Jelenlegi hely

Fogathajtó Világbajnokság Szilvásváradon

2021.08.11.
1984. augusztus 17-20 között megyénkben került megrendezésre a Wellcome Négyesfogathajtó Világbajnokság. A rangos eseménynek a lipicai lótenyésztés hazai fellegváraként ismert Szilvásvárad adott otthont, a verseny körülményeiről pedig több ránk maradt írott forrásban is olvashatunk.

A Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) 1969-ben ismerte el hivatalosan nemzetközi versenyágnak a lovassportok között a fogathajtást. Az első fogathajtó világbajnoki versenyt 1972-ben rendezték az NSZK-beli Münsterben. A magyar fogathajtók már 1930 óta rendszeresen szerepeltek Európa rangosabb versenyein, 1971-ben pedig Budapest volt a házigazdája az I. Hajtó Európa-bajnokságnak és a Hivatalos Nemzetközi Ugróversenynek. 1978 újabb mérföldkőnek számít a hazai lovassportok történetében. Ebben az évben Kecskeméten rendezték meg a IV. Fogathajtó Világbajnokságot, melyen négy magyar aranyérem is született.


Jelzet: MNL HML X.102. 13.

1984-ben ismét Magyarország kapta meg a Négyesfogathajtó VB rendezési jogát. A Rendező Bizottság és a Magyar Lovasszövetség ekkor már Kecskemét helyett Szilvásváradot jelölte ki a verseny színhelyéül. Az akkor 1800 főt számláló község jelentős állami támogatással sikeresen rendezte meg fennállásának legnagyobb eseményét.

A versenyt rendkívüli mértékű előkészületek előzték meg. A világbajnokság rendezését közvetlenül szolgáló mintegy 20 létesítmény építésén és felújításán a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint 30 külső kivitelező dolgozott. A lovaspálya teljes felújításon esett át, nézőtére ideiglenes dísztribünök felállításával 15 000 néző elhelyezésére lett alkalmas. Ezen túl korszerűsítették a helyi istállókat, melyekben a rendezvény alatt összesen 235 fogatlovat helyeztek el, köztük nagyszámban a 400 éves múltra visszatekintő fajtákkal.


Jelzet: MNL HML X.102. 13.

Szilvásvárad és Eger vásárokkal, kiállításokkal, zenés-táncos műsorokkal, illetve különféle kulturális programokkal várta az idelátogatókat. A helyi boltok a VB négy napjára meghosszabbították nyitvatartási idejüket, a Magyar Posta pedig a verseny idején alkalmi bélyeget bocsátott ki.


Jelzet: MNL HML X.102. 13.

A bajnokságon 12 nemzet színeiben összesen 45 hajtó mérte össze felkészültségét és tudását. Az Amerikai Egyesült Államokból 4, Angliából 5, Ausztriából 1, Csehszlovákiából 5, Dániából 1. Hollandiából 5, Jugoszláviából 1, Lengyelországból 5, a Német Szövetségi Köztársaságból 5, Svájcból 2, Svédországból 4 fogat, illetve élve a Nemzetközi Lovasszövetség adta lehetőséggel 9 magyar hajtó képviselte hazánkat.

 

A korabeli szabályoknak megfelelően az első versenyszám két részből állt: az egyik a bemutatás, a másik a díjhajtás. A bemutatás során a fogatok tisztaságát, eredetiségét, szépségét pontozták a versenybírók. Ezt a versenyszámot az előzetes várakozásoknak megfelelően II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg nyerte, aki 1969 óta töltötte be a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöki tisztjét.

 

A VB harmadik napján került sor a fogathajtás legnehezebb, egyben leglátványosabb versenyszámára, mely a maratoni akadályhajtás volt. A csaknem 24 km hosszú maratonpálya egyes akadályai egy-egy korábbi fogathajtó világbajnokság színhelyére utaltak, emellett a készítők törekedtek rá, hogy mindegyik saját jellegzetességgel, történettel bírjon. Ennek megfelelően az akadályok az alábbi neveket kapták:

  • „Vízhajtásos fűrészüzem” (Münster 1972)
  • „Hegyi juhkarám” (Frauenfeld (1974)
  • „Erdei faszénégető” (Apeldoorn 1976)
  • „Vadetető” (Kecskemét 1978)
  • „Erdei famegmunkáló” (Windsor 1980)
  • „Hegyi mészégető” (Apeldoorn 1982)
  • „Szilvásvárad az egyetemes fogatkultúráért” (Szilvásvárad 1984)

A maratonpályán bemutatott bravúros hajtások mellett az akadályba beszorult, felborult fogatok látványa is fokozta az izgalmakat. A versenyszámot végül két magyar hajtó, Bárdos György és Juhász László nyerte holtversenyben. Becslések szerint közel 50 ezer néző izgulta végig a futamot.


A magyar fogathajtók bemutatása a világbajnokság hivatalos programfüzetében
Jelzet: MNL HML X.102. 13.

Hatalmas érdeklődés övezte a bajnokság negyedik napján induló, mindent eldöntő versenyszámát az akadályhajtást is. A versenyzőknek ekkor egy 700 méter hosszú, 20 akadállyal ellátott pályán kellett eredményesen hajtani. Az izgalmakban bővelkedő versenyszámban végül Juhász Lászlónak sikerült alapidőn belül és hibátlanul teljesíteni a feladatot, aki az újabb arannyal a világbajnoki címet is elnyerte. Az egyéni versenyben Bárdos György ezüst-, Bálint Mihály pedig bronzérmet szerzett, mely teljesítményükkel ők is hozzájárultak, hogy a VII. Fogathajtó Világbajnokság csapatversenyében Magyarország az első helyen végezzen.


Közzétette:

Somoskői Viktor
levéltáros

 

Felhasznált források:

MNL HML X.102. Mátra-Eger Nyugatbükki Intézőbizottság iratai.
13. VII. Fogathajtó VB. Szilvásvárad iratai

MNL HML XXIII.1098.b. Szilvásvárad Községi Tanács iratai. Általános közigazgatási iratok.
599/1984 Lovaspályán lévő zsűri torony építési engedélye

MNL HML XXXV.22.o. Az MSZMP Heves Megyei Bizottságának iratai. Gazdaságpolitikai Osztály iratai.
15. csop. 62. öe. A Fogathajtó Világbajnokságra vonatkozó iratok

 

Felhasznált irodalom:

Népújság 35. évfolyam 1984.08.17. 193. szám
Várady Jenő dr.: Aranyúton. A magyar fogathajtás története. [Budapest] [1999]

 

 

Utolsó frissítés:

2021.08.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges