A Rákóczi szabadságharc leverését követően az 1715. évi 49. törvénycikk a fejedelmet és híveit számkivetettnek nyilvánította, s megfosztotta vagyonától. Rákóczi Ferenc rövid franciaországi tartózkodás után 1720-tól a törökországi Rodostóban élt követőivel, s itt is hunyt el 1735. április 8-án. Végakaratának megfelelően hamvait egy konstantinápolyi jezsuita kolostorban édesanyja, Zrínyi Ilona földi maradványai mellé helyezték.

A közel 1200 darab kéziratos térképet tartalmazó gyűjteményünk egyik gyöngyszeme ez a térkép. Az egri káptalan birtokainak nagy részét már a középkorban szerezte meg. (1920-ban 105 184 katasztrális hold nagyságot tett az egri főkáptalan birtokainak a területe.)

Az egri jezsuita patika 1714-ben nyílt meg, amit Telekessy István egri püspök nagyvonalú, 2000 rajnai forintnyi adománya tett lehetővé. Itt dolgozott Simon Ferenc (1728-1761) jezsuita szerzetes, aki kiváló patikus és gyógyító, és feltételezhetően az Egri Víz feltalálója, első készítője volt.