Jelenlegi hely

A hét dokumentuma

2017.04.25.
Tihanyi Kálmán 1897. április 28-án született Üzbégen (ma Zbehy, Szlovákia), egy tízgyerekes családban. Tehetsége igen korán, már 16 évesen megmutatkozott. Ekkor, a Pozsonyi Elektrotechnikai Szakiskola diákjaként nyújtotta be első szabadalmi kérelmét (Zsebkészülék a fényképészeti lemezek fénynél való kezelhetőségére, szabadalmi lajstromszáma: 67931, bejelentés dátuma: 1913. ápr. 2., más adat szerint 1913. dec. 13.). Egy évvel később egy bécsi céggel szerződött az utcai lámpák központi, drótnélküli kapcsolására vonatkozó újabb találmányának megvásárlásáról. Fiatalkori, 1912 és 1916 közötti találmányait rögzíti az a füzet, amelyet ma a Magyar Tudományos Akadémia kézirattára őriz sok száz lapnyi hagyatékában.
2017.04.18.
Datum Budae, feria secunda proxima post Domincam Laetare / post festum Annuntiationis Beatae Mariae Virginis, anno Christi MMXVII., vagyis az Úr 2017. évében, Böjtmás hava 27. napján.
2017.04.10.
Hogyan hathatott egy várost szinte teljesen elemésztő tűzvész a reformáció elterjedésére? Kassa esetében az 1556. évi tűzvész egyértelművé tette az evangélikus egyház egyeduralmát.
2017.04.03.
80 évvel ezelőtt, 1937. április 1-jén lépett hatályba a magyar-olasz gyarmatügyi egyezmény, amely az Olaszország és Magyarország között 1928. július 4-én létrejött kereskedelmi megállapodás kiterjesztését jelentette az afrikai olasz gyarmatokra, miután Olaszország hatalmas erőfeszítés árán – a már korábban gyarmatosított Szomália és Eritrea mellett – Etiópiát is megszerezte.
Rákóczi Ferenc-emléknap
2017.03.27.
Március 27-én, a magyar országgyűlés által 2015-ben II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánított napon rovatunkban Erdély és Magyarország fejedelmének, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjének két pecsétnyomóját mutatjuk be, amelyeket az új berendezkedés során a hitelesítés eszközeként használtak.
A Festeticsek Abdullah-albuma
2017.03.20.
Az örmény származású Abdullah fivérek 1863 és 1879 között a szultáni szeráj hivatalos fotósai voltak. A kiterjedt európai kapcsolatrendszerrel rendelkező Festetics család a világhírű testvérek „Constantinople” című albumát karrierjük csúcsán vásárolta meg. Az albumot ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi. A kor kimagasló művészi és technikai színvonalán készült fényképek páratlan lehetőséget kínálnak kutatóinknak Isztambul 19. századi arculatának tanulmányozásához, olyannyira, hogy a Török Nemzeti Levéltár megkérte azok digitális felvételeit.
2017.03.13.
Látványos fotók, videók készültek januárban a Duna budapesti szakaszának jégzajlásáról. A korábbi évszázadokban azonban a jégzajlás sokszor árvízzel járt együtt. Ilyen volt a Székács József evangélikus lelkész által „budapesti özönvíz”-ként emlegetett 1838. évi árvíz, amely március 13. és 18. között súlyos pusztításokat okozott elsősorban Óbudán és Pesten.
Születésének 115. évfordulóján Jávor Pálra emlékezünk
2017.03.06.
Ha Jávor Pál (1902–1959) színész nevét meghalljuk, eszünkbe jutnak az 1939-ben forgatott „Halálos Tavasz” című nagy sikerű film képsorai. Megelevenedik előttünk egy sármos, bajuszos, átható tekintetű férfi, aki a zongora mellett állva hallgatja Karády Katalint, a kor nagy díváját, aki búgó hangon ezt énekli: „Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte…”. És tényleg, a vészterhes korszak, amelyben éltek, beváltotta az amúgy szerelmes dal kezdő sorait.
A nagyfalusi Arany család címereslevele és nemességvitató pere
2017.02.27.
2017. március 2-án lesz éppen kétszáz éve, hogy koszorús költőnk, Arany János Nagyszalontán világra jött. Ezen alkalomból levéltárunk kincsei közül egy olyan, az ő személyéhez csak érintőlegesen, de családjához mégis szorosan kapcsolódó dokumentumot mutatunk be, amely ugyan küllemére nézve a legkevésbé sem reprezentatív, ám tartalmánál és a körülötte lezajlott majdnem négy évtizedes és – talán mondhatjuk – igazságtalanul véget ért hivatali hercehurcánál fogva talán mégsem érdektelen.
2017.02.20.
A 16. századi oszmán hódítás következtében a mindennapi élet részévé váltak a magyar és oszmán katonák közötti összecsapások.

Oldalak