MNL CSML Szentes

 

6600 Szentes, Kossuth tér 1.

Tel./fax: (63) 562-425, 562-426

E-mail: szentes.csml@mnl.gov.hu (link sends e-mail)

Csongrád vármegye, a megszűnt szentesi járás és Szentes város iratanyagát őrzi.

 
A Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltárának elődei: Csongrád vármegye és Szentes város levéltárai. Ezek közül történeti anyaga alapján a legnagyobb és legértékesebb Csongrád Vármegye Levéltára. Tartalmazza mindazokat az iratokat, amelyek Csongrád vármegyének a török uralom utáni újjászervezése és az új területi beosztású megye tanácsának 1950. évi megalakulása között eltelt két és fél évszázad alatt keletkeztek, és sok hányattatás után fennmaradtak.
 
Csongrád vármegye középkori levéltára Fülek 1682. évi ostroma alkalmával megsemmisült. Az 1723-ban újjászervezett megye levéltárába elsőként azok az iratok kerültek, amelyeket a szegedi kamarai hivatal prefektusa adott át az első nemesi közgyűlésen. A következő fél évszázadban keletkezett iratokat a Szegeden bérelt megyeházán őrizték, az intézkedést igénylő aktákat pedig a tisztviselők maguknál tartották. A váltakozó színhelyű megyei köz- és kisgyűlésekre, valamint a törvényszéki tárgyalásokra szekérderékban, ládába zárva szállították az iratokat. Ez az állapot 1767-ig tartott, ekkor a vármegye és levéltára a kijelölt új megyeszékhelyre, Szegvárra költözött. 1786-ban Szegvár lett az egyesített Békés-, Csanád- és Csongrád megyék székhelye is. 1790-ben - a vármegyék és Szeged önállóságának visszaállításakor - az iratokat törvényhatóságonként szétválogatták. 1794-ben a vármegye tiszteletdíjas levéltárosra bízta az iratok rendezését és segédletekkel való ellátását, 1809-től pedig állandó levéltárnokot alkalmazott.
 
A megyei levéltárat 1858-ban átszállították Szegedre, és egyesítették a megyefőnöki irattárral. 1861 áprilisában visszaköltöztették Szegvárra, a vármegye ősi székhelyére. 1878-ban Szentest jelölték ki a megye székhelyévé. Az új, szentesi vármegyeház elkészülte után - 1884-ben - Csongrád vármegye levéltára a mai, végleges helyére került. Csongrád vármegye levéltára lezárt levéltár, 111 fondból áll, terjedelme 841,63 fm, valamennyi fondja középszinten rendezett, az előírt segédletekkel ellátott. Részletes ismertetője 1986-ban Barta László, Labádi Lajos és Takács Edit közös munkájaként nyomtatásban is megjelent Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 címmel (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai - Segédletek II.).
 
Szentes város korai levéltáráról keveset tudunk. Egy 1332-ből származó oklevél templomos faluként, egy másik, 1564-ben már mezővárosként (oppidumként) említi a települést, tehát feltételezhetően volt szervezett helyi önkormányzata, s így az írásbeli ügyintézési gyakorlat is kialakulhatott. A török idők pusztításait a korai levéltár anyaga aligha vészelte át, s ha mégis, akkor az valószínűleg az 1760. évi nagy tűzvész alkalmával - amelynek a régi városháza is áldozatul esett - megsemmisült. A városi levéltár legkorábbi fennmaradt irata egy 1703-ban kelt, II. Rákóczi Ferenc fejedelemtől származó protekcionális oklevél (védlevél). A folyamatosnak tekinthető nyilvántartások az 1720. évvel kezdődnek. A levéltár rendkívül értékes részét képezik a tanácsülési jegyzőkönyvek, amelyek 1740-től találhatók meg. A hozzájuk tartozó iratok kezdő éve1762. A korai időkben önálló levéltárnoki tisztség nem volt; a régi iratok őrzése, rendezése a mindenkori városi jegyző (notarius) feladatai közé tartozott.
 
A városi levéltárnoki tisztség első említésére az 1837 őszén kidolgozott városi szervezési szabályrendeletben került sor. A régi iratok rendezésének ügye 1839-től folyamatosan napirenden volt, de megfelelő személyi és anyagi feltételek hiánya miatt csak 1852 végére fejeződött be. A feladattal megbízott Farkas Lajos nemcsak rendezte a városi levéltár anyagát, hanem repertóriumot és regestrumokat is készített az iratokhoz. Rendkívül gondos, szakszerű munkát végzett, az általa készített segédletek napjainkban is kiválóan használhatók.
 
A városi tanács 1853 januárjában - a kialakított rend megőrzése és a nyilvántartások folyamatos vezetésének biztosítása érdekében - függetlenített levéltárnoki állást rendszeresített, ennek ellenére többször előfordult, hogy a tisztséget nem töltötték be, ezáltal a levéltárosi teendőket "kapcsolt" munkakörben valamelyik jegyző végezte. A községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc. alapján kidolgozott városi szabályrendelet külön fejezetben foglalkozott a levéltárnok feladataival, aki ettől kezdve önálló tisztségként teljesítette azokat. Az I. és a II. világháború idején a városi levéltárat károsodás nem érte. A levéltárakról szóló 1950: XXIX. sz. törvényerejű rendelet értelmében - amely intézkedett a megyei, városi és községi levéltárak megszűnéséről és állami kezelésbe vételéről - a Szentes városi levéltár önállósága megszűnt; a Csongrád Megyei Közlevéltár szerves részévé vált.
 
Szentes város levéltára ma lezárt levéltár, 57 fondja 359,88 folyóméter iratot tartalmaz. Valamennyi fond középszinten rendezett, és az előírt segédletek mindegyikével rendelkezik. A levéltár teljes anyagát ismertető kiadvány Barta László és Labádi Lajos közös munkájaként - Szentes Város Levéltára 1703-1950 címmel - 1995-ben jelent meg (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai - Segédletek V.).
 
A levéltárak 1950-ben történt államosításakor Csongrád megyében két állami levéltárat hoztak létre Szeged, illetve Szentes székhellyel. A Szentesi Állami Levéltár gyűjtőterületéhez tartoztak Szentesen kívül Hódmezővásárhely, Csongrád és a megye északi felében lévő községek. A következő években a levéltár begyűjtötte a felügyelete alá tartozó városok, községek, üzemek, intézmények stb. történeti értékű iratait. Az 1950-es évek végére valamennyi fondról elkészültek az alapleltárak, majd az 1960-as években a fondtörzslapok. A levéltár kezelésében lévő anyag fondjegyzéke 1966-ban jelent meg. A 2045/1967. sz. kormányhatározat szerint a területi állami levéltárakat 1968. január 1-jétől a megyei tanácsok vették át. Az átszervezéssel a szentesi levéltár új neve Csongrád Megyei 2. sz. Levéltár lett. A Csongrád Megyei Tanács VB 1973. január 1-jétől egy levéltári igazgatóságot szervezett Szeged székhellyel. Ennek következtében a szentesi levéltár a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára elnevezést kapta. Az átszervezéskor leválasztották a hódmezővásárhelyi iratokat és azok nyilvántartásait, a levéltár gyűjtő- és felügyeleti területe, valamint iratanyaga egyebekben nem változott. A Csongrád Városi Levéltár 2001-ig szervezetileg a szentesi levéltár részlegeként működött; 2002. január 1-től önálló fióklevéltárrá vált.
 
A Szentesen nyilvántartott és őrzött iratanyag jelenleg összesen 553 fondból, 796 állagból áll; terjedelme 2964 iratfolyóméter. Figyelmet érdemelnek a levéltár értékes gyűjteményei: a Térképtár (850 db), a Tervtár (730 db), a Plakátgyűjtemény (6500 db), a Fotótár (7760 db), a Mikrofilmtár (240 tekercs, 125.000 felvétel). A közel 13 ezer kötetes szakkönyvtárában megtalálhatók a környék régi újságjai, helytörténeti kiadványai, valamint a legfontosabb történelmi szakfolyóiratok, statisztikai kiadványok. A megye és a város történetét bemutató állandó kiállítása.