[1]

IRATPUSZTULÁSOK

Levéltári dokumentumaink egyik legfontosabb jellemzője az egyediség, védelmük ezért is bír kiemelt fontosággal. A múltban azonban a leggondosabb őrzés ellenére is érték károk írott örökségünket.  

Az iratokra leselkedő veszélyek közül elsőként a történelem viharairól kell szólni. Kecskemét Leveles Tára „…az Alföldön igen nevezetes volt, míglen az 1707-dik esztendőben a városra véletlen rohanó Rátzság által fel nem dúlatott, széjjel nem szóratott, és össze nem rongáltatott” – olvashatjuk Ladányi Gergely városi jegyző, későbbi főbíró feljegyzéseiben a 18. század elején történt események summázatát. Ennél is nagyobb kataklizma érte Kecskemét város iratait a második világháború idején. 1944 végén, a front közeledtekor a levéltár dokumentumait, köztük a város 1590-től vezetett könyveit egy koháryszentlőrinci vadászkastélyba menekítették, amely bombatalálat következtében megsemmisült az ott elrejtett, pótolhatatlan értékekkel együtt. 1956-ban a forradalmi események során eltévedt lövedékek rongálták meg a levéltári berendezést és iratokat. Az értékek után kutató szovjet katonák a levéltár termeit, az iratok rendjét alaposan felforgatták.

A természet elszabadult elemei, a tűz vagy a víz szintén komoly veszélyforrást jelenthetnek a dokumentumok számára. Az 1819-es nagy kecskeméti tűzvész idején a régi városháza is komoly károkat szenvedett, az ott őrzött levéltári iratok csodával határos módon kerülték el a pusztulást. Sokszor havária eseménynek sem kell bekövetkeznie egyes iratok károsodásához, a hő- és páraértékek optimális tartományból való elmozdulása is előidézhet állagromlást (például: a papír töredezése, penészedése stb.), tárolási gondok vezethetnek katasztrófához. A régi, 18–19. századi városházán például a helyiségek szűkössége miatt börtöncellákat alakítottak át levéltári raktárrá, amelyekben az iratok – a magas páratartalom miatt – rothadásnak indultak. A megfelelő raktárhelyiségekért folyó küzdelem végigkísérte a levéltár 20. századi történetét.

Végül említést kell tenni arról, hogy emberi tényezők, rossz döntések is kihathatnak a dokumentumok éltettartamára. A harmincas években például – máig érthetetlen módon – Füvessy Imre kecskeméti rendőrkapitány kapott megbízást a városi irattár selejtezési munkáinak koordinálására. Áldatlan tevékenysége következtében Kecskemét város maradandó értékű iratainak sokasága ment veszendőbe. 1945 után pedig, amikor a papírhiányt a népgazdaság minden eszközzel igyekezett orvosolni, a használtpapír-felvásárlási akciók eredményeként számos községi irattár enyészett el – a levéltárosok minden ellenkező irányú igyekezete ellenére.

A képre kattintva tovább nagyítható a tabló!

[2]

MNL BKVL

TABLÓK MEGTEKINTÉSE:

1. tabló - INTÉZMÉNYÜNK MÚLTJA [3]
2. tabló - RÉSZLEGEINK [4]
3. tabló - LEVÉLTÁROS ELŐDEINK [5]
4. tabló - IRATPUSZTULÁSOK
5. tabló - ARCHÍVUMUNK KINCSEI 1. [6]
6. tabló - ARCHÍVUMUNK KINCSEI 2. [7]
7. tabló - MINDENNAPOK A LEVÉLTÁRBAN [8]