A párizsi Nemzetek Színházának évadnyitóját 1957. március 27-én tartották. E nap lett 1961-től a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. Célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt.
Az ünnepnap tiszteltére ajánljuk szíves figyelmükbe színháztörténeti forrásválogatásunkat, valamint néhány olyan fondot, amelyben színészekkel, színházzal kapcsolatos információkat találhatnak.

1. Színháztörténeti tematikus forrásgyűjteményünket, az alábbi linken érhetik el: https://mnl.gov.hu/mnl/szszbml/hirek/szinhaztorteneti_dokumentumok

2. Személyi és családi fondjaink közül három színész iratai is megtalálhatóak

XIII. 49. Bodnár-Pregitzer család iratai fondban lévő színháztörténeti dokumentumok, 1981–2020

A fond folyamatosan gyarapszik a Nyíregyházán élő és hosszú évtizedek óta a Móricz Zsigmond Színház társulati tagjaként maradandó alakításainak köszönhetően a közönség által szeretve tisztelt Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas művésznőnek köszönhetően. Az érdekes és különleges családi iratok mellett színházi nemrég egy műsorfüzet-gyűjtemény is a levéltárba került.

A művésznő életéről, munkásságáról, kitüntetéseiről, díjairól lásd: https://www.moriczszinhaz.hu/tarsulat/pregitzer-fruzsina

XIV. 78. Szilassy (Szabó) László színművészre vonatkozó iratok, 1932–2011

Az ajándékként levéltárunkba került fondban levelek, képeslapok, újságkivágások, családi vagyonjogi és peres iratok, kéziratok, könyvek találhatóak.

Szilassy (Szabó) László Nyírcsászáriban született 1908. február 13-án és São Paoloban hunyt el 1972. március 30-án. Apja, Szabó Péter tanító volt. Anyja Csobay Piroska. Nagykállóban érettségizett, majd Budapesten jogot hallgatott. Az egyetemet nem fejezte be, mert negyedévesként Szalay Károly társulatának a titkára lett. Egy sikeres beugrás után itt kezdődött színészi karrierje. Kallós József, Miklósy Imre társulatában Szegeden, Debrecenben játszott. 1937–1939 között a Belvárosi, 1939–1940-ben a Magyar és az Andrássy, 1940–1942 között a Pesti és a Vígszínház tagja volt. 1938-ban kezdődött filmes karrierje. Az első magyar sci-fiben, a Szíriuszban kapott szerepet. 1942–1943-ban a Fővárosi Operettszínházban vendégszínészkedett. Első felesége Dénes Manci, második felesége Burján Erzsébet volt. 1944-ben elhagyta az országot. 1945 után őt és munkáit indexre tették. Gyakran összekeverték egy nyilas tiszttel. 1946-tól Brazíliában, később Argentínában élt. 1950-ben az Argentínai Magyar Színjátszó Társaság vendége, 1951-től tagja volt. 1960-ban visszaköltözött Brazíliába. Sármos férfi volt, a prózai művek és operettek szerelmes szerepeiben hódított. Az 1940-es években filmsztár lett.

Részlet a Laci című könyvéből: „Tizenharmadikán, pénteken születtem. A falu, ahol az áldott napfényt megláttam, Nyírcsászári volt, ötszázlelkes, poros fészek Szatmár megyében. Olyasfajta kisközség, – álmos, tunya, sáros – ahonnan az átutazó egy nap múlva ijedten menekül, nekem ma is melegebb a szívem tája, ha rágondolok, ha a nevét morzsolom a számban. Előnevünk: sopronyi, családi nevünk: Szabó”

Főbb szerepei: Kálmán (Huszka Jenő: Erzsébet); Pista (Eisemann Mihály: Tokaji aszú); Pál (Bókay J.: Hazudj nekem!); Korponai (Zilahy L.: A tábornok).

Életéről, munkájáról:

Mudrák József: Volt egyszer egy filmsztár… Szilassy László élete. Gödöllő, 2009.
Ábel Péter: Történelmi nyomozás I-II. Szilassy László vagy Szabó? Színházi Élet, 1990/4. 18-19. és 1990/5. 36-37.
Magyar Színházművészeti Lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994

XIV. 106. Szántó Sándor iratai, 1957–2010

Dr. Kührner Évának köszönhetően ajándékozás útján 2018-ban gyarapodott levéltárunk iratanyaga Szántó Sándor színháztörténeti gyűjteményével. Szántó négy évtizeden át a színház színpadmestere, gondnoka, mindenese Munkahelyén túl is kötődött a világot jelentő deszkákhoz, hiszen fél évszázadon át játszott és rendezett számos műkedvelő társulatban. Szenvedélyesen gyűjtötte a megye színháztörténeti relikviáit, írott dokumentumait Az iratok között megtalálhatóak az általa sokáig vezetett amatőr színtársulat és a sok vendégtársulat előadásainak fotói, plakátjai, szövegkönyvei, programfüzetei, színlapjai, vendégkönyvei.  Néhány forrás az 1981-es önálló társulat létrehozására vonatkozóan is tartalmaz adatot.  Az ajándékozó a Móricz Zsigmond Színházzal kapcsolatos újságcikkeket, szakirodalmat is megőrizte.

A nyíregyházi színház (képeslap, HU-MNL-SzSzBVL XV.81.)