény magyar közösségi jellegét hivatott hangsúlyozni.

„Hosszú és egyáltalán nem könnyű tervezési folyamaton vagyunk túl. Sajátos hagyományokkal bíró intézmény vagyunk, sokféle feladatkörrel, több száz kollégával dolgozunk együtt, ezért még az átlagosnál is több szempontot kellett összefésülni. Meg kellett találni azt a vizuális megoldást, amely kellően rímel a 21. századi digitális világ szimbólumrendszerére, mégsem formabontó, ugyanakkor igyekeztem kerülni a már sokszor használt motívumokat, mint az írótoll, vagy a pergamentekercs. Fontos szempont volt, hogy az arculat illeszkedjen az állami intézményrendszerhez.” – mondta el Nagy Attila, az MNL grafikusa.
 

A vizuális arculatváltás mellett új intézményi szlogen is született: „Az írás megmarad”

A mottót az ismert latin közmondás inspirálta: Verba volant, scripta manent. – A szó elszáll, az írás megmarad. A mondás második része az eredeti, jogi tevékenységre utaló kontextusából kiemelve új értelmezést kapott. Az így létrejött jelmondat a levéltár legfőbb feladatkörét, az írásos dokumentumok megőrzését hivatott kifejezni a lehető legtömörebb módon. A mondat a klasszikus antik/európai műveltségre való tágabb asszociációkra ad lehetőséget, stílusában a modern reklámszlogenek hangzásvilágára rímelve.

Az arculatváltás az intézmény virtuális felületeinek vizuális világában is megvalósul. Az érdeklődők a honlapon, a blogon, a Facebook és az Instagram oldalain a Magyar Nemzeti Levéltár kiállításait, programjait, kiadványait és tudományos érdekességeit továbbra is a megszokott tartalommal, de megújult köntösben követhetik a jövőben.
 

 

www.mnl.gov.hu

http://mnl.gov.hu/mnl/ol/aktakaland_blog

https://www.facebook.com/MagyarNemzetiLeveltar/

https://www.facebook.com/MNLOrszagosLeveltara/

https://www.instagram.com/mnleveltar/

 

 

 

Utolsó frissítés:

2019.10.16.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges