Diplomatikai Levéltár (Mohács Előtti Gyűjtemény)

Q szekció

Évkör: (1000) 1109–1526
Terjedelem: 108 400 őrzési egység

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson az „Elhelyezés a levéltári struktúrában” gombra!

Kapcsolódó online adatbázis:
Oklevelek
 

Az Országos Levéltárnak két középkori gyűjteménye van: a Q szekció, a szűkebb értelemben vett Mohács előtti gyűjtemény őrzi az eredetiben az OL-ban található 1526 előtti okleveleket; az U szekción belül pedig a Diplomatikai Fényképgyűjteményben a hungarika-gyűjtés eredményeként mikrofilmen az OL-ba került, majd kinagyított, illetve digitális módon megszerzett középkori iratok fényképeit, digitális másolatait helyezték el. Vö. Borsa Iván, A Magyar Országos Levéltár középkori gyűjteményei (Erdélyi Múzeum 1996, 314–321).

A Mohács előtti gyűjtemény a Diplomatikai Levéltárból (DL), a középkori kódextöredékekből, a Diplomatikai Levéltárba még be nem sorolt másolatokból, továbbá az oklevelekhez készült különböző segédletekből áll. Nem sokkal a MOL létrehozatala (1874) után, Pauler Gyula főigazgatósága idején megindult a mohácsi csata napját (1526. augusztus 29.) megelőzően keletkezett, különböző fondokban megmaradt iratok különválasztása egy közös gyűjteménybe, a Magyar Országos Diplomatikai Levéltárba.  A gyűjtemény létrehozásának oka elsősorban az volt, hogy valamilyen módon rekonstruálni lehessen az elveszett középkori királyi és más, központi levéltárakat. Ezek ugyanis a mohácsi vészt követően szétszóródtak. A gyűjtemény létrehozása 1882-ben fejeződött be, ekkor mintegy 25 000 levéltári egységet tartalmazott. A XIX. század utolsó két évtizedében a MOL-ba érkezett viszonylag nagy számú levéltári fond miatt a XX. század elejére a gyűjtemény elérte a 39 000 darabot (DL számot). A Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztályának a MOL-lal történő egyesítésével (1934) a középkori dokumentumok száma nagymértékben megnövekedett. Ezekkel és az 1945 után a MOL-ba bekerülő családi levéltárak középkori okleveleivel együtt a gyűjtemény mára meghaladja a 108 000 darabot. Legkorábbi eredeti darabja Kálmán király 1109. évi oklevele, amely megőrizte I. (Szent) István király egyetlen hiteles és a többitől eltérően görög nyelven íródott oklevelének szövegét. A gyűjtemény nevezetes darabjai a törvények, királyi dekrétumok és az aranybullák, az aranypecséttel megerősített királyi oklevelek. A híres és kiemelkedő dokumentumok mellett a gyűjtemény túlnyomó részét a hiteleshelyek, a kancellária vagy a bíróságok által kibocsátott jogi tartalmú dokumentumok teszik ki. Nyelvük jórészt latin, kisebb részben német. A Diplomatikai Levéltár alapvető és nélkülözhetetlen forrásalapja a Kárpát-medence középkorára vonatkozó történeti kutatásoknak. Az értékes gyűjtemény állományvédelmi okokból eredetiben csak indokolt esetben kutatható, viszont a teljes DL gyűjtemény 2010 óta a teljesség igényével kutatható az interneten (Collectio Diplomatica Hungarica).

Tekintettel arra, hogy nagyon sok oklevél szövege részben vagy egészben nyomtatásban is megtalálható, a nyomtatásban megjelent okleveleket részben a Középkori Oklevéltárak, részben a  Forráskiadványok (MOL kiadványai II.) menüpont alatt gyűjtjük össze a Hungaricana közgyűjteményi portálon.