IV. B. 151. Békés vármegye cs. kir. biztosának iratai 1849–1850

1849 augusztusában, a világosi fegyverletételt követően a megyei tisztikar lemondott. A nagyváradi kerületi főbiztos, Jósa Péter, Békés vármegye helyettes királyi biztosává Szűcs Sámuel kincstári ügyvédet nevezte ki. Szűcs legfontosabb feladata a megyei tisztikar újjáalakítása volt, de ezt már nem hajtotta végre, mivel rövid időn belül lemondott. A királyi biztosi hivatal vezetését szeptember 10-én fejezte be. Az iratokhoz tartozó jegyzőkönyv bejegyzése utal arra, hogy Szűcs távozása után (aki utolsó bejegyzését 137/1849. számmal zárta) folytatták a bejegyzéseket a 138. sorszámmal.

Geringer Károly a megye elnökévé, császári és királyi kormánybiztossá Stachó Jánost nevezte ki 1849. augusztus 27-én. Gyulai Gaál Ede szegedi kerületi főbiztos szeptember 7-én utasította Stachót a tisztikar megalakítására és az iratok átvételére. Stachó János egy évig viselte a hivatalt, 1850. július 29-én Zsitvay Józsefet bízták meg Békés megye vezetésével.

A jelentős forrásértéket képviselő iktatójegyzőkönyv és a kapcsolódó iratok híven tükrözik a szabadságharc bukását követő időszak közigazgatási fejetlenségét, a lakosságra háruló hadiszolgáltatások terheit (az orosz hadsereg részére tett élelmiszer- és takarmány-beszolgáltatások, hadi fuvarozások), a bujkáló honvédtisztek, volt exponált közigazgatási vezetők körözését és a legkülönbözőbb korlátozó intézkedéseket. Számos dokumentum található a fegyverek, iratok, Kossuth-bankók beszolgáltatására, a nyomdák ellenőrzésére, katonaszökevények körözésére és lefogására, a lázítók javainak elkobzására.

A jegyzőkönyvek egyben iktatókönyvként is szolgálnak. A kapcsolódó iratanyag mintegy kétharmada került a levéltár őrizetébe.

2 doboz, 2 kötet = 0,36 ifm