Jelenlegi hely

45. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok

2018. november 13–14.
2019.08.10.
A 45. alkalommal megrendezésre kerülő Levéltári Napok rendezvényének témájául a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár ezúttal némileg rendhagyó témát választott. A szórakozás, a színház, a bálok, a fürdők, a sörfogyasztás témái köré épülő kétnapos konferencia nemcsak tartalmas, hanem szórakoztató programot is kínált az érdeklődőknek.

A tanácskozás első napját Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezt követően Debrecen városa részéről Mazsu János tanácsos köszöntötte a résztvevőket, és a cívisváros elképzeléseit ismertette a településen működő közgyűjtemények szorosabb együttműködésének elősegítéséről. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese a levéltárak funkcióinak fokozatos bővülését vázolta fel üdvözlő beszédében; Szendiné Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója pedig egy megújuló energiákra támaszkodó új levéltár építésének elképzelésével köszöntötte az érdeklődőket.

A „Pro Archivo” emléklapok átadása, valamint a „Honismereti Pályázat 2018” eredményhirdetése után a rendezvény már megszokott „Barangolások” című rovatában a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum mutatkozott be, Török Róbert muzeológus–igazgatóhelyettes prezentációjában.

A konferencia szakmai részét Szendiné Orvos Erzsébet (főlevéltáros–igazgató, MNL HBML) Csárdák és vendégfogadók Debrecen környékén a 18–19. században című előadása nyitotta, amelyből a hallgatóság megismerhette a Debrecent gyűrűszerűen körülvevő csárdák belső felépítésének, külső tartozékainak jellemzőit, a fogadók funkcióit és sajátos szokásait.

Kovács Ilona (főlevéltáros, MNL HBML) Téli örömök Debrecenben a századforduló idején címmel tartott előadása a századfordulós Debrecen báli szezonjainak részleteit, a táncokat és táncrendeket, a báli viseleteket, a korabeli fiatalok ismerkedési praktikáit mutatta be.

A cívisváros színháztörténetének 220 éves múltját vázolta fel Tóth Ágnes (főlevéltáros, MNL HBML) Életképek a debreceni színjátszás történetéből című előadásában, amelyben a színháztörténeti fejezetek váltakoztak érdekes adalékokkal, „sztorikkal”: többek közt említésre került Petőfi Sándor, Blaha Lujza vagy Honthy Hanna debreceni színészmúltja is.

Vékonyné Kovács Gabriella (levéltári-könyvtáros, MNL HBML) az Egyletek működése és társasági élete a két világháború között című előadásában a korabeli társadalmi szervezetek irattípusait és azok forrásértékét tekintette át, majd sorra vette a kaszinóknak, az olvasóköröknek, a szakmai egyesületeknek és a dalárdáknak a társas együttlétben, művelődésben és kulturált szórakozásban betöltött szerepét.

Egy új korszak megváltozott szórakozási formáit ismertette Kovács Gergely (levéltáros, MNL HBML) a Szórakozás a Rákosi-korban című előadásában. Azét a korszakét, ahol a személyi kultusz behatárolta a szórakozást, ahol sorvadásnak indultak a hagyományos ünnepek, és újak kezdtek gyökeret verni.

Varjasi Imre (fióklevéltár-vezető, MNL HBML HbFl) a Szórakozás, művelődés a Kádár-korszak idején című előadásában a popzenétől a cenzúrán keresztül, a klubmozgalmon át az amatőrfilmesek világáig vizsgálta a híres–hírhedt „tilt–tűr–támogat” művelődéspolitika kategóriáinak érvényesülését, az állambiztonsági szolgálatok munkáján keresztül.

A rendezvény első napjának záró előadását Sörfőzés és sörfogyasztás Debrecenben és a Hajdúságban a 18–19. században címmel tartotta Katona Csaba (történész, MTA BTK TTI), aki a bajor sörtisztasági törvénytől vezette le a sörgyártás vázlatos történetét, rátérve annak hajdúsági múltjára, amit a sörfőzésre kivetett helyi adók megléte és a sörfőzők céhei is jeleznek.

A Prost Heidelberg! A heidelbergi sörfőzők és sörözők című sörtörténeti kiállítást Szikla Gergő (főlevéltáros–igazgatóhelyettes, MNL HBML) vezette fel humoros áltörténelmi előadásában. A kiállítás megtekintése után a Bocskai Freedom Hajdúnánási Kézműves Sörfőzde termékeinek kóstolására is sor került.

 

 

A konferencia második napjának ezúttal a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár adott otthont. Szendiné Orvos Erzsébet köszöntőjében vezette fel a nap témáját, a fürdőélet megyei múltjának bemutatását. Szavai után Koticsné Magyari Márta (etnográfus–muzeológus, Déri Múzeum) A konyári Sóstófürdő története című előadásában ismertette a megye legrégebbi gyógyfürdőjének múltját, a fürdő eredetmondájától kezdve annak kiépüléséig, majd megszűnéséig.

Szálkai Tamás (főlevéltáros, MNL HBML) A hajdúszoboszlói fürdő a két világháború között címet viselő előadása a megye országhatárokon túl is híres fürdője kiépülésének és működésének korai szakaszát ismertette attól kezdve, hogy Pávai Vajna Ferenc geológus az alföldi kisvárosba, Hajdúszoboszlóra érkezve meglátta a nagy lehetőséget a feltörő hévizek hasznosításában.

A strandfürdő fejlődésének történetét folytatta Nagy István (történész–muzeológus, Bocskai István Múzeum), aki A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő története 1945-1990 között címmel a fürdő háború utáni újranyitását és három fejlesztési tervének megvalósulását mutatta be.

Katona Csaba történész a Hajdúsági és debreceni fürdővendégek a 19. századi Balatonfüreden című előadásában rávilágított arra, hogy a 19. század második felében virágkorát élő, fürdő- és ivókúrára alapozó füredi gyógyfürdőt – a távolsághoz és a nem túl jó közlekedési viszonyokhoz képest – a Hajdúság és Debrecen polgárosult rétegei is viszonylag szép számmal látogatták.

A debreceni fürdők kétszáz éve címmel tartott előadást Papp József helytörténet-kutató. Az első kádas fürdő építésének bemutatásától a belvárosban létesített fürdőházakig, a határbeli sziksós fürdő ismertetésétől a modern strandfürdő kiépüléséig és a város távlati terveinek felvázolásáig vezetett a debreceni fürdők történetének bemutatása.

A hajdúvárosok fürdőélete bemutatására vállalkozott Husvéth András (főlevéltáros, MNL HBML HbFl), aki a hajdúvárosok 19. század végén meginduló kádas „parasztfürdői” mindennapjainak felvázolását Hajdúnánás egykori fürdőinek példáján keresztül ismertette, majd a város modern strandfürdőjének létrehozását, fejlesztését mutatta be.

Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára az elmúlt évektől eltérően, idén könnyedebb témára fókuszált, a 45. Levéltári Napok rendezvénye azonban bizonyította, hogy a hétköznapok története is meghatározza egy közösség múltját, identitását, és a tartalmas előadások érdekes és szórakoztató programot nyújthatnak minden érdeklődőnek.

 

Husvéth András

 

 

Utolsó frissítés:

2019.08.13.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges