XXIII. 1. A Békés Megyei Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya iratai 1950–1990

75,30 ifm

A megyei tanács pénzügyi osztályát a 163/1950. (V. 18.) MT rendelet 16. § (1) bekezdése alapján szervezték meg. A megyei tanács végrehajtó bizottsága közvetlen felügyelete alatt és a pénzügyminiszter szakirányításával működött. Békés megyében 1950. május 18-a után a többi megyei tanácsi osztállyal együtt kezdte meg működését 63 fővel. Az időközben végrehajtott szervezeti változtatások ellenére a tanácsrendszer 1990-ben történt megszűnéséig folyamatosan működött. A megyei tanács szakigazgatási szervezetének kulcsfontosságú egysége volt, osztályvezetője minden, a megyét érintő kérdésben hallatta szavát. Fennállásának négy évtizede alatt a szervező, ellenőrző tevékenység mellett számos operatív feladatot is el kellett látnia. A közigazgatás lassú átalakulása, liberalizálódása következtében az utolsó évtizedekben már elsősorban a tervező, elemző munka, a megye rendelkezésére álló költségvetési eszközökkel való mind eredményesebb gazdálkodás került munkájában előtérbe.

Az osztály belső szervezetéről és hatásköréről először a 160/1950. (VI. 14.) MT számú rendelet intézkedett. Eszerint ügykörébe tartozott az alsófokú hatóságok pénzügyi szerveinek irányítása, a költségvetési, valamint a vállalati hitelkeretek felosztása, az adóbevételi terv elkészítése, az egyenes adók kivetési és beszedési munkálatainak irányítása és ellenőrzése, a járási, városi, községi költségvetések jóváhagyása, az adórészesedés felosztása a községek és a járások között, az alsófokú vb-k gazdálkodásának, számvitelének ellenőrzése, a zárszámadásaik felülvizsgálata, a megye saját költségvetésének, zárszámadásainak elkészítése, a pénzügyi teendők ellátása, a megye területén levő helyi vállalatok pénzügyi terveinek, mérlegbeszámolóinak jóváhagyása, számviteli ügyek intézése, a vállalati hitelügyekben állásfoglalás, a mezőgazdasági hitelek szétosztása. Intézkedéseit az első tanácstörvény alapján a vb nevében hozta, nem volt önálló hatósági jogköre. Az 5200–1/1950. (II. 2.) BM rendelet értelmében a pénzügyi osztály keretében négy csoport szervezését kellett végrehajtani, ami egyben utal a fontosabb tevékenységi területekre is. (Adó- és illetékügyi, közületi költségvetési, operatív költségvetési, vállalati pénzgazdálkodási.) A közületi költségvetési csoport a járási, városi községi költségvetések felülvizsgálatát, és az illetékes vb-k pénzügyi gazdálkodását ellenőrizte. Az operatív költségvetési csoport a megyei tanács költségvetését és számadásait készítette el, s a számviteli teendőket látta el. A vállalati pénzgazdálkodási csoport a megyében működő helyi vállalatok pénzügyi terveit, mérlegeit hagyta jóvá. 1950 augusztusában a pénzügyminiszter rendelete az egyes osztályok elhelyezése és működése feltételeinek biztosítására gondnokság felállítását rendelte el (Titk. ir. 52221–18/1/1950. rendszám). 1953-tól az osztály csoportrendszere megváltozott: a költségvetési csoport, a főkönyvelőség, a bevételi, a vállalati pénzgazdálkodási és a gazdasági csoport a gondnoksággal alkották az új szervezeti egységeket.

A második tanácstörvény, az 1954. évi X. törvény 53. §-a értelmében önálló hatósági jogkört kapott, kettős alárendeltsége nem változott.

A 73/1951. (III. 16.) MT rendelet a pénzügyi osztály feladatkörébe iktatta az akkor még működő hitelszövetkezetek nyilvántartásba vételét is. Egy 1952-ben született pénzügyminiszteri rendelet szerint tovább bővült és módosult az adócsoport feladata. 1954-ben minisztertanácsi határozat döntött arról, hogy földnyilvántartási csoportot kell az osztály keretében alakítani. (A tsz-szervezést követő tagosítás, a „kulákság elleni harc" következtében megszaporodott földfelajánlások stb. tették az intézkedést indokolttá. A csoport működésének megszüntetéséről 1957-ben kormányhatározat intézkedett (1001/1957. [I. 5.]).

Az 1954. X. törvény felhatalmazása alapján az 56/1955. PM utasítás újra szabályozta az osztály feladatkörét és belső szervezetét. Eszerint az osztály keretében költségvetési csoport, főkönyvelőség, vállalati pénzgazdálkodási-, adócsoport, földnyilvántartási önálló részleg, személyzeti és szakoktatási előadó dolgozott. A költségvetési csoport ágazati részlege az egész megye területén irányító, szervezőmunkát végzett. Irányította a költségvetéshez szükséges tervezési munkát. Felülvizsgálta, véleményezte a megyei tanács összesített költségvetését a vb számára. A területi részleg a járások és városok költségvetési munkáit irányította, a statisztikai részleg a számításokat végezte. A főkönyvelőség a megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek költségvetését készítette el, a pénzgazdálkodást végezte. (Ekkor még a megyei tanács által fenntartott intézmények sem voltak önálló gazdálkodásúak.) A vállalati pénzgazdálkodási csoport feladata a szakigazgatási szervek vállalati pénzgazdálkodási munkájának irányítása és összefogása, a vállalati mérlegbeszámolók felülvizsgálata volt. Az adócsoport egyenes adó részlege az adókivetési és beszedési tevékenység másodfokú hatósága volt, a magánkisiparosok és -kereskedők forgalmi adó részlege irányította a járási forgalmiadó-csoportok munkáját, az illetékrészleg a különféle illeték-kivetési, nyilvántartási munkát irányította, az állami vállalatok és szövetkezetek adóügyi részlege irányította a járási szerveket, elkészítette a megyei eredmény-kimutatást és a vállalatok, szövetkezetek adófőkönyvét, a földnyilvántartási csoport a járási csoportokat irányította, végrehajtotta a helységek határának osztályba sorolását, elkészítette a földnyilvántartási munkálatokat, a személyzeti és szakoktatási előadó a személyzeti ügyeket intézte, irányította a szakmai oktatást.

1956-ban minisztertanácsi határozat intézkedett a tanácsok pénzügyi hatáskö-rének megváltoztatásáról, kiszélesítéséről (1066/1956. [VII. 29.] MT hat.). Ennek alapján a pénzügyi osztálynak – az adóbeszedési feladatokat kivéve – minden operatív pénzgazdálkodási feladatot a vb-k szakigazgatási szerveinek kellett átadnia, ugyanakkor viszont feladatul kapta a szakigazgatási szervek tételes pénzügyi ellenőrzését.

A 104/1962. PM utasítás átalakította a szakosztály feladatkörét: a költségvetés vonatkozásában irányító, szervező, oktató és ellenőrző jogkört kapott; a szakigazgatási szervek és a tanács nem önállóan gazdálkodó intézményei operatív gazdálkodásának lebonyolítása, irányítása, finanszírozása, ellenőrzése, a tanácsi vállalatok pénzgazdálkodásának irányítása és ellenőrzése, a lakosság adóztatásával kapcsolatos irányító, ellenőrző és felügyeleti tevékenység képezték a legfontosabb munkaterületeit.

1967-ben az adóhivatali rendszer átalakítása, az illetményhivatal létrehozása tovább módosította az osztály feladatkörét. E hivatalok vezetői az osztály vezetőjének felügyelete alá kerültek. A 161/1967. (PK 39.) PM sz. utasítás szerint az osztály feladata lett a távlati tervezési és elemzési, a lakosságadóztatással kapcsolatos feladatok ellátása is. A rendelet az új feladatoknak megfelelően az alábbi szervezeti egységek felállítását javasolta az osztály keretében: költségvetési csoport, lakosságadóztatási csoport, termelőszövetkezeti csoport, a korábbi pénzgazdálkodási csoport helyett közgazdasági csoport, főkönyvelőség, személyzeti és szakoktatási csoport.

A 112/1986. sz. PM utasítás újra szabályozta a megyei pénzügyi osztályok feladat- és hatáskörét, valamint hatósági jogkörét. Feladatuk lett a hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciók elkészítése, a középtávú tervek pénzügyi előirányzatainak összeállítása, az éves költségvetések elkészítése és a végrehajtás ellenőrzése. Tevékenységi körében maradt a tanácsi vállalatok felügyelete, a lakosság adóztatásával kapcsolatos feladatok stb. ellátása is. A tervezés megalapozását biztosító hosszú távú tervkoncepciók elkészítése a tanácsi munka önkormányzati jellegének erősítését szolgálta, nagyobb teret engedve a tanácstestület testre szabott döntéseinek meghozatalában.

A tanácsok tevékenységének liberalizálása, az új feladatoknak való megfelelés törekvése indította el az 1989 nyarán a tanácsi struktúrában bekövetkezett változásokat. Békés megyében a megyei szakigazgatási szervezet korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket két fordulóban kívánta a tanácstestület megtárgyalni. Az 1989. május 25-i rendkívüli tanácsülés még közgazdasági osztályvezetői állásra írt ki pályázatot (26/1989. [V. 25.] tan. hat.). Az 1989. június 22-i tanácsülés döntött a megyei tanács új Szervezeti és Működési Szabályzatáról, amelyben a közgazdasági osztály feladatait az alábbiakban határozta meg: terület- és településfejlesztési, tervezési, elemzési, munkaügyi, költségvetési-gazdálkodási, bérgazdálkodási, számviteli-szolgáltatási, pénzügyi-revíziós és informatikai feladatok. Ennek megvalósítása a terv- és munkaügyi osztály megszüntetését vonta volna maga után. Végül az ez év szeptember 21-én elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt SZMSZ már újra pénzügyi osztályról beszélt, melynek feladatköre azonban szinte megegyezett a tervezett közgazdasági osztályéval (105/1989. [IX. 21.] tan. hat.). A szeptemberben elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt SZMSZ csak a július 22-én tartott tanácsülésen elfogadott osztályvezetői pályázatok szerint felállított osztályszerkezetet szentesítette. Eszerint a pénzügyi osztály mellett megmaradt mindkét korábban megszüntetésre ítélt osztály. Az új osztályszerkezet 1989. július 1-jével lépett hatályba. Az utolsó változást az 1990. június 7-i tanácsülés 47/1990. (VI. 7.) tan. hat. alatt hozott döntése eredményezte. Ezzel a határozattal szervezte meg a testület a Megyei Munkaügyi Hivatalt, megszüntetve a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervet. Ugyanekkor az SZMSZ újabb módosításával a tervezési feladatok átadásra kerültek a pénzügyi osztályhoz s ezzel a terv- és munkaügyi osztály (más megyék gyakorlatához hasonlóan) megszűnt.

Az iratanyag szerkezete csak részben, és az is csak a '60-as évektől követi az osztály szervezeti felépítését. Az időközbeni selejtezések, át- és továbbrendezések során számos, irattárinak, azaz történeti, levéltári értékűnek nem minősülő iratfajta került kiselejtezésre. A levéltári anyagban kialakított, ún. irattári fondokat tartalmazó XXXIII. fondfőcsoportba kerültek azok az iratok, melyek az átvételkor (levéltárba szállításkor) még nem voltak selejtezhetők az irattári terv szerint, viszont nem jelentenek történeti értéket; idővel ezek kiselejtezésre kerülnek. Átvételüket csak a megyei önkormányzat irattárának férőhelyhiánya indokolta. Az 1950-es évek iratai a rendszám, csoportszámrendszer (azaz ügykörök) szerint tagolódnak, ennek segítségével a kívánt tárgy könnyen megtalálható. 1957–1973 között a mutatókönyvek segítenek a tájékozódásban, 1973 után pedig az irattári terv tárgyi-tematikai rendszerű tételjegyzéke.

 

Az iratok ismertetése:

 

a) Rezervált és általános iratok

 

Szigorúan bizalmas iratok 1951–1954. 1 doboz

Iktatott iratok 1952–1990. 1–52., 79 doboz

Iktatókartonok 1950–1956. 16 doboz

Iktató- és mutatókönyvek 1957–1980. 30 kötet

Idegenszám mutató 1962–1973. 10 kötet

Panasziktató 1954–1963. 1 kötet

Panaszmutató 1956. 1 kötet

Illetékmutató könyv 1950. 1 kötet

Jövedékmutató könyv 1951. 1 kötet

Vezetői iratok 1974–1981. 1 doboz

Ingatlan felajánlások (1949) 1950–1964. 21 doboz

 

b) Költségvetési, főkönyvelői csoport iratai

 

Iktatott iratok 1961–1980. 113 doboz

Iktató, mutató 1961–1980. 19 kötet

A Békés Megyei Tanács költségvetése 1952–1955., 1960–1981. 21 kötet

Békés megye központi költségvetése 1957–1959. 6 kötet

Békés város költségvetése 1974–1981. 3 doboz


Békéscsaba város költségvetése 1959–1981. 8 doboz

Gyula város költségvetése 1963–1981. 6 doboz

Orosháza város költségvetése 1959–1981. 7 doboz

Szarvas város költségvetése 1966–1981. 4 doboz

A Békési Járási Tanács költségvetése 1962–1974. 2 doboz

Békés nagyközség költségvetése 1962–1973. 2 doboz

A Békési járás községeinek költségvetései 1962–1974. 7 doboz

Békés városkörnyéki községeinek költségvetései 1975–1981. 6 doboz

A Gyomai Járási Tanács költségvetése 1964–1966. 1 doboz

A Gyomai járás községeinek költségvetései 1963–1966. 2 doboz

A Gyulai Járási Tanács költségvetése 1980–1982. 1 doboz

A Gyulai járás községeinek költségvetései 1963–1981. 23 doboz

A Mezőkovácsházi Járási Tanács költségvetése 1971–1982. 1 doboz

A Mezőkovácsházi járás községeinek költségvetése 1961–1981. 26 doboz

Az Orosházi Járási Tanács költségvetése 1980–1982. 3 doboz

Az Orosházi járás községeinek költségvetése 1963–1981. 19 doboz

A Sarkadi Járási Tanács költségvetése 1962–1966. 1 doboz

A Sarkadi járás községeinek költségvetése 1962–1967. 2 doboz

A Szarvasi Járási Tanács költségvetése 1980–1981. 4 doboz

A Szarvasi járás községeinek költségvetése 1963–1981. 15 doboz

A Szeghalmi Járási Tanács költségvetése 1960–1975. 4 doboz

A Szeghalmi járás községeinek költségvetése 1966–1981. 21 doboz

Vegyes pénzügyi iratok 1954–1973. 7 doboz

 

c) Vállalati és pénzgazdálkodási csoport iratai

 

Iktatott iratok 1961–1967. 4 doboz

Iktatók, mutatók 1957–1967. kötet

 

d) Közgazdasági csoport iratai

Iktatott iratok 1968–1980. 22 doboz

Iktatók, mutatók 1968–1973. 6 kötet

Tsz és közgazdasági csoport közös iktató- és mutatókönyvei 1974–1980.

7 kötet

 

e) Termelőszövetkezeti csoport iratai

Iktatott iratok 1968–1980. 19 doboz

Iktatók, mutatók 1968–1973. 6 kötet

 

f) Mérlegbeszámolók

Békés megyei tanácsi vállalatok 1951–1965. 66 doboz

Vegyes pénzügyi iratok 1954–1961. 12 doboz