MNL CSML Makó

 

6900 Makó, Széchenyi tér 6.

Tel.: (62) 211-145

E-mail: mako.csml@mnl.gov.hu

A város és a volt makói járás iratait őrzi.

Munkatársaink:

Urbancsok Zsolt - főlevéltáros - urbancsok.zsolt@mnl.gov.hu
Vizi Dávid Máté - levéltári kezelő, megyei tagintézmény szerkesztő - vizi.david.mate@mnl.gov.hu
Sepsei Sándor - levéltári kezelő - 
sepsei.sandor@mnl.gov.hu

 

Makó város korai levéltáráról semmit sem tudunk. A Mohács előtti kis földesúri falu írásbeliségének nyoma nem maradt, földesurainak családi levéltárai is eltűntek a történelem viharaiban. A régészeti leletek mellett mindössze néhány térkép és jogbiztosító oklevél utal a marosi átkelőhely melletti Velnök, majd Makófalva létére.
A török korban faluból mezővárossá fejlődő Makó feltehetően már számottevő iratanyaga sem vészelte át a meg-megújuló háborúkat. Levéltári adatokat csak a török defterek és a királyi Magyarországon, vagy Erdélyben kiállított földesúri adománylevelek szolgáltatnak a történészek számára.
 
A török uralom vége felé jelentkezett a királyi kamaránál Makóra támasztott földesúri igényével Balog Miklós csanádi püspök. Az 1682-ben kelt elutasító kamarai válasz a makói levéltár mind a mai napig megőrzött legkorábbi irata. Ez az egyetlen dokumentum, amely túlélte az 1686-os tatár pusztítást. A következő, 1699-ben keltezett kamarai oklevél is méltán féltve őrzött kincse volt a századfordulón letelepülő makóiaknak, hiszen szabad földfoglalást, négy évi adómentességet és királyi szabados jogállást biztosított.
 
Kiemelkedő történeti értékű II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Gyöngyösön kelt magyar nyelvű oltalomlevele, amely a kuruc csapatok sarcolásaitól mentesítette a várost. Az első úrbéri szerződés 1719-ből való.
A makói levéltár legszebb oklevele III. Károly 1724-ben kelt díszes vásártartási engedélye, amely fém védő tokjában vészelte át az évszázadokat.
 
A legértékesebb dokumentumokat - Makó városát régi időktől érdeklő fontosabb iratok - címen külön kezelték, óvták, így a későbbi tűzvészeket, árvizeket és selejtezéseket is túlélték.
 
A számadási iratok 1725-től, a rovatos összeírások 1740-től, a ta­nács­ülé­si jegyzőkönyvek 1784-től maradtak folyamatosan fenn. Kuriózum a II. József-féle kataszteri földmérés iratanyaga (1784-1789).
 
Az első  "levéltár" az 1719-ben épült városházán volt, ahol kezdetben a bíró, a notarius (jegyző) és egy-két esküdt alkotta az elöljáróságot. A mű­ködésük során keletkező, valamint a tanácshoz érkező iratokat a notarius egy - téka forma archívumban - gyűjtötte. Az adónyilvántartásoknak külön ládát szereztek be.
 
1821-ben árvíz pusztított Makón, a folyóhoz közeli városháza hetekig vízben állt. A korábbi tűzvészek kisebb pusztításai után feltehetően ekkor semmisült meg a legtöbb levéltári anyag.
 
1859-re készült el az új, közel száz évig funkcionáló városháza. Külön levéltár kialakításáról a rendezett tanácsú város közgyűlése határozott 1876-ban. Harsányi Sándor levéltáros vette át az anyagot a jegyzőtől, majd a napi kiadmányozási munka mellett megkezdődött az iratkezelés.
 
 
1876-1909 között az iratokat átválogatták, 1897-ben és 1914-ben na­gyobb selejtezést végeztek. A segédletkészítésben a feudális kori tanácsülési jegyzőkönyvekhez készített mutató említésre méltó. 1918-ban azt ter­vezték, hogy a felgyülemlett iratokat a városháza padlásán egy kerítéssel elzárható részen helyezik el, de erre a tűzveszély miatt nem került sor. 1929-ben a zsúfoltság enyhítésére az adóhivatal iratai mégis a pad­lás­ra kerültek. Rácz Sándor levéltáros egy ablak nélküli szobában dolgozott, szem- és izületi bántalmaknak kitéve.
1940-ben került a levéltár jelenlegi helyére, a városháza új szárnyépületébe. A bebútorozáshoz húszezer pengő államsegélyt kértek, addig a levéltári anyag egy része halomba rakva hevert a földön.
 
1947-ben országos felmérés készült a levéltárakról. Ebből megtudhatjuk, hogy Makón a világháború alatt a kb. 600 folyóméter iratanyag vé­del­mére semmi intézkedés nem történt, de veszteség nem érte. A levéltár dotációt nem kap, 1946 óta nincs levéltáros, a teendőket napi két órában Veszelinov György irodatiszt látja el. 1948-49-ben, részben papírgyűjtés címén,8420 kg iratanyagot selej­tez­tek, főleg árvaszéki, adóhivatali és községi bírói iratokat.
 
Az 1950: XXIX. törvényerejű rendelet állami kezelésbe vonta a levél­tá­rakat. A makói a szegedi állami levéltár kirendeltsége lett. 1960-ig nincs személyzete, ekkor Nagy Sándort levéltári őrként alkalmaz­zák. Ké­sőbb levéltári kezelőként, majd főelőadóként dolgozik nyugdíjazásáig (1974). Tevékenysége idején készültek az első alapleltárak és raktári jegyzékek. Az 1966-os megyei fondjegyzék makói része is az Ő rendező munkájának eredményeként készülhetett el.
 
 
Az 1969: XXVII. törvény az állami levéltárakat tanácsi levéltárakká minősítette át. A makói a Csongrád Megyei 1. számú Levéltár (Szeged) részlege, majd a Csongrád Megyei Levéltár Fióklevéltára lett. Levéltárunk kb. 1850 folyóméternyi iratot őriz. 1975-ben kezdődött a városi fondok középszintű rendezése a továbbra is egy személyes levéltárban. 1982-től Vígh Zoltán igazgató mellett Gilicze János, majd Sztraka Erzsébet levéltári kezelők is bekapcsolódtak a munkába. Az iratok dobozba kerültek, áttekintő raktári jegyzékek és fond­történetek készültek, s az elhelyezési viszonyok is jelentősen javultak. 
 

Szirbik Miklós kutatóterem
 
A makói levéltár 2016. év elején kb. 2,020 folyóméternyi iratot őriz.