Az 1945 utáni munkáspártok iratai

M szekció

 

Évkör: 1945–1989 (2004)
Terjedelem: 1803,09 ifm

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson az „Elhelyezés a levéltári struktúrában” gombra!

 

Az MDP központi szervei

Az MSZMP központi szervei és a közvetlen alárendeltségükben működő pártszervek



 

A  Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesülésével 1948. június 12-én megalakított Magyar Dolgozók Pártja politikai célkitűzéseit és szervezeti felépítését tekintve a Magyar Kommunista Párt jogutódjának tekinthető, csupán a vezető testületek személyi összetétele változott meg a szociáldemokraták képviselőinek beválasztásával.

A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Szervezeti Szabályzata szerint a párt legfelsőbb szerve a Kongresszus, ill. a két tanácskozás közötti időben a Központi Vezetőség (KV). A KV jogkörét nagyrészt a tagjai közül választott Politikai Bizottság (PB) gyakorolta. Ennek következtében a párt legfelsőbb hatalmi szervévé ez a szűkebb bizottság vált, amelynek tagjai az osztályok vezetésének feladatát is ellátták.

Az MDP KV 1953. június 27-28-i ülésén megszüntették a Szervező Bizottságot és a főtitkári funkciót, továbbá első titkárt választottak. A Titkárságot, mint politikai vezető szervet felszámolták és helyére a KV titkáraiból álló, a PB-nek alárendelt új Titkárság került. Az új Titkárság az apparátus munkájának közvetlen irányítását kapta feladatul. Az MDP központi apparátusában szervezetileg meghatározott munkamegosztást kezdetben tizenhét, az ezt követő átszervezések után pedig kilenc osztály testesítette meg. Nevezetesen: Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, Agitációs és Propaganda Osztály, Káderosztály, Államgazdasági Osztály, Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztály, Adminisztratív Osztály, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály, Magyar Munkásmozgalmi Intézet.

Az 1956. október 23-i forradalom eseményeinek hatására az MDP KV 1956. október 28-án feloszlatta a PB-t, valamint a Titkárságot, és a párt vezetését a hattagú Elnökségre bízta. Kétnapos vita után elnökségi döntés alapján kimondták az MDP felszámolását és új párt megalakítását határozták el. Az Elnökség 1956. november 1-jén kelt felhívásában bejelentették a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását.

A második szovjet intervenció követően a Kádár János vezette csoport – a Szovjet Kommunista Párt vezetőivel való egyeztetés után – még Szolnokon megalakította az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságát (IIB). Budapestre visszatérve november 7-én huszonegy tagból álló Ideiglenes Központi Bizottságot (IKB) alakítottak, amely az új párt további szervezését irányította. 1957-ben véglegesítették a szervezetet (Kongresszus, Központi Bizottság, Politikai Bizottság stb.).

1989-ben történt az utolsó lényeges szervezeti változás: a PB helyett Politikai Intéző Bizottságot, míg operatív vezető testületként 4 tagú Elnökséget választottak.

Mind az MDP, mind az MSZMP időszakában a párt és állami tevékenység teljes összefonódása figyelhető meg. A párt közvetlenül közhatalmat gyakorolt.

Az állampárt utolsó, 1989. október 6-10. között megtartott XIV. Kongresszusán kimondták az MSZMP feloszlatását, és új pártként megalakult a Magyar Szocialista Párt.

A két párt szerveinek tevékenysége során keletkezett és megőrzésre érdemesített iratokat a központi pártarchívumban és az 1960-as évek elején a fővárosi és a megyei pártbizottságok mellett felállított pártarchívumokban helyezték el. Az iratkezelés során határozott különbséget tettek a párt tevékenysége során keletkezett és archívumba valónak minősített, illetve a „csak a napi munkához szükséges”, selejtezhető iratanyag között. A selejtezés a KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya, valamint a Párttörténeti Intézet által közösen készített „Mintajegyzék” alapján történt.

A központi archívum az 1948-ban alapított Párttörténeti Intézet szervezeti egységeként működött az MSZMP vezető testületeinek közvetlen felügyeletével.

Az archívumokba bekerülő iratanyag kezelése és kutatása egységes és részletes munkautasítások szerint történt. Mivel az archívumokat a párt belső hierarchiájának szerves részeként kezelték, ezért a művelődési tárca szakmai felügyelete nem terjedt ki rájuk. Az iratanyag rendszerezésében a proveniencia elve érvényesült. Fondon belül fondcsoport, később csoport elnevezéssel állagokat, ezen belül őrzési egységeket alakítottak ki.

Az iratanyag kezelésében és felügyeletében az 1990. évi rendszerváltozás után történt lényeges változás. Az 1991. évi LXXXIII. tv. állami tulajdonná nyilvánította a volt állampárt iratait. Ennek következtében az MDP és MSZMP központi, budapesti és Pest megyei iratai a Magyar Országos Levéltár, míg a többi megyei pártszerv iratai az illető megyei levéltár őrizetébe kerültek. A budapesti és Pest megyei pártiratokat külön rendelet alapján vette át az Országos Levéltár. Az utóbbiakat később a BFL, illetve a Pest Megyei Levéltár átvette.

 

 

 

Az MDP központi szervei

Évkör: 1946–1958
Terjedelem: 310,06 ifm

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson az „Elhelyezés a levéltári struktúrában” gombra!

Kapcsolódó online adatbázisok:
MDP jegyzőkönyvek
MDP Békés Megyei Bizottsága jegyzőkönyvei
MDP iratok a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban
MDP Pest Megyei Bizottságának jegyzőkönyvei
 

 

Az MDP működése során keletkezett iratanyagból viszonylag kevés maradt ránk. Az állagokra és ezen belül őrzési egységekre tagolódó fond anyaga többnyire a szervezeti felépítésnek megfelelő rendben fekszik.

A párt legfelső szervének, a Kongresszusnak iratanyaga elenyésző mennyiségben maradt fenn, de a kongresszusokon történtek a korabeli szerkesztett kiadványokból rekonstruálhatóak.

A kongresszuson megválasztott és átlagosan háromhavonta ülésező Központi Vezetőség volt hivatott arra, hogy a két kongresszus közötti időszakban a párt képviseletét és irányításának feladatát ellássa. Ennek ellenére a legfontosabb kérdésekben általában mégsem itt, hanem a tagjai közül megválasztott és elvileg a KV-nek alárendelt Politikai Bizottság ülésein döntöttek.

Az 1953 júniusáig politikai vezető testületként működő Titkárság tagjait szintén a KV választotta tagjai sorából. Ez a testület hetente tartott ülésein elsősorban a napi ügyeket tárgyalta, és döntéseit – jóváhagyás végett elvileg – a PB elé terjesztette. A PB és a Titkárság feladat és hatáskörét egyértelműen 1953 júniusában határozták meg, amikor a Titkárság, mint a PB alá rendelt szerv főleg a PB üléseinek előkészítésével, a pártapparátus irányításával és felügyeletével foglalkozott.

Szintén a KV által választott testület volt az 1953 júniusáig működő Szervező Bizottság is, amely hetente ülésezett, és a párt szervei és szervezetei munkájának közvetlen irányítását végezte.

A rendszeresen ülésező vezető szervek üléseiről általában szerkesztett, de számos esetben szó szerinti jegyzőkönyv is készült. Ezeket a jegyzőkönyveket a hozzájuk csatolt, a tárgyalt témákhoz készített előterjesztések egészítik ki.

A KV, a PB, a Titkárság és a Szervező Bizottság üléseiről napirendi mutató áll a kutatók rendelkezésére.

A fenti országos vezető szervek iratait a sorozatokba rendezett röpszavazások, a tagok között körözött iratok, az alsóbb pártszervek számára kiadott nyomtatott határozatok, információs anyagok egészítik ki.

Az MDP KV titkárainak iratai a titkárok neve alatt találhatóak. Ezek a viszonylag kis terjedelmű állagok a párt belső életére, illetve az irányító és ellenőrző tevékenységére nyújtanak értékes információkat.

A levéltárban az MDP bizottságok anyagát ülésenkénti, az osztályok iratait a szervezeti felépítésük szerinti rendben tárolják. Külön gyűjteményként kezelik a külföldön járt delegációk jelentéseit, az első és második ötéves tervre vonatkozó iratokat, valamint a párt- és állami funkcionáriusok beszédeit.

Külön is említésre méltó állag a Rákosi Mátyás titkári iratai; amely 6,30 fm terjedelemben az 1948–1956 közötti időszak egyik legértékesebb forrásanyaga.

Ezt az irategyüttest az alábbi nagyobb tematikai egységekre tagolták:

  1. Választott vezetőkkel kapcsolatos iratok – Rákosi Mátyás beszédei, külföldi útjairól készített jelentések, személyét érintő kinevezések, felmentések, testületi ülések anyaga. Központi Ellenőrző Bizottság (KEB), valamint a Központi Revíziós Bizottság tevékenységét tükröző iratok.
  2. Személyi ügyek – a párt- és állami vezetőkkel kapcsolatos bejelentések, vizsgálati eredmények, ÁVH jelentései, az Adminisztratív Osztály feljegyzései, KEB vizsgálatai és határozatai stb.
  3. A pártapparátussal, a párt gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok – a Központi Káderosztály értékelései a területi pártszervezetek káderhelyzetéről, tagdíj-megállapítások, kimutatások a párt bevételeiről, stb.
  4. Pártszervezés – jelentések a funkcionáriusok országos értekezleteiről, valamint a megyei ellenőrzések tapasztalatairól, a párttagság felülvizsgálatáról, új vezetők választásáról.
  5. Ideológia, propaganda, sajtó – a Központi Pártiskola, Magyar Munkásmozgalmi Intézet, Magyar Közvéleménykutató Intézet, Könyvkiadó Vállalat tevékenysége, napilapok, valamint a filmgyártás és rádió munkájáról készített feljegyzések, jelentések.
  6. Pártközi kapcsolatok – országok szerint ABC sorrendben.
  7. Szakszervezetek, tömegszervezetek jelentései, feljegyzései, káderügyek, választások, külföldi kapcsolatok, valamint a DISZ, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Vöröskereszt, Magyar Függetlenségi Népfront és az Országos Béketanács tevékenységéről készült beszámolók.
  8. Államhatalom és közigazgatás – az Országgyűlés, a Magyar Köztársaság Elnökének, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a főváros közigazgatásának munkájával foglalkozó iratok.
  9. Fegyveres testületek – a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a rendőrség és az ÁVH jelentései, feljegyzései.
  10. Külügyek – a Külügyminisztérium tevékenységét tükröző iratok.
  11. Népgazdaság – a Gazdasági Főtanács, az Állami Ellenőrzési Központ, az Országos Tervhivatal, a Közellátási Hivatal, Begyűjtési Minisztérium, továbbá a gazdasági szakminisztériumok jelentései, feljegyzései.
  12. Igazságügy – Különleges Bíróság felállítása, Közigazgatási Bíróság felszámolása, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogszabályok, iratok, a szakminisztérium felügyelete.
  13. Tudomány – a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységéről beszámolók, jelentések.
  14. Kultúra, közművelődés, oktatás – a Magyar Írószövetség, a VKM, a különböző egyetemek, színházak, iskolák munkájával kapcsolatos iratok.
  15. Egészségügy, szociálpolitika – a Népjóléti Minisztérium tevékenységét tükröző dokumentumok.
  16. Sport – kimutatások a versenyekre induló sportolókról, feljelentések, panaszok, kérelmek.
  17. Állam és egyház kapcsolata - az Állami Egyházügyi Hivatal jelentései, a különböző felekezetekre vonatkozó adatok, jelentések, valamint feljegyzések az egyházak elleni harc stratégiájáról.
  18. Pártok – a Független Kisgazdapártra, a Független Magyar Demokrata Pártra, a Nemzeti Parasztpártra és a Magyar Radikális Pártra vonatkozó iratok.
  19. Magánlevelek - bejelentések, kérelmek, panaszok.
  20. Gyűjtemény – Rákosi Mátyás beszédei, cikkei, nyilatkozatai és a róla készült fényképek.

A kutatók rendelkezésére álló kéziratos segédletek őrzési egység (dosszié) szintjén készültek.

Vissza a lap tetejére

 

Az MSZMP központi szervei és a közvetlen alárendeltségükben működő pártszervek

Évkör: (1945) 1956–1989 (2004)

Terjedelem: 1150,93 ifm

Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson az „Elhelyezés a levéltári struktúrában” gombra!

Kapcsolódó online adatbázisok:
MSZMP jegyzőkönyvek
MSZMP Békés Megyei Bizottsága Pártbizottsági- és Végrehajtó-bizottsági ülései
MSZMP Eger Városi Bizottságának jegyzőkönyvei
MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának jegyzőkönyvei
MSZMP Somogy Megyei Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

 

A levéltárban őrzött MSZMP iratanyag tagolódása híven követi a párt választott testületei és apparátusának szervezeti felépítését, illetve az abban történt változásokat. (Kivétel a KB munkabizottságai és az elméleti munkaközösségek anyaga, amelyek többnyire valamelyik osztály irataiban elhelyezve kerültek be az archívumba.) A párt vezető szerveinek iratanyagából átfogó képet kaphatunk annak hatalmi helyzetéről és tevékenységéről, az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyairól, valamint nemzetközi kapcsolatrendszeréről. A vezető testületi ülések jegyzőkönyvei, az előterjesztések, határozatok és állásfoglalások fontos adatokat szolgáltatnak az állami és társadalmi szervek, a közigazgatási, oktatási és kulturális intézmények, gazdasági egységek szervezeti felépítéséről és tevékenységéről.

A párt vezető szerveinek működését tükröző iratokat az alábbi állagokban őrzik:

  • kongresszusok, konferenciák,
  • az MSZMP KB (1957 júniusáig Ideiglenes KB) ülései,
  • az MSZMP KB Politikai Bizottság (1957 júniusáig Intéző Bizottság) ülései,
  • a Szervező Bizottság iratai,
  • a KB Titkárság iratai,
  • külön-külön állagot képeznek a röpszavazások, a körözött anyagok, a párt vezető testületei tagjai számára készült információk, a tájékoztatók, a Központi Revíziós Bizottság anyagai és a nyomtatott határozatok.

(A testületi döntések nagyobb része megjelent Az MSZMP határozatai és dokumentumai című ötkötetes kiadványban.)

Önálló állagot képeznek a KB mellett működő munkabizottságok közül a Gazdaságpolitikai Bizottság és az Agitációs és Propaganda Bizottság, az elméleti munkaközösségek közül a Közgazdasági Elméleti Munkaközösség, a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség és a Kultúrpolitikai Munkaközösség, valamint a Testnevelési és Sportbizottság iratai.

Név szerinti állagokat képeznek a KB-titkárok viszonylag csekély terjedelmű iratai.

Ezek közül a leginkább kutatott irategyüttes Kádár János titkárságának közel 14 fm terjedelmű (1956–1989) iratanyaga. Sajnos az igazán fontosnak mondható, érdemi iratok az anyag kisebbik részét alkotják. Ezek tematikailag a következő csoportokba sorolhatóak: értekezletekről, pártközi tárgyalásokról készített feljegyzések, emlékeztetők; a gazdasági és kulturális szervek tevékenységéről szóló tájékoztatók, jelentések; pártszervek, intézmények munkájával foglalkozó tájékoztatók; külföldi utakról készített jelentések; titkári referens feljegyzései. Bár ezen iratok között is gyakori a másolat, kivonat a testületi iratokból, néhány esetben viszont máshol fel nem lelhető információkat kaphat a kutató egy-egy feljegyzésből. Az iratanyag jelentősebb hányadát a levelezés képezi, amelyben panaszok, kérelmek, táviratok, válaszlevelek másolatai, meghívók, köszönőlevelek stb. találhatóak. Az irategyüttesben néhány tematikusan összeállított iratcsomó is előfordul. Például a kongresszusok előkészítésével, a pártrehabilitációval, a személyi kultusszal, az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos dokumentumok.

A KB apparátusának iratai az ország életének minden fontos területére tartalmaznak információkat:

  • A Párt- és Tömegszervezetek Osztálya iratanyaga fontos adatokat tartalmaz a párt belső szervezeti felépítésére, a párttagság összetételére a területi pártszervek és tömegszervezetek tevékenységére. Az MSZMP hatáskörébe tartozó funkciókat betöltők eredeti személyi anyagát az illetékes pártszervek ezen az osztályon őrizték. A pártarchívumba azoknak a hatásköri kádereknek az anyagát adták át, akik részt vettek az 1945 előtti munkásmozgalomban, 1945 után kiemelkedő közéleti tevékenységet végeztek, hosszú időn át voltak a párt- és az állami szervek tagjai, vezetői, valamint nyugdíjazásuk miatt kerültek ki a párthatáskörből. (1989-ben csak az ezt megelőző tíz évben kikerültek személyi anyagát adták át, a még ún. élő személyi anyagok nem kerültek be az archívumba.)
  • A KB Párt- és Tömegszervezeti Osztályán található kádernyilvántartásban a fenti szempontok alapján kiválogatott és begyűjtött személyi anyagok találhatók: az osztály kádernyilvántartásában szereplő, illetve belügyminisztériumi, valamint honvédelmi minisztériumi általános személyi anyagok és a területi pártbizottságoktól - a fenti szempontok alapján - begyűjtött személyi iratok. (Az egyes személyekre vonatkozó iratok mind mennyiségre, mind fajtára való tekintettel nagyon eltérőek. A káderanyag a személy előléptetésére, továbbképzésére, kitüntetésére, fegyelmijére stb. vonatkozó előterjesztéseket és határozatokat tartalmaz.)
  • Az Agitációs és Propaganda Osztály anyagában a belföldi és külföldi propaganda elméleti téziseiről és gyakorlati tevékenységéről, az ateista átnevelés módszertanáról, a politikai tanfolyamok tapasztalatairól, a hangulatjelentések tartalmáról találunk információkat. Továbbá a Kulturális Bizottság és az elméleti munkaközösségek, a sajtó, a rádió, a TV, valamint az osztály hatáskörébe tartozó szervek munkájáról nyerünk adatokat.
  • A nemzetgazdaság egyes területeivel, az ezekre vonatkozó gazdaságpolitika kidolgozásával és végrehajtásának megszervezésével és ellenőrzésével több osztály foglalkozott. Közülük talán a legfontosabb a Gazdaságpolitikai Osztály anyaga, mely alapján nyomon követhető az egész gazdaságot érintő döntések előkészítése, a gazdasági szervezetek működése, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulása.
  • A Gazdaságpolitikai Osztály anyaga alapján nyomon követhető az egész gazdaságot érintő döntések előkészítése, a gazdasági szervezetek . működése, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulása. Fontos adatokat találunk itt az ipartelepítésre, a kiemelt vállalatok gazdálkodására, a mezőgazdaság ár-, adó- és pénzügyi rendszerére, újításokra, környezetvédelemre stb.
  • Az oktatásügy, a kultúra, a művészetek, a tudományos élet, az egészségügy, a nemzetiségi kérdés elméleti és gyakorlati problémáival a Tudományos és Kulturális Osztály 1957–1963, a Tudományos és, Közöktatási Osztály 1964–1968, a Kulturális Osztály 1964–1966 valamint a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály 1967-től foglalkozott.
  • Az Adminisztratív (1967-től Közigazgatási és Adminisztratív) Osztály látta el a honvédelem, az állam- és közbiztonság, az igazságszolgáltatás, a tanácsi és államhatalmi, valamint államigazgatási szervek pártirányítását és ellenőrzését.
  • A Külügyi Osztály intézte az ún. testvérpártokkal való kapcsolattartás feladatait, a külképviseletek pártszerveinek irányítását, foglalkozott továbbá a külföldi ösztöndíjak, a hazánkban élő emigránsok ügyeivel stb.
  • A Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály (kezdetben Gazdasági Osztály) foglalkozott a pártszervek költségvetésévek, gazdálkodásával, ill. annak ellenőrzésével, a tagdíjfizetések rendszerének kialakításával, a nyilvántartások kezelésével, az apparátus státus- és bérhelyzetével, szociális kérdésekkel.
  • A KB Irodája feladatai közé tartozott a vezető szervek üléseinek előkészítése, azokról jegyzőkönyvek készítése, a határozatok, információk szétküldése stb. Itt találjuk a párt nemzetközi levelezésének anyagát, a KB-titkárok külföldi utazásaival kapcsolatos iratokat, az Iroda hatáskörébe tartozó párttagokról vezetett nyilvántartást.

A fentiekben ismertetett MSZMP iratanyagon kívül több egyéb önálló irategyüttes is itt található, amelyek létrehozói a következők: a KB Apparátusának Pártbizottsága és Szakszervezeti Bizottsága, Központi Ellenőrző Bizottság, Párttörténeti Intézet, Társadalomtudományi Intézet, Politikai Főiskola, Egyéves Titkárképző Szakosított Iskola, valamint a Belügy- és a Külügyminisztérium, ill. a Határőrség megyei jogú pártbizottsága.

A Központi Ellenőrző Bizottság iratanyagában találhatóak meg a párt Rehabilitációs Bizottságának iratai, a pártbüntetésekről készült nyilvántartások, statisztikák, továbbá a panaszügyek intézésével kapcsolatos levelezés, vizsgálati anyagok, valamint a KB pénzgazdálkodásával összefüggő vizsgálatok, jelentések.

Az iratanyagokban történő kutatást jelenleg a referensek által kezelt belső, raktári segédletek segítik.

Vissza a lap tetejére