IV. A. 10. Békés Vármegye Törvényszékének iratai 1715–1848

A nemesi megye legfőbb jogszolgáltató szerve a sedria (sedes judicaria) volt a 17–19. században. Szervezete és működése a II. József uralkodása alatt életbe léptetett Novus Ordo Judiciarius (Új Igazságszolgáltatási Rend) alkalmazásának időszakát kivéve a 19. század közepéig folyamatos és állandó volt. A sedriának már a 17. század első felében külön tagozata tárgyalta a polgári és büntetőügyeket. A bűnpereket tárgyaló törvényszék 1613-ban vált ki az egységes bírói szervezetből. A közbűntettek – a felségsértést és a hűtlenséget kivéve – a büntetőtörvényszék elé tartoztak. A fontos polgári perekben a polgári sedria ítélkezett. A hatásköröket a törvények nem határolták pontosan körül, nagy szerepük volt a vármegyei szabályrendeleteknek és a szokásjognak.

A sedriát az alispán hívta össze, és ő töltötte be az elnöki funkciót is. Tagjai a jegyző, az ügyész, a szolgabírák és az esküdtek voltak. A tárgyalásokon választás nélkül részt vehetett a vármegye bármely nemese. Az ülések lefolyását, tárgyát, a vallomásokat és a hozott határozatokat eleinte a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzítették. A 18. század első negyedétől kezdve alakult ki az a gyakorlat, hogy a sedriális ügyek jegyzőkönyveit már külön kezelték. A sedria általában évente négyszer ülésezett.

Békés vármegye törvényszékének működéséről csak a megye 1715-ben történt újjászervezése óta vannak hiteles iratok és adatok.

A fond három állagra tagolódik. Az a) állagban a polgári peres iratok találhatók. Jegyzőkönyvi tisztázatok és fogalmazványok 1784–1847-ig terjedő sorozatával kezdődik az állag. A 18. században a polgári és büntető perek jegyzőkönyveit még nem különítették el egymástól, így a különböző perfajtákban hozott ítéleteket váltakozva foglalták a jegyzőkönyvekbe. Ennek következménye, hogy az első három jegyzőkönyv 1790–1820-ig mindkét fajta ügyeket tartalmazza. Az iratok (kapcsolódva a jegyzőkönyvekhez) kártérítési-, határ-, árenda-, birtok-, hagyatéki-, örökösödési-, váló- és még számos másféle pert tartalmaznak. A raktári jegyzékben az al- és felperes nevét és az ügy mineműségét pertestenként tüntették fel, és ez megkönnyíti az anyagban történő tájékozódást az 1734–1805-ig terjedő időszakban. Ezt követően a vonatkozó jegyzőkönyv és az iratjegyzék segítségével lehet tájékozódni.

A b) állagban a csődperek kerültek elhelyezésre. A csődtörvényszéket az 1840. évi 22. tc. hozta létre. A csődügyek korábban polgári vagy büntetőbírósági perként folytak. A jegyzőkönyvek 1841–1847-ig fennmaradtak, az iratok 1839–1848-ig. A pertestek számozása az előbbi időszakra vonatkozóan 1–47-ig folyamatos. A raktári jegyzék név szerint feltünteti a csődeljárás alá vont személyeket.

A c) állag a büntetőperek jegyzőkönyveit és iratait foglalja magában.

a) Polgári peres iratok        1734–1848
    16 doboz, 4 kötet = 2,74 ifm 
    1–3. kötet  Polgári és bűnügyi peres jegyzőkönyvek       1790–1820
    4. kötet  Polgári peres jegyzőkönyv      1824–1835
    5–6. doboz  Jegyzőkönyvi fogalmazványok      1784–1847
    7–16. doboz  Polgári peres iratok      1734–1847
    17. doboz  Kigyűjtött válóperes iratok      1829–1847
    18–19. doboz  Kigyűjtött visszahelyezési, ellenállási, hatalmaskodási,
                            becsületsértési perek
      1815–1841
    18–19. doboz  Polgári per ügyek lajstromai      1842–1847
    18–19. doboz  Mutató      1782–1848
    20. doboz  Sima és Csudaballa határperének iratai      1833

b) Csődperek iratai 

       1839–1848
    9 doboz = 1,26 ifm
    1–2. doboz  Jegyzőkönyvek      1841–1847
    3–9. doboz  Csődperek iratai      1839–1848

c) Büntetőperek iratai

      1715–1847
    66 doboz, 6 kötet = 9,60 ifm 
    1–5. kötet  Jegyzőkönyvek      1821–1844
    6–11. doboz  Jegyzőkönyvi fogalmazványok      1785–1847
    12–70. doboz  Büntetőperek iratai      1715–1847
    71. doboz  Büntetőperek lajstromai      1841–1846
    72. kötet  Büntetőperek névmutatója      1716–1780

Összesen: 91 doboz, 10 kötet = 13,60 ifm