41.

[1]

[2]

41. A kecskeméti barackpálinka (1939)

A harmincas évek második felében Kecskemét „új” exportcikke a barackpálinka volt. A városi szeszfőzdében készült párlat a kiváló marketingnek köszönhetően világszerte ismertté és kedvelté vált. A barackpálinkás üvegre készült címke egy 1939-es levél mellékleteként maradt fenn, hátuljára a következő szlogen van írva: „Szódával jobb, mint a Whisky! Teában jobb, mint a rum!” A bemutatott fényképfelvétel az egykori szeszfőzde udvarán készült.

(MNL BKML IV. 1910. c. és XV. 5. a.)

42. A nyilaskeresztes párt megbízólevele (1941)

A II. világháborút követő felelősségre vonást végző népbíróságok egyikeként a Kecskeméti Népbíróság háborús bűnösök, népellenes cselekmények ügyében ítélt. A népbíróság egyik aktájában fennmaradt nyilas irat igazi kuriózum, hiszen a szélsőjobboldali pártok tevékenységének nemigen maradtak írásos emlékei Bács-Kiskun megyében.

(MNL BKML XXV. 18.)

43.

[4]

43. Kecskemét térkép (1948)

Talán az utolsó modern térkép a „régi” Kecskemétről és a város 20. század közepén fennálló utcaszerkezetéről, amely nem sokkal később gyökeres változásokon esett át.

(MNL BKML XV. 1. a.)

44. Állami áruház (1949)

A református bazársor épületében 1949-ben nyitott meg a város első nagy állami áruháza, ahol időnként még divatbemutatókat is tartottak.

(MNL BKML XV. 5. a.)

45. „Árurejtegetők” (1950-es évek)

Az 1950-es években uralkodó kommunista rezsim gazdálkodók tömegeit állította bíróság elé, hogy a mezőgazdaság államosítását minél zökkenőmentesebben végrehajthassa. A bírósági ítéleteket nyilvánosságra hozták, a „bűnösöket” kipellengérezték, hogy a megfélemlített paraszti társadalom ellenállását megtörjék. A bemutatott, kézzel készített plakát is ezt a célt szolgálta, árurejtegető kulákok megszégyenítésére készült.

(MNL BKML XV. 76. a.)

46. Röplapok 1956-ból (1956)

„1956” vérbe fojtása után a Kádár-kormány elutasítását, szovjetellenességet kifejező röplapok jelentek meg országszerte. A főleg fiatalok által terjesztett dokumentumok guminyomdával, különböző íróeszközökkel, rajzos vagy verses formában készültek, és sok humorral, az ügy iránti feltétlen elköteleződéssel fejezték ki a forradalom iránti hűséget. A megtorlások során számos röplapterjesztő fiatal került bíróság elé. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság peres iratai között megtalálható diákperek mellékleteként fennmaradt röplapok egy kecskeméti és egy kiskunfélegyházi perben szolgáltak bizonyítékként a vádlottak ellen.

(MNL BKML XXV. 30. b. B. 15/1957. és B. 1502/1957.)

47. „Napos Oldal”, képes levéltártörténet (1950–60-as évek)

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár egykori legendás igazgatója volt Balanyi Béla, aki az általa évtizedeken át (1951 és 1973 között) vezetett rajzos levéltári krónikában hétköznapi eseményeket és különleges történelmi pillanatokat egyaránt megörökített. A bemutatott rajzok egyike a mindennapos munkába járást, a másik az 1956 őszi kecskeméti forradalmi eseményeket jeleníti meg.

(MNL BKML XIV. 85.)

48. Zománcgyár (1959)

Az 1907-ben alapított Kecskeméti Gépgyár és Vasöntöde Rt. 1959-től a Zománcipari Művek gyáregysége lett, amely sokáig a város fontos és meghatározó ipari üzemének számított. Fő profilja a fürdőkádgyártás volt.

(MNL BKML XIX. 38.)

49. Úttörőnaplók (1960)

Az 1945-ben alakult magyar úttörőmozgalom a rendszerváltásig működött, kommunista-szocialista ideológiára nevelve több generációnyi gyermeket, fiatalt. A mozgalom egységei az iskolákban megalakult csapatok, rajok, őrsök voltak, amelyek közművelődési és sportprogramok segítségével próbálták formálni tagjaik világképét. A levéltárban megtalálható úttörőnaplók 1960 körül készültek, a „felszabadulás” és az úttörőmozgalom 15. évfordulója alkalmából. A köteteket színes rajzok, visszaemlékezések, fotók töltik meg, egykori iskolás gyermekek, úttörők szorgos keze munkái. Az egész megyére kiterjedő gyűjteményből hiányzik a Kecskemét városi csapatok naplója, így a közeli településekre vonatkozó emlékekből válogattunk.

(MNL BKML XXXV. 1.)

50. Kecskemét városközpontja madártávlatból (1971)

Az 1960-as évektől a város szívében markáns változások kezdődtek. Szocialista ízlésvilág szerint épült meg Kecskemét első modern szállodája, majd a Lordok Háza elnevezésű épülettömb az egykori katolikus bérház helyén. A gyűjteményben található számos légi felvétel egyikén már látható az Alföld Áruház és a megyeháza, valamint az épülőfélben lévő művelődési ház. A fotók 1971-ben készültek.

(MNL BKML XIX. 36.)