A 2018. év mediévista könyvtermése

2019.01.29.
Ötödik alkalommal rendeztük meg a középkoros könyvbemutatót Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltárban, ezúttal az MNL Pest Megyei Levéltára épületében, 2018. december 18-án 17.00 órától. A helyszínváltásra azért volt szükség, mert a rendezvény az elmúlt években nagy sikerű könyvbörzévé alakult és a Bécsi kapu téri palota konferencia terme kicsinek bizonyult – idén megközelítőleg 100 látogató vett részt –, és a vári parkolás nehézségeit is sikerült kiküszöbölni a könyveket szállító kiadóknak kedvezve. A rendezvényt C. Tóth Norbert moderálta. Idei alkalommal egy tudományos előadás előzte meg a könyvbemutatót, Kovács Andrea zenetörténeti témában adott elő Egy titokzatos Mátyás-kori kézirat: A Futaki-Graduale címmel. Az izgalmas előadásra a 2018-ban indult „Középkori esték” sorozat keretében is került sor, az előadást vita követte.

Ezt követően Rácz György bemutatta a Merre járt Mátyás király? című  internetes alkalmazást, amely Hunyadi Mátyás és felesége, Aragóniai Beatrix tartózkodási helyeinek térképes megjelenítését tartalmazza. Összeállításához a téma tudományos szakkönyvét – Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458– [1476]–1490) Budapest, 2011. – használták fel, a publikált adattárat vitték térképre úgy, hogy a településekre kattintva megkapjuk az adat forrását, és a szakkönyv jegyzetszövegét is. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem munkatársai által készített alkalmazásban az egy-egy helyen való tartózkodást bizonyító oklevél (ha ilyen van) képe egy-két kattintással el is érhető a Collectio Diplomatica Hungarica online adatbázisából, illetve a Hungaricana közgyűjteményi portálról. A térkép egyik fő célja, hogy segítse a történelem (különösen a politikatörténet és hadtörténet) oktatását a középiskolákban, élményszerűvé tegye az ismeretszerzést, tudásbővítést. A tudományos publikációban közölt adatok ilyenfajta vizualizációja nem csak a kutatók számára nyújt kiváló segítséget, tájékozódást, hanem a Kárpát-medence településeinek lakói számára is izgalmas böngésző lehet, hogy megtudják, vajon járt-e – és ha igen, mikor – lakóhelyükön Mátyás király. Az alkalmazás a Magyarság Háza által koordinált Mátyás király Emlékév keretében valósult meg. A hagyományos, papíralapú könyvtermés mellett tehát az évértékelő a digitális alkalmazások felé is nyitott.

A rendezvény Szovák Kornél hagyományosnak mondható bibliográfiai értékelésével zárult. Az előadó elmondta, hogy a 2018. esztendő sem hagyott unatkozni bennünket, középkorkutatókat és a korszak iránt érdeklődőket: volt mit olvasnunk szomorú esős napokon. A – hangsúlyozottan nem teljes: még a tördelés reggelén is számos tétellel bővült – bibliográfiánk összesen hét különböző kategóriába sorolva 646 önálló tételt tartalmaz! A szerzői névmutatóban 508 nevet számolhattunk össze, e tekintetben azonban óvatosságra int két tényező: 1/ a külföldi, magyarra fordított szerzők is gazdagították a jegyzéket, 2/ olyan mesterek, mint Bónis György, Kubinyi András, Ördög Ferenc „holtukban” is szolgálták a szakterület gyarapodását. A sorozatmutató szerint – ebben persze benne foglaltatnak a folyóiratok is – 54 sorozat folytatódott a 2018. esztendőben, ezek életképesnek és hatékony publikációs fórumnak bizonyultak. A tartalmi-tárgyi kategóriák között első helyre újra csak a forráskiadványokat soroltuk: ezek „tiszta súlyban” mutatják, mennyit is gyarapodott a szakterület tudása 2018-ban: számuk 13 kötetre rúgott, oldalszámuk és kilóra mért súlyuk úgyszintén meggyőző – nem kis teljesítmény! A második kategória szorosan az első sarkát tapossa: a magyar nyelvű forrás- és szöveggyűjtemények nem csak az egyetemi oktatást és a művelt közönség igényeit szolgálják, egyszersmind eszközei a meglévő tudás folyamatos karbantartásának és korszerű formában történő közzétételének is: számuk 5 volt 2018-ban. Ki kell emelni a kézikönyvek fontos csoportját (5 db), ebből egy szerzettörténeti (Implom), egy magyar nyelvtörténeti (Kiss J- Pusztai), egy történeti földrajzi (Ördög F. posztumusz munkája) és végül kettő numizmatikai (Tóth Csabáék két Árpád-kori éremtára). Az önálló szerzői kötetek a tudósi aktivitás fokmérői, 30-an tudhattak magukénak ilyen munkát a tárgyév során. A 45 gyűjteményes és tanulmánykötet a tudományos diskurzus intenzitásának mutatója: konferenciákon és más személyes eszmecseréken kimunkált tanulmányok jelentek meg ezekben a szerkesztett kötetekben. A szerzői cikkek és tanulmányok a kutatók folyamatos érdeklődésének és munkálkodásának bizonyítékai. A számok önmagukban persze reprezentatívak, a tartalom azonban fontosabb. A bibliográfia tételei a tudományos közlés minden szintjére kiterjednek: tudományos igényű apparátussal felszerelt érvelő munkáktól az összefoglalásokon keresztül az ismertetésekig, kritikákig és az ismeretterjesztő munkákig: utóbbiak a tudományosság és a társadalmi igények szoros kapcsolatát mutatják. A bibliográfiában hangsúlyosan jelen vannak egyrészt a magyar tudományos régiók (Erdély, Felvidék, Horvátország, Szerbia, és természetesen az anyaország), másrészt a hazai műhelyek (budapesti és vidéki egyetemek, akadémiai intézetek és kutatócsoportok, más kutatóhelyek (könyvtárak, levéltárak stb.), harmadrészt az egyre rétegzettebb generációk a tapasztalt akadémikustól a fiatal pályakezdőig. Jó látni, hogy együttműködésük biztosítja az egyetemeken egyre lehetetlenebb körülmények közé kerülő tudományos utánpótlás-képzést. Az írások lefednek nagy tudományterületeket (történetkutatás, irodalomtörténet, nyelvtudomány, művészettörténet, régészet, néprajz, forrásnyelvi filológiák), valamint szűk szakterületeket (bizantinológia, germanisztika, romanisztika, ruszisztika, humanizmuskutatás, liturgiatörténet, egyháztörténet, egyetemtörténet, zenetörténet stb.). A produkció volumene más tudományterületekkel összehasonlítva komoly, súlya van az országos és nemzetközi tudományosságban, „nagyprojektekre” képes kapacitást mutat. Mindennek a létrejötte feltételezi egy önmagát állandóan értékelő, megszakítatlan diskurzust folytató és önazonosságát alakító tudományos közösség folyamatos munkálkodását, amely bármilyen irány felől közelítsen is tárgyához, egyaránt a középkori magyar múlt jobb, alaposabb és tárgyszerűbb megismerését szolgálja. Köszönet az alkotóknak!

fotók: Fuchs György

 

Utolsó frissítés:

2019.01.31.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges