Az elajándékozott és visszakért „Görgei-ereklye”
A vereséggel végződött temesvári csata híre volt az, amely a kormány lemondását végérvényesen eldöntötte. Kossuth Lajos Aradon 1849. augusztus 11-én 2 órakor írta meg a levelet, amellyel a teljes katonai és politikai hatalmat Görgei Artúrra ruházta át, és amelyet Csány László, Vukovics Sebő és Horváth Mihály miniszterek is hitelesítettek aláírásukkal.
Kossuth kormányzó és kormányának lemondása, Arad, 1849. augusztus 11.
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, Görgey család (P 295), B sorozat. Görgey Artúr gyűjtemény, 11/g tétel, No. 1.
Az aznap este kiadott napiparancs értelmében a feldunai hadsereg még az éjszaka megkezdte az elvonulást Aradról északkeleti irányba, hogy felvegye a kapcsolatot az oroszokkal és előttük tegye le a fegyvert. A másnap elérendő úti cél Világos volt. A hadtestek a település körül félkörívben szálltak táborba, fedezve magukat abból az irányból, ahonnan egy osztrák támadásra számítani lehetett. Görgei törzskarának szállása a község legnagyobb épületében, a földszintes, 30 szobás Bohus-kastélyban volt. Itt zajlottak az oroszokkal azok a tárgyalások, amelyek a fegyverletétel részleteit voltak hivatottak rögzíteni.
A világosi Bohus-kastély a 19. század végén
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, Görgey család (P 295), F sorozat. Rajzok, képek, No. 25.
A kastély birtokosa, Bohus János, Arad megye főispánja nem tartózkodott otthon, így egyedül feleségére, Bohusné Szögyény Antóniára hárult a házigazda szerepe. A jótékonykodásáról közismert asszony többek között óvodát és iskolát alapított Világoson, a szabadságharc bukása után élen járt a bebörtönzött honvédek támogatásában. Fővárosi otthona a magyar kulturális és szellemi élet egyik népszerű központja volt, mindezek mellett harminc évig töltötte be a Pesti Jótékony Nőegylet elnöki tisztét is.
A világosi szomorú napokról szóló visszaemlékezése, amelyet két évvel később vetett papírra, a gyászos eseménysor fontos, de lényeges dolgokban pontatlan forrása. Ebben említi, hogy amikor augusztus 12-én az orosz követekkel folyó tárgyalás befejeződött, 2 órakor közös ebéden vettek részt, amelyen ő Görgei és Frolov tábornok közt foglalt helyet. A magyar fővezér ekkor állítólag egy bőrtáskából elővéve megmutatta neki a Kossuth által „remegő kézzel” aláírt lemondó nyilatkozatot. „Midőn említett okmányt visszaadtam neki, előbb visszatette táskájába, de mindjárt újra kivette és ezen szavakkal adta át nekem: - Tartsa meg kegyelmed, történeti okmány ez, mely a kegyed kezeiben biztosabb, mint az enyéimben, mert nem tudhatom mi történik velem.”
Görgei aggodalma teljesen reális volt – bár a cár szavatolta az ő személyes biztonságát, az irat fennmaradását úgy látta leginkább biztosítottnak, ha nem tartja magánál. A császári-királyi tisztviselők ugyanis minden, a magyar hatóságokkal kapcsolatos iratot begyűjtöttek, abból a gyakorlati okból adódóan, hogy ezek képezzék az alapját a később meginduló bírósági eljárásoknak. A lefoglalt dokumentumok jellemzően csak az első világháborút követően, a monarchia levéltári örökségének felosztásakor kerültek vissza Magyarországra.
Bohusné Szögyény Antónia az iratot egy szürke színű borítékban őrizte, amelyre kívülről ezt írta: „Bizonyos iromány”. Az is bizonyos, hogy a levelet a családtagokon kívül másnak is megmutatták, tehát valamennyire szélesebb körben ismert volt, ennek ellenére nem került lefoglalásra.
A száműzetését ekkor az ausztriai Klagenfurt melletti Viktringben töltő Görgei 1862-ben kérte meg egykori szállásadóját, juttassa vissza hozzá a nyilatkozatot: „Életem egy válságos pillanatában azon részvét, és tapintatteljes bánásmód, melyben Madame ugyanakkor részesíte, felbátorított, hogy Madame kezeire bízzam Kossuth Lajos saját kezűleg írt lemondásának megőrzését. Hazánk történelmének érdekére nézve lelkiismeretesebben nem gondoskodhatám, akkori sejtelmem szerint, e fontos okmány megmentéséről. A régmúlt napok sejtelme ma már meggyőződéssé lett, Madame honleányi nemes szíve megfelelt egy kétségbeesett honfikebel végvárakozásának.”
Görgei Artúr levele Bohusné Szögyény Antóniához, Klagenfurt mellett, 1862. július 29. (másolat)
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, Görgey család (P 295), B sorozat. Görgey Artúr gyűjtemény, 11/g tétel, No. 2.
A visszakérés indokaként Görgei a családi levéltár rendezését hozza fel, de sokkal hihetőbb, hogy az őt árulónak titulálókkal szemben igazának bizonyítására kívánta felhasználni az iratot. A lebonyolítás intézésére ügyvédként praktizáló öccsét, Istvánt kérte meg, aki 1862. december 26-án kereste fel Pesten Bohusnét.
Görgei István feljegyzése az 1849. évi lemondó nyilatkozat visszakéréséről Bohusné Szögyény Antóniától, 1862. december 27.
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, Görgey család (P 295), B sorozat. Görgey Artúr gyűjtemény, 11/g tétel, No. 3.
A bárónő egy napi haladékot kért, mert konzultálni akart a férjével, aki a levelet őrizte. Másnap reggel ismét fogadta Görgei Istvánt és így nyilatkozott: ő emlékként kapta a nyilatkozatot, de mindennek a fő oka az volt, hogy Görgei Artúrtól akkor elvehették volna. Belátja, számára még nagyobb értékkel bír, ezért kész visszaadni és erről meggyőzte férjét is, aki még jobban ragaszkodott hozzá. Így jutott vissza a Görgei családhoz a levél, amely a családi levéltárral együtt került a Magyar Nemzeti Múzeum, majd az Országos Levéltár (ma Magyar Nemzeti Levéltár) őrizetébe.
Ferenc József az 1867-es koronázását követően megkegyelmezett a politikai okokból elítélteknek, illetve külföldön tartózkodóknak, így Görgei Artúr is hazatérhetett. Családi életét tekintve meghatározóak voltak az Ausztriában töltött évek, hiszen mindkét gyermeke Klagenfurtban született, Berta 1850-ben, Kornél pedig 1855-ben.
Görgei Artúr Klagenfurtban, 1856
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, Görgey család (P 295), F sorozat. Rajzok, képek, No. 6.
Berta konfirmációja miatt Görgei feleségét a két gyerekkel már 1863-ban visszaküldte Pestre, ahol az öccse, Görgei István a báty kifejezett kérésére az elsők között mutatta be őket a Bohus családnak. Bohusné lett a család egyik fő támasza az elkövetkező időszakban.
Görgei és Bohusné kapcsolata Világoson a Kossuth-levél emlékül adásával indult és különleges módon: gyerekeik házasságával zárult. Bohus László és Görgei Berta 1867. augusztus 19-én Viktringben keltek egybe. Két lányuk született, de sajnos a frigy nem bizonyult tartósnak, végül válással zárult.
Görgei Berta
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, Görgey család (P 295), F sorozat. Rajzok, képek, No. 61.
Bohus László és lánya, Elma
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, Görgey család (P 295), F sorozat. Rajzok, képek, No. 43.
Felvételek: Czikkelyné Nagy Erika (MNL OL)
2018. március 15-én Görgei Artúr születésének bicentenáriuma alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára különleges programokkal, és Görgei életét bemutató kamarakiállítással várja látogatóit. További részletek hamarosan honlapunkon és Facebook oldalunkon.
Új hozzászólás