IV. B. 164. A Tótkomlósi cs. kir. Szolgabíróság iratai 1850–1854

A Tótkomlósi cs. kir. Szolgabíróságot 1849 novemberében hozták létre, amikor Tótkomlós községet Békés megyétől Csanád megyéhez csatolták. A járáshoz – amelynek székhelye nem Tótkomlós, hanem Battonya volt – a következő Csanád megyei települések tartoztak: Apáca, Dombegyháza, Kevermes, Kisiratos, Kunágota, Majláth, Pitvaros és Tótkomlós, a hozzájuk tartozó pusztákkal. Ez az állapot 1854. április 29-ig állt fenn. Ezt követően Tótkomlós visszakerült Békés megyéhez, a Csanád megyei községeket pedig a Battonyai járáshoz osztották be.

A fond két állagra tagolódik. Az a) állag elnöki iratokat tartalmaz. Az elnöki iratok közt szökött honvédtisztek körözésével, újságok és irodalmi művek betiltásával, Békés és Csanád megye egyesítésével, az osztrák himnusz fordításával kapcsolatos dokumentumok, valamint a községek általános helyzetéről szóló jelentések találhatók.

A b) állag az általános közigazgatási iratokon kívül adózással, útlevélkérelemmel, körözéssel kapcsolatos dokumentumot tartalmaz. Itt találhatók még a Tótkomlósi Járásbíróság telekkönyvi iratai közül néhány, befogottak jegyzőkönyvei, valamint pénztár és letéti naplók. A korabeli segédletek az 1850. évi iktatókönyvet kivéve, hiányoznak, így az iratanyag darabonkénti átnézéssel kutatható. Felhasználhatók még az anyagban történő tájékozódáshoz az 1997. évi ellenőrző rendezés során készült ún. tematikai feltáró cédulák.