XXIII. 8. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai 1950–1990

8,80 ifm

Az 1950. évi I. törvény 17. § (1) bek. alapján: „A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedő szervei a vb-k, amelyeket a helyi tanácsok tagjaik sorából választanak. (Alkotmány 33. §)". Az első tanácsülés feladatául rendelte a törvény a bizottság felállítását. A vb tagjainak megválasztását és esetleges visszahívását a megyei tanácsok esetében a Minisztertanács jóváhagyásával lehetett megvalósítani. A tanács tagjai közül választott testület a tanács megbízásának lejárta után is folytatta működését, mindaddig, amíg az új tanácstestület megalakult, és megválasztotta az új vb-t.

A fentiekből következően a testület kettős alárendeltségben működött. Egyrészt felelősséggel tartozott az őt megválasztó tanácstestületnek, másrészt a szakmai irányítást ellátó belügyminiszternek, majd a Minisztertanácsnak. A 37/1953. (VII. 23.) MT sz. rendelet megszüntette a belügyminiszternek a tanácsok felett gyakorolt főfelügyeleti jogát, amelyet ezután a Minisztertanács gyakorolt az erre a célra létrehozott hivatali apparátus útján. A főfelügyeleti jogosítványhoz tartozott az ideiglenes vb kijelölése, ha az Elnöki Tanács a tanácsot alkotmánysértő működése miatt feloszlatta. Az első tanácstörvény a vb-t általános helyettesítő jogkörrel ruházta fel, ami azt jelentette, hogy ha a tanács nem ülésezett, feladatkörét a vb gyakorolta (29. § [1]). Ez meglehetősen széles döntési jogkört biztosított számára, ami gyakorlatilag a tanácstestület háttérbe szorulását eredményezte. E helyettesítő jogkört azonban nem gyakorolhatta a tanács kizárólagos döntési jogosítványait illetően. Saját feladatait képezte a tanácsülések előkészítése, napirendjének összeállítása, a tanácsi szabályrendeletek tervezeteinek összeállítása a tanácsülés számára, az alsó fokú tanácsok szabályrendeleteinek jóváhagyása, a saját hivatali szervezetének létrehozására javaslattétel az azt jóváhagyó Minisztertanácsnak, a hivatali szervezet alkalmazottaival kapcsolatos jogosítványok gyakorlása, másodfokú hatóság a szakosztályok, és az alsó fokú tanácsok döntéseivel kapcsolatban. A vb hatáskörében egyesültek mindazok a feladatok, amelyeket korábban a polgári kori közigazgatás keretében az állami hatóságok helyi szervei láttak el. A szakigazgatási feladatokat a bizottság által szervezett szakosztályok látták el, de az első tanácstörvény érvényességi ideje alatt hatósági jogkör nélkül. Minden intézkedést, hatósági határozatot a vb nevében hoztak. A „demokratikus centralizmus" elvének érvényesítésével a korabeli politikai célok direkt megvalósítására törekedett az akkori államhatalom.

A testület tagjainak számát is a törvény alapján a 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet határozta meg, a megyei tanácsok esetében 11–19 fő között. Békés megyében az 1950. június 15-i alakuló ülésen 13 tagú vb-t alakítottak. A testület titkos szavazással választotta meg a tisztségviselőket: az elnök Blahut János, elnökhelyettesek Szabó János volt alispán, Szentiványi Sándor SZÖVOSZ termelési felelős, a titkár Laukó György volt megyei főjegyző lett. (Megjegyzendő: 1948, a pártegyesülés óta a megyei testületekbe, azok élére is az MDP akaratának megfelelően kerültek emberek.)

A testület köteles volt munkájáról a tanácsnak beszámolni, de döntései felett a Minisztertanácsnak, szakterületeket érintő ügyekben a szakminisztériumoknak is voltak

felügyeleti jogosítványai. A testület működésének rendjét, üléseinek gyakoriságát, az üléseken való részvétel szabályait ugyancsak a fenti rendelet határozta meg.

Az 1954. évi X. törvény a tanácsokról (a második tanácstörvény) 31. § (1) szerint „A vb a tanács általános hatáskörű végrehajtó és rendelkező szerve. A vb a tanács által saját tagjai sorából választott testületi szerv, amelyet egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a Minisztertanács és a felettes vb-k irányítanak." Tagjainak száma a megyei tanácsoknál 11–17 fő között lehetett.

A törvény szövegéből kikerült az általános helyettesítő jogkör, ezzel a tanácstestületek súlya és jelentősége növekedett. A kettős alárendeltség továbbra is fennállt. A második tanácstörvény az előzőnél bővebben fejti ki mind a tanács, mind a vb feladatait, működésére vonatkozó előírásokat. Az 53. § (2) bek. önálló hatósági jogkörrel ruházta fel a szakigazgatási szerveket, azaz a vb szakosztályait. A feladatok részletezését a 1099/1954. (XI. 28.) MT sz. határozat adta meg. Eszerint a testületnek feladatai voltak a tanács működésével kapcsolatban (előkészítés, a határozatok végrehajtása stb.), saját szervezetével és működésével összefüggésben (tisztségviselők megválasztása, feladatmegosztás a tisztségviselők között, előterjesztés a felsőbb állami szervekhez helyi vagy országos ügyekben stb.), a szakigazgatási szervek munkájának irányítása és ellenőrzése terén és az alárendelt tanácsok munkájának irányításában.

Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény pontosította a vb és a szakigazgatási szervek közti feladat- és hatáskör elhatárolást. Az 1023/1967. (VIII. 8.) Korm. sz. határozat a szakigazgatási szervek jogállásában hozott alapvető változást. A szakigazgatási szerveknek a vb utasításai szerint kellett eljárniuk, az ágazati politika és a jogszabályok végrehajtásáért a kormány előtt a vb tartozott felelősséggel. Ezzel az apparátus korábbi kettős alárendeltsége megszűnt. A vb nevezte ki a szakigazgatási szervek vezetőit, s gyakorolta a fegyelmi jogkört.

A harmadik tanácstörvény (az 1971. évi I. törvény) újra szabályozta a tanácsok jogállását, szerepét és a tanácsi szervezet hatáskörét. A vb feladata volt (41. §) a jogszabályok végrehajtása, az országos és helyi érdekek összehangolt érvényesítése, az ágazati feladatok érvényesítése, a tanács üléseinek előkészítése, rendelkezéseinek végrehajtása, a szakigazgatási szervek és az alsóbb fokú vb-k közvetlen irányítása, a tanácsi vállalatok, intézmények irányítása, felügyelete, együttműködés a nem tanácsi szervekkel. A vb az őt megválasztó tanácsnak tartozott felelősséggel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ugyanakkor a Minisztertanácsnak alárendelten működött. (A 1026/1970. [VII. 21.]) Korm. sz. hat. által létrehozta a Minisztertanács Tanácsi Hivatalát.) Tagjai a tanácselnök, tanácselnök-helyettes, a tanács által megválasztott tagok, a végreható bizottság titkára voltak.

E törvény szerint a megyei testület hatásköre kibővült azzal, hogy törvényességi felügyeletet gyakorolt a helyi tanácsok tevékenysége felett, megsemmisíthette azok jogszabálysértő rendeletét, határozatát.

A Tt. 28. § (1) előírta, hogy a tanács rendeletben állapítja meg a saját, valamint szerveinek szervezeti és működési szabályzatát. Ennek alapján a 11/1971. (III. 31.) Korm. sz. rendelet (Végrehajtási rendelet, Vhr.) 24. §-a alapján a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke a 30–5/1971. (TK 19.) MT TH sz. utasításban rendelkezett

a tanácsok szervezeti és működési szabályzatáról. Békés Megye Tanácsa az 1/1971. (X. 20.) sz. rendeletével fogadta el szervezeti és működési szabályzatát, amely 1972. január 1-jén lépett hatályba. E dokumentum 5. §-a rendelkezett arról, hogy a tanács milyen hatásköröket ruházhat át a vb-re. Az utóbbi testülettel a VI. fejezet 39–51. §-ai foglalkoznak. Békés megyében a vb 15 tagból állt, tanácselnök, általános tanácselnök-helyettes, két tanácselnök-helyettes, a vb-titkár, 10 vb-tag. Hatáskörébe tartoztak többek között a tanácsülésekkel kapcsolatos teendők, gondoskodás a határozatok végrehajtásáról, a szakigazgatási szervek ügyrendjének jóváhagyása stb. A testület feladatait és hatáskörét a szabályzat mellékletében szereplő hatásköri jegyzék foglalta össze. A szabályzat tartalmazta a testület üléseivel kapcsolatos szabályokat is.

A szervezeti és működési szabályzat 1973. évi módosítása a vb-re átruházott hatáskörben hozott új döntést. (1/1973. [X. 4.] sz. tanácsrendelet.) Az 1/1973. (TK 1.) MT TH számú utasításban közzétett hatásköri és hatósági jogköröket felsoroló jegyzék részletesen felsorolta a vb hatáskörében előforduló valamennyi területet, amelyek között a tanácsra, a vb-re, a szakigazgatási szervekre stb. vonatkozók egyaránt megtalálhatók.

1988-ban az 1/1988. (III. 24.) sz. tanácsrendelet megszüntette az SZMSZ rendelet jellegét, s döntött a további módosítások határozati formában történő jóváhagyásáról. A módosítás a vb tanácsülések összehívásával kapcsolatos feladatait érintő ügyekben hozott változást.

Az 1989. szeptember 21-én elfogadott, egységes szövegű SZMSZ (105/1989. (IX. 21.) tan. határozat) a testület tagjainak számát 15-ben határozza meg (12 vb-tag mellett a tanács elnöke, általános tanácselnök-helyettes és a vb-titkár). Ebben a felállásban 1990. november 16-án ülésezett utoljára a vb, ekkor már a pártok és a társadalmi szervezetek is képviseltették magukat.

Az ülésjegyzőkönyvekből álló fond anyaga 1971-ig nem rendelkezik mutatóval, ezért határozati mutató segítségével csak 1971 után kutatható. A vb szinte minden területre kiterjedő kompetenciája miatt a jegyzőkönyvek kiemelkedő forrásértéket képviselnek. Az egyes határozatokhoz kapcsolódó iratok nincsenek minden esetben a kötetbe kötve, a titkárság iratanyagában keresendők. Általában érvényes, hogy elsődlegesen a titkárság, de a szakosztályok anyaga is tartalmaz a testület működésével összefüggő iratokat. Külön iratsorozat azonban sem ebben, sem a titkárság fondjában (XXIII. 6.) nincs a vb irataiból.

Az iratok ismertetése:

Ülésjegyzőkönyvek

Vb-ülés jegyzőkönyvek 1950–1990. 195 kötet

Nyilvántartás a vb-ülésekről 1978–1985. 1 kötet

Vb-határozatok nyilvántartása 1971. A–Z. 1 kötet

Vb-határozatok mutatója 1972–1990. 17 kötet

Vb-határozatok határidős nyilvántartása 1976–1989. 5 kötet