31. Az Első Kecskeméti Konzervgyár és termékei (1901)

A külföldi befektetők által 1901-ben létrehozott gyárat az 1910-es évektől a Kohner, majd egy évtizeddel később már a Weiss család működtette, amely széles termékkínálata mellett az ország legnagyobb konzervgyára volt. A ma is működő gyár a város meghatározó üzeme. A konzervgyár egykori külsejét egy 1918-as levélpapír, termékeit régi címkék segítségével idézzük fel.

(MNL BKML IX. 19.)

32. Az Iparos Otthon tervei (1904)

A kecskeméti városközpont századfordulón történt megújulásának emlékei a főteret körülvevő szecessziós, historizáló épületek, amelyek tervrajzai levéltárunk tervrajzgyűjteményében találhatók. A Komor Marcell és Jakab Dezső építészek által tervezett Iparos Otthon a helyi iparos testület megrendelésére épült fel 1906-ban.

(MNL BKML XV. 15. a)

33. A Művésztelep (1910)

Egy anekdota szerint, egyszer a fiatal Szabó Kálmán, a későbbi múzeumigazgató, megkérdezte Kada Elek polgármestertől, nem lett volna-e jobb előbb a múzeum és a könyvtár épületét megépíteni, mint az igen költséges művésztelepet. „Jegyezd meg, – felelte Kada – hogy a múzeum és a könyvtár épületét meg fogják építeni akkor is, ha én meghalok, de a művésztelepet Kecskeméten soha senki meg nem csináltatja.”

(MNL BKML XV. 5. és XV. 15. a.)

34.

[13]

34. A Lechner-féle víztorony (1910)

Kecskemét vízközmű-hálózatának tervezése során a városháza egyik építészét, Lechner Ödönt kérték fel egy, a szecessziós városképbe illeszkedő esztétikus víztorony terveinek elkészítésére. A megálmodott építmény és az előterében álló Rákóczi-szobor soha nem valósult meg.

(MNL BKML XV. 15. a.)

35.

[14]

35. Matthiász János levele (1911)

Matthiász János 1890-ben vásárolt nagybirtokot Kecskemét mellett, ahol filoxéramentes minta szőlőtelepet hozott létre. Általa nemesített csemege- és borszőlőfajtákkal foglalkozott, amelyekkel számos kitüntetést nyert. A közzétett levél egy borküldemény kísérőlevele számlával. Szép fejlécének jobb oldalán rövid „cégtörténet”, a baloldali margón Matthiász díjainak felsorolása olvasható.

(MNL BKML XV. 11.)

36. I. világháborús katonai levelezőlap (1915)

A messzi idegenben harcoló kecskeméti katonák a frontról hazaküldött postai küldeményeken keresztül adtak életjelet magukról. Sokszor rossz helyesírással, sebtében leírt szavakkal fejezték ki az otthoniak iránti aggodalmukat, szeretteik hiányát, a hazatérés iránti bizakodást. A levéltár számos I. világháborús katonai levelezőlapot őriz, amelyek egyike ez a nyírfakéregre készített tábori levelezőlap, amelyet feladója, Gyulay József, préselt virágokkal díszített. A lap hátoldala nehezen olvasható, az üzenetet küldő katona jó egészségéről és a közlejövőben várható hazatéréséről értesíti a címzetteket.

(MNL BKML IV. 1910. a.)

37.

[17]

37. A Beretvás Szálloda számlája (20. sz. eleje)

Kecskemét első számú szálló- és vendéglátóhelye a 19. század közepétől 1958-ban történt lebontásáig a társasági élet központjaként is funkcionált, termei fontos eseményeknek, gyűléseknek, díszebédeknek, banketteknek, bálaknak biztosítottak színvonalas helyszínt. A Katona József tiszteletére 1891-ben alakult Katona József Kör számára kiállított számla minden bizonnyal 1933 előtti keletkezésű, hiszen az egyesület ekkor változtatta nevét Katona József Társaságra. A számla alján a szállodatulajdonos Beretvás Pál bélyegzője látható.

(MNL BKML XI. 1000.)

38. A Széktó fürdő (1927)

A Széktó története a 18. század közepéig nyúlik vissza, az első fürdőház pedig 1820-ban létesült itt. 1927-ben kialakított formájában a fürdő hosszú ideig szolgálta a nyaranta ide ellátogató kecskemétiek pihenését. A bemutatott dokumentumok a levéltár fénykép- és tervrajzgyűjteményének darabjai.

(MNL BKML XV. 5. a. és XV. 15. a.)

39. P. Károlyi Bernát kínai nyelvű tekercsei (1933)

P. Károlyi Bernát ferences szerzetes 1929 és 1939 közötti kínai missziójának emléke kettő darab, a kínai keresztény közösség által készített tekercs, amelyeket az atya 1933-ban Kecskemét városának ajándékozott. A képeken az I. tábla és fordítása látható.

(MNL BKML XII. 17.)

40.

[23]

40. A „Hírös Hét” plakátja (1936)

A „Hírős Hét” megrendezésére első alkalommal 1934-ben került sor, amely a szórakoztató programok mellett számos kiállítással és szakmai összejövetelekkel várta az érdeklődőket. A rendezvény az azóta eltelt évtizedek során sok átalakuláson ment át, de a kezdtek óta nagy népszerűségnek örvend.

(MNL BKML XV. 76. a.)